Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Németh József: Horváth Elek úti levelei Zalából 1827-ben

318 Németh József Nehezen hagyja az ember azt a helyet, melyhez szíve mágnesként vonz, ilyen hely vala az én szívem­nek Keszthely, de már ideje vala odahagynom. Hanyat­lani kezde már a nap, midőn onnan elindulánk. Söjtöry és Bauer barátaink kísérének bennünket a Balatonon túl helyeztetett Balaton Sz. György helységig, mely gróf Festetics keszthelyi uradalmához tartozik. Hölgyem még hajón sohasem utazván, szinte remegve lépett arra, barátim s én bátorítánk őtet, de haszontalan: felültetém a kocsira, de félénksége ott sem szűnt, sőt hogy a vizet ne is lássa, mindaddig, míg a partra nem érénk, szemeit fel nem nyitá féltében. Én pedig a hajó oldalára ülvén, gyönyörködve nézém a kis tengert, és szinte bántam, hogy Somogy vármegyének bölcs intézete az itt lévő általmenetelt felette keskennyé tette, úgy, hogy egy fertály óra alatt könnyen általevezhetni. 2 2 Itt valék már most Somogyban, ismét egy megyével távolabb tőletek, s már most a magyar tenger is kö­zöttünk, mégis visszaemlékezvén lelkem közöttetek enyelgett: ismét egy csendes fájdalom ömledezék szívem körül, melyet azonban enyhített annak meg­gondolása, hogy Somogynak valóban nemes és egyenes lelkű, nyílt, barátságos szívű, derék férfiai közé vezete sorsom, s a hivatal, melyre magamat öröktől fogva rendeknek lenni érzem, tőletek lett megfosztatá­somból fakadott sebemet nem kevéssé orvosolja. Sz. Györgyre érkezvén a jószívű uradalmi tiszthez szállottunk, hol rövid ideig tartott beszélgetéseink és mulatságunk után keszthelyi kedves barátim is búcsút vevének tőlünk. /.../ Másnap korán útnak indulánk Balaton Berénynek, Kereszturnak, Kéthelynek, és tíz óra tájban Marcali­ban valánk. Ezen egész utam kellemetes vala: gyö­nyörködve nézém a Balaton széltében lévő sok szép rendbe hozott csinos helységeket, s a hegyekkel vegyített gyönyörű lapányságot. /.../ Kéthely nagy és igen szép rendbe vett csinos mezőváros, melyben igen szép templom díszeskedik, s az uraságnak is (gróf Hunyadynak) derék falusi épülete tágas kertjével s alkalmas vendégfogadójával az utast kecsegteti a meg­szállásra, mert Somogyban ollyan korcsmákra csak ritka helyen akadsz, melyben kedved szerént meg­szállhatsz. Ehhez igen közel Marcali, csinos, tiszta és vidám elevenségű mezőváros gróf Szécsényi Pál bir­tokában, kinek gyönyörű angol ízlésre épült tuscu­lanuma több jeles épületekkel és számos boltokkal kedvessé teszi ezen helyet, van alkalmatos vendég­fogadója is, melyet azonban mostani részeges árendása nem felette ajánl az utasoknak. /.../ nem messze fekszik innen ama nevezetes Nikla helység is, melynek kebelében barátom Berzsenyi Dániel magánykodik, s gombai szőlőhegyében néha megpillanik. Szívem ily közel lévén hozzá, hathatósan vonzott látogatására, de körülményeim Kaposvárra siettetvén, kénytelen valék szívem, lelkem vágyját más időre halasztanom. /.../ Jegyzet ' Böle András 1824-1843 között volt szombathelyi püspök. Beiktatását Horváth verssel köszöntötte. 2 Csehimindszent. 3 Buday Ágoston, Harsányi István. 4 Gyöngyössy Pál 1827-ben csornai prépost, 1808-1812 között a keszthelyi, majd a szombathelyi gimnázium igazgatója volt. 5 Gyümölcsoltó Boldogasszony. A tiirjei prépostság törté­netéről. KOVÁCS Imre: A türjei Premontrei Prépostság története Zalaegerszeg 1991. Zalai Gyűjtemény 32. 6 Drinóczy György 1813-1814-ben a keszthelyi gimná­zium tanára volt. 7 Kópics Ignác 1811-1814 között Keszthelyen tanított, Deák Ferencet is. 8 Türjén a premontreiek a plébániát is vezették. 9 Felső Magyarországi Minerva 1825-1836 között Kassán megjelent folyóirat. 1 0 Keszthely középkori plébániatemploma a Festetics kastély nagy szökőkútja helyén volt, 1827-ben már csak tornya állt, ezt 1 893-ban bontották el. 1 ' Söjtöry József 1821-1843 között a gimnázium igazgatója. 1 2 A földgömb ma is a könyvtár egyik dísze. A tervezett obe­liszk nem készült el, a Festetics család klasszicista stílusú kriptája 1924-ben épült meg a Szent Miklós temetőben. Az oroszlános kút ma is látható a kastély kertjében, de már eredeti szerepét elvesztette. 1 4 A fenékpusztai római romokat említi keszthelyi várként. 1 5 A Vonyarcvashegy határában lévő dombon álló kápolna középkori eredetű, a 18, majd a 19. században felújí­tották, toronnyal bővítették. 1 6 A remeték letelepedését Bíró Márton veszprémi püspök engedélyezte 1755-ben. 1 7 A gyenesdiási Szent Ilona kápolnát a hegyközség szőlő­művelő lakossága építette 1826-ban, berendezését Festetics Ilona biztosította. 1 8 Ruszék József 1814-től keszthelyi plébános, az ezzel járó hahóti apáti cím birtokosa, 1834-től veszprémi kanonok. Több müve jelent meg. 1 9 A többször átalakított, bővített épület ma is áll, a gim­názium és a templom között. 2 0 A monda szerint Curtius Marcus római nemes ifjú i.e. 362-ben a fórumon támadt feneketlen gödörbe ugrott lovával, fegyvereivel együtt, mert az csak akkor zárul­hatott be, ha beledobják Róma legnemesebb kincseit. 2 1 Hutter Mihály 1808-1809-ben, majd 1827-1932-ben volt a gimnázium tanára. Szenczy Imre 1825-1829 közt taní­tott Keszthelyen, 1843-46-ban igazgató, 1858-ban csornai prépost. Botanikai és antik témájú müveket írt. 2 2 Az átkelést lényegesen megrövidítő töltést 1822-ben Somogy megye készíttette.

Next

/
Thumbnails
Contents