Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kriza Ildikó: A fekete holló - A Hunyadi ballada-kör Arany János költészetében

178 Kriza Ildikó azokat, amelyek ma is tankönyvi anyagként általában ismertek: V. László, Mátyás anyja, Szibinyáni Jank. Vagyis a Hunyadi családból az ígéretes hadvezért, Hunyadi Jánost, a szörnyű halált elszenvedett Hunyadi Lászlót és az egyetlen életben maradt fiúért Hunyadi Mátyásért aggódó anyát, valamint az őket gúzsba kötő zsarnoki létet megéneklő balladát sorolta együvé a szerző. Töredéknek mondta a Both bajnok özvegye, Hunyadi csillaga és Kapisztrán-balladákat, illetve a Mátyás dalünnepét eposzi kísérletnek tartotta. Ma a mi számunkra ez a hét alkotás és a hozzáfűzött megjegyzések adják azt a képet, amelynek alapján a Hunyadiciklusról konkrétan beszélhetünk, amely alapján megérthetjük, hogy miért fordult a múlt fontos korszakához akkor, amikor az országot belső gondok, külső terhek sújtották, amikor a nehéz helyzetből kiutat keresett. Arany János költészete minden korszaknak mást és más üzent, újragondolása ma is időszerű feladat. Minden kor, minden ember saját maga fedezi fel, becsüli és értékeli az adott műveltség és hozzáállás adta keretek között. Lehet, hogy ma nem divat Arany Jánost szeretni, műveit előadni, róla szólni, de vitathatatlan, hogy gondolatai, üzenetei nekünk szólnak. Nemcsak tudománytörténeti kérdés Arany János történelemszemlélete, a válságból való kibontakozás reményét hirdette a Hunyadiak példájával. Jegyzet * Petanovics Katalin 70. születésnapjára ajánlom e tanulmányt, emlékezve a hosszúéveken át szeretettel i rt leveleire, igaz barátságára. ' A Naiv eposzunk című tanulmányában különböző szempontokból vizsgálja, miért hiányos a történeti költészet. „Priscustól, Galeottiig, Etelétől Mátyásig, hány krónikás emlegeti az énekmondókat, kik az ősök, a hősök tetteit élő dalban örökíték. S ha hiszünk e történeti nyomoknak, a mint hogy hinnünk kell, ily énekes egyik-másik fejedelmünk udvarában nem elszigetelt jelenség volt." ARANY é.n.: 295. 2 A magyar nemzeti versidomról. v.ö. ARANY é.n.: 30. 3 ARANY é.n.: 378. 4 ARANY 1951: I. 470. 5 KERESZTURY 1990: 138. 6 idézi BARTA 1953: 112. 7 VOJNOVICH 1929: 2 köt. 206. old. 8 GREGUSS 1864; RIEDL 1982; BARTA 1953; KERESZTURY 1990. 9 BARTA 1953: 112. 1

0 IMRE 1988. 1

1 Riedl Frigyest idézi BARTA 1953: 309. 1

2 ARANY 1956: 253-256. 1

3 ZLINSZKY 1900: 25. '

4 Maga Arany írja: „Előhang akart lenni a Hunyadi ballada-körhöz." (ARANY 1956: 322.) Arany János verseit a Szépirodalmi Kiadó 1956-ban megjelent kötetből idézem: Összes müvei. I. (V. László 253. old, Mátyás anyja 290. old, Kapisztrán 318. old, Szibinyáni Jank 319. old, Hunyadi csillaga 322. old, Mátyás dalünnepe 325. old, Both bajnok özvegye 364. old.) 1

6 Arany János első balladás periódusában a körösi korszakban jelenik meg a teljesen újszerű ballada. Ez már nem egyszerűen a magyar népmondán és történelmen alapuló balladaszerü költemény, hanem immár a skót népballadák menetét tudatosan követő alkotás. A Sir Patrick Spens bonyolult poétikájú mű lefordításával egyidőben írja meg Arany első igazán nagy balladáját az V. Lászlót, amelyen a skót ballada hatását vélik felfedezni a szakemberek, (v.ö. HERRMANN 1956: 193.) 1

7 A feszültséggel teli balladáról a kortárs Greguss Ágost írja: „Mátyás anyja örömsikoltással végződik". (GREGUSS 1864: 184.) Radnai Oszkár szerint „Az anyai szív ... aggódó szeretetének kifejezését ismerhetjük meg benne. (RADNAI 1917: 58.) 1

8 Az 1850-es évek közepén „a nemzeti egység elenyészett", és mivel a Hunyadi-balladakör is a nemzeti egység hirdetését vállalta volna, Arany eltávolodott a választott témától. 1

9 „A gyászoló hitves képe mereng felénk Both bajnok özvegyé-ben. Múltja fényén méláz dacos büszkeséggel. Gyászában a Hunyadi-ház történelmi fénye vegyül balsorsa ködével."-mondja a balladáról Radnai. (RADNAI 1917: 58.) 2

0 KERSZTURY 1990. 2

1 Arany János meggyőződéssel hirdeti, hogy a 16. század verselői, kik közül néhányan fiatalon Mátyás asztalánál énekeltek, Hunyadiak dicsőségét is megénekelték. (ARANY é.n.: 299.) 2

2 A farkasvadászat Arany korában nem konkrét vadászkaland, hanem az idegenek farkas módra megjelenő pusztítása elleni küzdelmet jelképezi. 2

3 ARANY 1956: 365. 2

4 ARANY: Vojtina levelei öccséhez. (ARANY 1956: 163.) 2

5 HERRMANN 1956: 189. 2

6 Arany az irodalomtörténetében, a 15. század közepére vonatkoztatva írja. (ARANY é.n.: 1427.) 2

7 ARANY u.o. 1430. 2

8 A felvilágosodás nagy hatású, jelentős írója drámát írt Toldi címmel, benne Mátyás király katonájaként szerepel, mint a későbbi népmondákban is. v.ö. KRÍZA 2002: 204. 2

9 ARANY é.n. 302. 30 1877 július 6-én írta az Epilógusban: „Mily kevés, amit beválték / Félbe-szerbe / S hány reményem hagyott cserbe."