Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Megyeri Anna: Luxuscikkből közlekedési eszköz - Autóbusz-közlekedés Zalaegerszegen és vidékén a két világháború között
Luxuscikkből közlekedési eszköz 299 kocsi, ha alaposan ki nem kövezik. [...] A rossz út csak nem akart véget érni és bő beszédtémát adott a társaságnak. Elpanaszolták Göcsej minden baját, az utakért folytatott küzdelmet." Hajós Kálmán „évek óta folytat harcot a göcseji utak érdekében, de eddig még nem teljes eredménnyel, mert mindent a Balaton vidékére áldoznak. [...] néhány rozoga híd következett még, aztán Pórszombat után kiértünk a Pozsony-varasdi országútra, s ezzel vége szakadt a kínlódásnak. Nem csoda, ezt az utat még a rómaiak építették. Nemsokára Rédicsen voltunk, puskalövésnyire a trianoni határtól. Reméljük, nem sokáig lesz már így. Utána Lentibe robogott be autónk. A község főterén viharvert ponyvával letakarva áll a község szégyene, a félbe maradt „Hősök szobra", amelyet az áldozatkészség hiánya miatt nem tudtak befejezni. Különben a falu szépen fejlődik, különösen a vámőrség csinos új épületei nyújtanak kellemes látványt. Lentit elhagyva meg a pórszombatinál is kegyetlenebb úton döcögött gépkocsink. Szécsiszigetre ezen az útvonalon az első nagyobb község. Híres bortermő vidék, csakhogy nem tudja termését értékesíteni. Innen származik az a mondás, [...] hogy Szécsiszigeten a templomépítésnél víz helyett borral keverték a maltert." Tormaföldén örömmel látták a sok gyermeket, s mindenfelé épülő telefonhálózat, a sok szép, az analfabétizmust megszüntető új iskola látványa ragadtatta el a cikkírót. Letenyén ebédszünetet tartottak, majd Polán, Becsehelyen át Borsfára értek, ahol derűs epizódra került sor. „Az egyik ház előtt egy falusi asszony érdeklődéssel szemlélte a kocsit. Czobor polgármester lekiáltotta, hogy nemsokára mindennap jár az autóbusz, és beviheti a piacra a tojást. A nénike, mivel közben az autó megindult, nem jól érthette a szavakat, mert megkérdezte:-összeszedik a tojást? Kiderült, hogy -jó falusi kifejezéssel «tikászoknak» nézte a társaságot." Szentliszlón, Bánokszentgyörgyön, Pusztaszentlászlón, Söjtörön keresztül haladtak tovább, mindenütt kijelölték azokat a pontokat, ahol az autóbusz megállóhelyei lesznek. Bakon keresztül öt óra tájban érkeztek vissza Zalaegerszegre. Bár sok rossz útszakasz volt még, a postaautóbusz nagyszerűen, egyetlen motorhiba nélkül megbirkózott az úttal. 3 4 Tárgyalások és eredmények — a keszthelyi járat A tervezet persze nem mindenkinek tetszett, mert a pacsaiak máris kedvezőbb posta-autóbuszjáratot kívántak maguk számára. 3 5 1928. május elsejétől a Balaton-parti nyaralók örömére posta-autóbuszjáratot indítottak Keszthely és Hévíz között is. A tárgyalások eredményeképp magánvállalatok nem járathattak itt autóbuszokat. 3 6 A zalaegerszegi képviselőtestület egyik májusi ülésén ismét a buszközlekedés volt a téma. Felolvasták Zalamegye átiratát, melyben az alispán azt javasolta, hogy még egy járatot kérelmezzen a város. Ekkor Szalay László képviselő a legcélszerűbb útvonalra is javaslatot tett: Zalaegerszeg, Bozsok, Nemesapáti, Bucsuszentlászló, Pölöske, Zalaszentmihály, Nagykapornak, Misefa, Nemesrádó irányában. Felhatalmazták a tanácsot, hogy folytasson tárgyalásokat a M. Kir Postaigazgatósággal. Telket is felajánlottak a garázs számára a Virág Benedek és az Arany János utca sarkán. Indoklásukban kihangsúlyozták, hogy a város képviselőtestülete felismerte azokat a gazdasági és erkölcsi előnyöket, melyek a közlekedés modernizálása és bővítése folytán a várost érik. „A vármegye székhelye felé irányuló forgalom természetes igénye a vármegye közönségének," hogy hivatalos és magánügyei intézésére gyorsan, kényelmesen és olcsón utazhasson. A három tervezett vonalon a város forgalma növekedni fog, mert olyan vidékeken futnak végig, melyeken semmiféle közlekedési eszköz sem áll rendelkezésre. Vonatkozik ez főkét a göcseji és a letenyei járatra, mert ott az autóbuszjárat biztosítja a gazdasági és kulturális fejlődés előfeltételeit. A keszthelyi járatnak pedig a Balatonkultusz szempontjából van nagy jelentősége. „A város képviselőtestülete látja azt is, hogy e vállalkozásnak-éppen az érintett vidékeknek a közlekedés terén való elmaradottsága folytán-előítéletekkel és nehézségekkel kell megküzdeni, de látja és tudja azt is, hogy ez a modem közlekedési eszköz úgy a vidék, mint a város fejlődésének új korszakát nyitja meg néhány évi-esetleg sikertelen-működés után." 37 Hamarosan bemutatták a garázs építésével kapcsolatban kötendő szerződést is, de ez a tervezet később nem valósult meg, mert gazdaságossági okokból a régi vágóhíd átalakítása lett a megoldás. 3 8 Végre 1928. május 15-én megindult a posta-autóbuszjárat Zalaegerszeg és Keszthely között. A három járat menetrendje a következőképpen alakult: a zalaegerszegi postahivataltól indult 6 és 13, illetve 19 órakor. Keszthely állomásról 5.30, 13.10 valamint 20.20 időpontokban. A menetdíj Zalaegerszegtől Keszthelyig 4.70, Hévízszentandrásig 4.30, Zalaegerszeg és Hévízszentandrás között 7 pengő volt. (1929 februárjában egy tyúk a keddi hetipiacon 3.50-5 pengőbe, míg egy liter tej 20-22 fillérbe került.) 3 9 Az utasok jegyet a postahivatalban válthattak, ahol posta nem volt, ott a járatvezetőnél; a poggyászért külön kellett fizetni. Nem kis aggodalommal tapasztalták, hogy a viteldíj igen drága, a tisztviselők esetében jóval drágább a vonatnál, s ha a díjszabást nem mérsékelik, nem bíznak a járatok virágzásában. 4 0 A sajtó egy hosszabb elemzésében az első nap gyér forgalmát azzal magyarázta, hogy a közbeeső falvak-
