Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kostyál László: Az évszázad megbízásától az évszázad kíállításáig — A „hivatalos" művészet működési mechanizmusa 1945-1955 között, Kisfaludi Stróbl Zsigmond példáján

Az évszázad megbízásától az évszázad kiállításáig 323 a tartalom, a mondanivaló hibáját, a negativumok eltörpülnek a dicsérő szavak mellett, s a riporter hangsúlyozza, hogy neve az egész világban ismert. Talán már a Zarnoskinnal való budapesti találkozón előkészítették a jubileumi kiállítás Szovjetunió-béli vándoroltatását, amely a következő két évben megvalósult. Az első, moszkvai állomás nyomán V. Tolsztoj tollából hosszú méltatás jelent meg az Iszkusztvo (Művészet) c. lapban, amelyben Stróbl pályájának vitatott szakasza mintegy cenzúrázásra került, őt magát pedig a „legkiválóbb mai szobrászok közé" sorolta. Stróbl „különleges érdeméül kell betudnunk a realizmushoz és kora haladó eszméihez való hűségét, tekintettel arra, hogy három és fél évtizeden keresztül, egész Magyarországnak 1944-ben bekövetkezett felszabadulásáig, a nyugat-európai burzsoá művészet dekadens áramlatainak légkörében kellett dolgoznia... E kiváló realista mester müvei a legközvetlenebb hagyomány láncszemét képezik a mai magyar művészet és a XIX. sz. második felének legjobb demokratikus hagyományai és művészi kultúrája között" - írja Tolsztoj.

22 A szovjet művészet irányadó kritikusa a magyar szobrász művészetét elfogadta a nyugati realizmus gyökereiből kinőtt szocreál kimagasló példájának, s innentől kezdve már nem őt méricskélik valamely elképzelt normához, hanem az ő müvei jelentik a zsinórmértéket, amit az irányzat hazánkban éppen elkezdődő olvadása csak elősegített. Jegyzet ' Az a történet, ahogyan a szobrász megtalálta a Szabadságszobor modelljét, Gál Erzsébetet számos interjúban elhangzott, az azonban kevéssé ismert, hogy amíg a művésznek a szobor emblematikus főműve lett, az egyszerű vidéki lány életét megmételyezte, önértékelését teljes mértékben felborította. Idősebb korában már saját egykori modellségét rendszeres járulék szerzésére jogosító érdemnek tekintette, csekély sikerrel, ami miatt teljesen megkeseredett. Ld. Vivat Academia (Sopron) 2006/5, 42. 2 Irodalmi Újság 1955. augusztus 27. 3 A kiállítássorozatról a szovjet fogadó fél egy pompás fotóalbumot állított össze (ez tartalmazza az egyes állomásokon a tárlatot megtekintők pontos számát is), és azt ünnepélyesen átadta a művésznek. Az album Stróbl hagyatékának részeként került a Göcseji Múzeumba. 4 KISFALUDI STRÓBL Zsigmond: Emberek és szobrok. Bp., 1969: 167-168. Visy Lajosné dr. Kisfaludi Stróbl Éva elmondása alapján. 6 Kisfaludi Stróbl Zsigmond levele Lázár Bélához, 1950. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, MKCsC-I.-44/121-1. ^ Néhány évvel később az oppozícióba kényszerített, jobboldali érzelmű Lázár Béla naplójában már egyenesen így fogalmazott: „Stróbli és Csók benne vannak a mai rezsim vezetőségében. Ha bajba jönnék (valamely elszólásommal), talán kimentenének?" (Lázár Béla naplója, 1950. március 19; MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, MKCs-C-1 .-44/294). Lázár nem feltétlenül tudta, hogy Stróbl vitathatatlan művészi tekintélyét és Vorosilov jóindulatát kihasználva valóban többeknek segített hatósági ügyük kedvező elintézésében, a börtön elkerülésében, vagy éppen az onnan való kikerülésben. 8 A magyar művészet 1800-1945-ig. Összeállította: a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Szerkesztő Bizottsága (Zádor Anna, Vayer Lajos, Rabinovszky Máriusz, Vayer Lajos, Végvári Lajos, Pogány Ö. Gábor). Kézirat é.n. (1950 k.) MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, MKCs-C-I.-64/330-36. A kivizsgálási javaslat pikantériája, hogy 1948-tól Rabinovszky és Stróbl professzortársak voltak a Képzőművészeti Főiskolán. 9 Kállai Ernő: Művészet és tömeg. Hozzászólás Kmetty János előadásához. Kézirat. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, MKCs-C-I.-11/501. Rabinovszky Máriusz összefoglalója az 1910-1945 közötti magyar művészetről Redő Ferenc (akkor a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője) részére. Kézirat, 1949. június 14. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, MKCs-C-I.-64/38-4. 1

1 PATAKI Gábor: Rabinovszky Máriusz (1895-1953). In: Emberek és nem frakkok. A magyar művészettörténetírás nagy alakjai. Szerk. Markója Csilla-Bardoly István. Bp., Enigma, é.n.: 387-396; 387. '

2 RABINOVSZKY Máriusz: Magyar művészet a század elején. Gépirat, é.n. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár, MKCs-C-I .-64/191-3. A szerző Kisfaludi Stroblt az általa kreált „szobrászi festőiség" irányzatához sorolja. A Szinyei Társaság 1948-as kiállítása kapcsán (Nemzeti Szalon) Kisfaludi Stróbl kapcsán Rabinovszky azt írta, hogy Stróbl műveiben minden csupa hullámzás, barokkos lendület, anyagszerű lágyság: a hatáskeltésben csalhatatlanul biztos. RABINOVSZKY Máriusz: Kiállítási beszámoló.-A Szinyei Társ. kiállítása a Nemzeti Szalonban. Szabad Művészet 1948/3: 1 16-118.