Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Müller Róbert: Guzsalyok és orsógombok Pannóniában
48 Müller Ro bert " F ITZ (1970: 67. kép) úgy vélte, hogy a vékony, rövid tárgy a nő baljában egy tükör nyele. Véleményünk szerint Ságinak van igaza, aki guzsalynak tartotta a vékony szárú tárgyat (SÁGI 1973: 293.). 1 2 A kitűnő fényképért Tanai Csabának tartozom köszönettel. 1 3 A korsón mindent részletezett a fazekas. Ha ez valóban Klóthót ábrázolta volna, amint az élet fonalát fonja, épp forditva, a bal kézben kellene tartania a guzsalyt és jobbjában az orsót. 1 4 Ennek nem mond ellent, hogy a guzsaly és az orsó Klóthón kívül másoknak is attribútuma volt, pl. Artemisnek és Deidameianak, Achilles feleségének (G OTTSCHALK 1993: 494.). A gagátból készült díszguzsalyok a 2-3. század fordulójától fordulnak elő, használatuk felső határa nem ismert ( G OTTSCHALK 1993: 486. és 491. 3. térkép). Érdekességként jegyezzük meg, hogy importból származó, vagy helyben másolt, borostyán díszguzsalyok a Visztula mentén és ÉNy-Lengyelországban, a Wielbarkkultúra csontvázas sírjaiban is előfordulnak a 2. század végén-a 3. század elején, ahol a görög-latin mitológiát aligha ismerték (WIELOWIEJSKI 1993: 72-74.; PIRLING 1976: 109.). 1 7 Egy kőládában, hamvasztva eltemetett nő maradványai mellett számos más, szépen faragott borostyántárgy is volt. 1 8 BELLA 1895: 397. szerint a 18. képen bemutatott darab felső, csúcsosodó része csontból készült. A szöveg szerint a rajzok 1:1 léptékben közlik a tárgyakat, dc ez minden bizonnyal tévedés, hisz azok mérete a rajzon 13.7 és 12.0 cm, holott a hasonló tárgyak 1 7-20 cm hosszúak. 1 9 A lelőhelylistán a 17. Savaria, a 21. Szombathely! 2( ) Került elő külön is csak ilyen kis csésze alakú csontfaragvány, ezekről feltételezték, hogy fából készült szárra húzták fel őket ( G OTTSCHALK 1996: 483.) 2 ' A lelöhelylistán az 1-2. Aquincum (a két tárgy közül csak az egyik guzsaly), a 4. Fenékpuszta, a 19. Óbuda! — A múzeum leltárkönyve szerint színes üveggyöngyök, csontkarperec, öt aranygyöngy, ezüst pecsétgyűrű kővel, ezüst nyaklánckapocs, bronzkarika, öt bronzérem, üvegcse és csont tégelyke volt a sírban (PEKÁRY 1955: 25. 30. sír). 2 3 Topái J. a sírt a 3. század közepe és a 4. század eleje közti időre keltezte (TOPÁL 2003: 60.). Ugyanennek a temetőnek egy másik sírjából is kerülhetett elő már egy hasonló vastárgy. Az 1980/12/9. sír egyik melléklete az ásatási napló szerint egy hagymafejes fibula is volt, ezért feltételezhető, hogy férfi sírról van szó. A múzeum régészeti raktárában a hagymafejes fibulával egy dobozban egy 18.2 cm hosszú, töredékes vaspálcát és egy fél üvegből készült orsógombot találtunk, amelyek feltehetően másik sírból származnak. 2 5 „Die Argumentation des Verf., die „Spinnrocken" mit Fremdpopulation verbinden zu wollen, fehlt daher jede Beweiskraft." 2 6 Sajnos a vastárgyak feldolgozásában nem szerepel külön leírva és lefotózva. R. PETŐ 1981: 147. a kocsialkatrészek közt említ rudakat, az építőanyagok között pedig hosszú, kör keresztmetszetű, kisfejű szegeket, amelyek között akár vasguzsalyok is lehettek. 2 7 A MNM Régészeti Gyűjteményében is van hat ilyen ismeretlen lelőhelyü tárgy (Sz. B URGER 1963: 118. 35. j.). 2 8 A 12. tábla 250-251. kör keresztmetszetűek, vagy a 13. tábla 298-299. négyszögletes keresztmetszetű darabok 17-19 cm hosszúak. 2 9 A 32. táblán a 16-18 cm-es példányok lehettek akár guzsalyok is. Sági szerint a vastárgyon nem volt fanyom, tehát nem lehetett rajta fa orsókarika sem, de erre nem is volt szükség, mert a vas önmagában biztosította a pörgetés lehetőségét (SÁGI 1973: 293.). Ez természetesen nem igaz. A néprajzi anyagban, pl. a magyar nyelvterület keleti és déli részén ismert volt a karika nélküli orsó (SZOLNOKY 1981: 111.), de egy ilyen hosszú vastárgyat nagyon nehéz lendkerék nélkül a tengelye körül pörgetni, ez csak akkor lehet sikeres, ha már megfelelő mennyiségű fonalat csévéltek rá. 31 Sajnos a lelőhelyek egy részének anyaga közöletlen, csak Sz. Burger A. ill. Bóna I. említik munkáikban, hogy vasguzsaly került elő sírból. Nem vettük fel a listánkra Felcsútot (HAMPEL 1881: 142.), holott SÁGI (1960: 232.) úgy vélte, hogy a leírásban szereplő "rozsdás vas pálczák 1' ilyen vasguzsalyok lehettek. A köládasir azonban többek között aranyfüggőt, préselt bronzlemezekkel díszített ládikát is tartalmazott (HAMPEL 1881: 143.), tehát kifejezetten gazdag női sír volt, márpedig a vasguzsaly nem ilyen előkelő női sírok jellegzetes melléklete. 3 2 Ezek az 5., 15., 21., 49., 58., 64., 69., 73., 101., 108., 111. és 115. 3 3 Ezek a 13., 22., 24., 56., 57., 69., 74., 76. (2 db), 82., 101., 102., 109., 111., 125., 140., 142., 149. és 153. 3 4 Ezek az 1., 8., 15., 25., 26., 31., 34., 35., 37., 38., 40., 43., 46., 52., 61., 69., 71., 80., 94., 102., 130., 141., 143., 145. és 148. sírok. A 25 sír közül 19 nő, 5 leánygyermek és a 130. sír a hagymafejes fibula alapján valószínűleg férfi. A fa orsószárak tartozéka lehetett az orsókampó (Spindelhaken), amit az orsószár végére húztak fel, vagy belecsavaroztak, és a kampó segítségével rözítették az orsóhoz a fonalat. Mindkét típus csak karintiai kora császárkori lelőhelyekről ismert (GOSTENCIK 2001: 571-574.). 3 6 Bár azt is megjegyezte, hogy a germán és szarmata sírokban oly gyakori szokás a provinciában nem jutott igazán érvényre, „hat sich nicht durchgesetzt" ( K ELLER 1971: 1 14.) 3 7 A 125. sírban csontból (átm.: 3.1 cm), a 126. sírban kőből (átm.: 4.1 cm) készült orsókarikát talált. 3 8 A 32. sírban két példány is volt (SÁGI 1960: 212. és Abb. 53. 2-3.). 3 9 A dobogói temetőben 12 sírban volt vasguzsaly, de a 1 11. és a 115. sírban a guzsaly mellett orsógomb is volt. Lehet, hogy a másik aquincumi sírban is együtt volt eredetileg a csontguzsaly és a csont orsógomb. HAMPEL 1891: 53. a VIII. kép 8a-b-ről azt írja, hogy "elefántcsont szelence". A képen alul- és felülnézetben egy kis kerek esztergályozott tárgy látható, amelyet középen átfúrtak, tehát nem lehetett szelence, annál inkább egy gömbszelet alakú, alul homorú orsókarika. Az egyik soproni sírban pedig a borostyán díszguzsalyhoz tartozhatott egy borostyánból faragott orsógomb, ugyanis a sírleletről
