Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Balogh Jánosné - Horváth Terézia: Katolikus egyházi alkalmak jelölése a rábaközi viseletekben
Katolikus eg\>házi alkalmak jelölése a rábaközi viseletekben 67 lyes öltözékelemüket kegyeletből, „fogadalmi ajándék" gyanánt templomnak, sőt egyenesen Máriakegyhely rangú templomnak adományozzák, egy-egy csodatévő kép vagy szobor mellé téve, akkor az otthoni Szűzanya-ábrázolás köré tett koszorúkat és bokrétákat is nevezhetjük votívtárgynak. Függelék: Gondolatok a fekete menyasszonyi ruháról és a fekete nagyünneplőről Egyes vélekedések szerint az egykorú polgári divat eleganciáját utánozták a parasztok a helyenként elterjedt fekete menyasszonyi, söt esküvői ruhával, illetve a nagyünneplő értékű feketével. Protestáns viseleti példák viszont arra utalnak, hogy nem világi, hanem egyházi példa, templomi ünneplő nyomán alakulhatott ki a fekete előnyben részesítése az említett funkciókra. Német evangélikusoknál és magyar reformátusoknál is több helyen az „úrvacsorázó ruha" és fejkendő fekete. Ilyen viseleti fogalom katolikusoknál nem alakult ki, hiszen az első áldozás után akár naponta áldozhat a hívő. Oly sokszor előforduló esemény a szentáldozás, hogy nem jelölték a ruhán, ha áldozni készültek. Protestánsoknál viszont évente csak néhányszor gyakorolt istentiszteleti elem az úrvacsoraosztás, azért külön megemlékezésre méltó, a szokottnál ünnepélyesebb ruhával jelölni illik. További kutatás igazolhatja csak föltevésemet, amely szerint a fekete ünneplő ruha egyrészt az egyházi év két bűnbánati időszakával adventtal és nagyböjttel kapcsolatban alakulhatott ki. Ezeket az időszakokat a nép körében, a katolikusok körében is egyaránt gyászosként értékelték, nem is viola (lila) hanem fekete ruhát tartottak hozzá valónak. Mivel a reformátusoknál hagyományosan advent első vasárnapja és böjt első vasárnapja is úrvacsoraosztás napja, ezért természetes, hogy feketébe öltözzenek annak a két úrvacsorázásnak az alkalmával. Ezeket az időszakokat zárja le karácsony és húsvét első napja, valójában már örömünnepek, amelyek megint úrvacsorai alkalmak. A gyülekezet úgy vélekedhetett, hogy az előző időszak lezárásául ismét feketébe illik öltözni. Az ünnepek másnapján már színesben pompáztak, akiknek életkoruk engedte. Karácsony és húsvét fekete ruhája a harmadik nagy ünnep, pünkösd úrvacsorai alkalmához már könnyen kapcsolódhatott. Másrészt az sem elhanyagolható szempont, hogy a református egyházi év legnagyobb ünnepe nagypéntek, amely valóban gyászünnep s mindenképp a fekete illő hozzá. Tehát az emberi élet legnagyobb ünnepéhez, a házasságkötés szertartásához is hasonló ruhát tarthattak méltónak. Jegyzet Petánovits Katalint tisztelettel és szeretettel köszöntő összeállításom korábbi változata előadásként szerepelt a 2000. november 10-én, Csornán tartott „Szerzetesrendek és a népi kultúra" c. konferencián. A konferencia szervezője, V. Szalontay Judit hozzájárult a jelen kötetben való kibővített közléshez.-A dolgozatom gazdagításához Katona Edittől és Ursula Röhrstöl kapott hasznos indíttatásokat köszönöm. 2 Az eredeti előadás-jelleg miatt a hivatkozásokat csak sommáztam. Irodalom BRINGEMEIER, Martha 1980 Mode und Tracht. Münster: F. Coppenrath Verlag. FARBAKY Péter-SERFŐzö Szabolcs (szerk.) 2004 Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában. Bp. HORVÁTH Terézia 1967 A kapuvári népviselet. Arrabona 9. 219-250. 1972 Kapuvár népviselete. Néprajzi Közlemények. XVIXVII. LACKOVITS Emőke 1973 Egy kapuvári női ruhatár bemutatása. Arrabona. 15. 199-226. MOLNÁR Terézia 1987 A szanyi népviselet. Szany. Kézirat: Néprajzi Múzeum, EA 23611. SZALONTAY Judit 1998a Szín és díszítés változása a 19. századi csornai női viseletben. In: Szalontay Judit (szerk.): Tárgy és jelentése. Rábaközi tanulmányok. Csorna, 157-192. 1998b Egy csornai nagygazda-család viseleti hagyatéka a XIX. századból I. Arrabona 36/1-2. 211-230. 1999 Csornai menyecskekendők. (Magyar Népművészet XXV.) Bp., Néprajzi Múzeum. 2002 A csornai viselet. In: Kiicsán József-Perger Gyula, (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye népművészete. Győr, 437-454.
