Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Müller Róbert: Guzsalyok és orsógombok Pannóniában
46 Müller Ro bert Itáliában sem ismeretlen, főleg Friaul környékén került gyakrabban a női sírokba ( RIEMER 2000: 241.). Tekintve, hogy mindig női sírok melléklete, feltételezhető, hogy a szorgalmasan végzett házimunka jelképeként tették a sírba. De arra a kérdésre már nem tudjuk a választ, hogy miért csak egy-két darab kerül elő temetőnként? Joggal vetette fel Bóna, hogy mivel a szarmata és a germán női sírokban gyakori az orsógomb, a pannóniai, késő császárkori temetőkben viszont általában csak 1-2 példány fordul elő, ez nem lehet egy germán betelepítés bizonyítéka, mert akkor sűrűbben kellene nálunk is előfordulnia (B. VÁGÓ-BÓNA 1976: 203.). Sági a bevándorlás- elméletet furcsa érveléssel igyekezett megvédeni. A dobogói temetőben csak 5 sírból került elő orsógomb, 3 8 ez a 35 biztosan női temetkezésnek ugyan csak 14.3 %-a, de ha feltételezzük, hogy a guzsaly szorosan összefügg az orsóval, tehát 10 guzsallyal ellátott sírban 3 9 faorsónak is kellett lennie, akkor már a nöi sírok 45.7 %-ában volt orsó, ez az arány pedig már megfelel a germán temetők átlagának (SÁGI 1981: 103.). Ezt az érvelést Bierbrauer sem tudta elfogadni ( BIERBRAUER 1984: 801.). A fordított érveléssel is találkozhatunk, hisz Gottschalk azt vetette fel, hogy azokban a sírokban, amelyekben orsógomb van, feltételezhető egy fa guzsaly jelenléte ( GOTTSCHALK 1996: 494.). A mindennapi életben, a fonás munkafolyamatában valóban szorosan összetartozott a guzsaly és az orsó, de ez nem feltétlenül kell, hogy azt jelentse, a sírba is csak együtt kerülhettek. Ha ilyen szoros lett volna a kapcsolat, akkor a jelképes- vagy dísz guzsalyok mellé ugyanolyan díszes orsóknak kellett volna kerülniük, mint ahogy négy esetben ez elő is fordult ( GOTTSCHALK 1996: 493.). Az egyik példa az 1912-ben, Aquincumban, a Bécsi úton előkerült gazdag sír, amelyben a csontguzsaly mellett csontból készült, mindkét végén hegyesedő csont orsószár és ráhúzva, pontkörökkel, árkokkal díszített, gömbszelet alakú, esztergályozott csont orsókarika volt (KUZSINSZKY 1923: 69-70. és 5. kép; TOPÁL 2003: 57-60. és Plate 170. XXVII/8, ll.). 4 0 Nem ez az egyetlen csontból esztergályozott orsógomb Pannóniában. Megemlíthetünk pl. egy másik aquincumi sírt (TOPÁL 1973: 72. VI1/7. sír), a pilismaród temető 11. (BARKÓCZI 1960: 116.) vagy a dobogói temető 111. és 115. sírját (SÁGI 1981: 103.). Üvegből is készülhettek amint azt a már említett fenékpusztai darab mutatja. 4 1 Az agyag orsógombok is változatos formát mutatnak: a legegyszerűbb lekerekített, vagy egyenes oldalú, korong alaktól a kúpos vagy a különböző bikónikus formákon át az ötszögletű vagy kalap formájú példányokig. Még christogrammos orsókarika is van (Keszthely-Dobogó, 32 sír: SÁGI 1960: 237. Abb. 53. 3.). Összefoglaló munkájában Lányi hat típust különböztetett meg. 4 2 Összesítése szerint a Dunántúlról öt lelőhelyről összesen 9 darabról tudott (LÁNYI 1972: 199. 7. táblázat 46-51 ,) 4 3 A mi gyűjtésünk szerint 14 lelőhelyről 37 db került elő, 44 temetőnként többnyire csak 1-2 példány, kivétel Intercisa 4, Keszthely-Dobogó 6 és Csákvár 7 darabbal (2. térkép és 2. lelőhely lista). A vasguzsalyt és az orsógombot tartalmazó temetők listáját összehasonlítva, csak hat egyezést találunk: Bátaszék-Kövesdpuszta, Intercisa, Keszthely-Dobogó, Keszthely-Fenékpuszta, Majs, és Somogyszil. Úgy tűnik az orsógombot tartalmazó temetők eloszlása egyenletesebb,- mint láttuk a birodalom más provinciáiban is megtalálhatók- és ezek közt nincsen olyan kiugróan magas arány, mint egyes „vasguzsalyos temetők" esetében. Mindebből az következik, hogy a különböző típusú jelképes- vagy díszguzsalyok, a fonásra alkalmas, vasból készült kézi guzsalyok és az orsógombbal ellátott fa orsószárak elterjedése eltérő volt, és minden bizonnyal részben más hiedelmek, elképzelések alapján kerültek a késő császárkorban a női sírokba.
