Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában

Gabona piacz - Főtér-Erzsébet királyné tér 285 kező kávéház Erzsébet térre néző ablaka mögött volt a női szalon. Külön társaságok befogadására a kávéház belsejébe 40 méter hosszan páholyokat terveztek. A „nagyvárosi millieut" árasztó kávéház ablakait nyáron egész terjedelmükben felhúzhatták az emeletre, technikai szenzációja a „ventilláció" volt, mellyel friss levegőt szivattyúztak be, óránként háromszor megújítva a levegőt. A játszószobák és a 4 biliárdasztal a felsővilágítással ellátott földszintes udvari épületben kapott helyet. Üvegtetőjét „iparművészeti remekmű"-nek tartották a kortársak, a „tágas, ragyogó fényben úszó" helyiséget a híres berlini Café Westenshez hasonlították. A bútorzatot is az architektúrával összhangban Gyenes és Vajda tervezte, s Lengyel Lőrinc szegedi bútorgyáros cége készítette. Az éttermet-melynek bútorzata „tiszta magyar stílű" volt-a souterrainben helyezték el, külön helyiséggel nagyobb társaságok számára. A szállót, kávéházat és éttermet már megépülése előtt a Bazárépületben működő Központ (Centrál) kávéház bérlői, Kardos József és Steiner József vették bérbe. A régi helyiségek búcsúünnepsége után 1913. június 17-én nyílt meg az új „Központ kávéház", majd a Dunántúl egyik „legszebb, legkényelmesebben s legdíszesebben" berendezett szállodája augusztusban.

22

3 Az épület valóban jelentős lépéssel vitte előbbre az Erzsébet királyné tér és a Fő út „nagyvárosias kialakulását" Az Erzsébet királyné tér meghatározó térfalai-a nyugatit kivéve-erre az időre kiépültek. A további városrendezési törekvések, hogy az Erzsébet teret újabb középületekkel (igazságügyi és pénzügyi palota), itt emelt díszes magánházakkal és parkosítással Nagykanizsa „díszterévé" tegyék, az I. világháborút követően egy rövid időre megtorpantak. A város életében jelentős változást hozó háború számos terv kivitelét megakadályozta vagy megvalósulásukat évtizedekkel elhalasztotta. A trianoni békeszerződéssel legfontosabb piacait, vonzáskörzetének nagy részét elveszítő, „határvárossá" vált Nagykanizsának új fejlődési irányokat kellett keresnie. Krátky István polgármester szavaival: „a törhetetlen élni akarás városa" azonban magára talált. Az 1920-1930-as évek újabb fellendülést hoztak, ez volt a város „második születésének" időszaka, amikor „egy külsejében és lényegében kulturált város nőtt a régi Kanizsa helyébe."

22

4 Jegyzet 1 VÁNDOR 1994: 265, 291; SZÁRAZ 2006. 2 HALIS 1899: 54-55; Zala Megyei Levéltár (továbbiakban ZML), Nagykanizsa Város Tanácsa. Iktatott iratok 101/1869; Zala-Somogyi Közlöny 1869. szeptember4: 1. 3 LUDOVICUS NAGY 1828: 340. 4 Situations und niveau Plan der Gross-Kanisaer Post und Commerciellen Strassen mit Constructions Infilen, 1822. Tháry György Múzeum Történeti dokumentációs tár (továbbiakban: TGvM Tört. dok. tár) 75.485.1. 5 BRONYEVSZKij 1810:27-28. 6 HORVÁTH GYULA 1861: 49-50. 7 1856-60. évben készült katonai felmérés. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtára, Colonne XXIII, XXIV, Sectio 60.; Nagykanizsa-Kiskanizsa kataszteri térképe, 1864. TGYM Tört. dok. tár 83.79.3. 8 BARBARITS 1929: 183., 196. 9 Lásd 4. jegyzet. 1

0 Zala-Somogyi Közlöny 1868. március 28: 4. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Tarnóczky Attilának, aki erre a híradásra és sok egyéb, a zalai sajtóban megjelent cikkre felhívta a figyelmemet. 1 ' ZML Nagykanizsa Város Tanácsa. Iktatott iratok 46/ 1870. 1

2 ZML Nagykanizsa Város Tanácsa. Iktatott iratok 12/1870. 1

3 BARBARITS 1929: 169., 183. 1

4 Zalai Közlöny 1887. november 5., 1887. november 19., Zala 1887. március 27: 2., 1887. november 20: 2. 1

5 FÜREDI 1907: 35., 37.; FÜREDI 1911: 16., 20. 1

6 BARBARITS 1929: 24. Berge Kristóf 1692-ben lett várparancsnok. A Budai Kamarai Adminisztráció által 1695. július 4-én kiadott utasítás szerint a polgári ügyekben való bíráskodásról teljes egészében lemondott a Városi Tanács javára. 1702 körül, a ház építésekor Berge már nem várparancsnok, 1697-től a bécsi Udvari Haditanács tagja. Lásd: RÓZSA 1996: 24., 51. 1

8 Babocsayról lásd részletesen: DORNYAY 1941; CSEKEY -DEGRÉ I960.; HALIS 1923.; NÉMETH 2007: 227-238. '

9 Nagykanizsa-Kiskanizsa kataszteri térképe, 1864. W. C. XXI. Sect.di No. 11. TGYM Tört. dok. tár 83.79.3. 2

0 HALIS 1923: 14. 2

1 ZML Nagykanizsa Város Tanácsa. Iktatott iratok 1893: 6565; Zala 1889. szeptember 22: 2., szeptember 29: 3. 2

2 Nagykanizsa r. t. város I.-V. kerületének térképe. 1901. január (Szerkesztette: Király Sándor v. mérnök) TGYM Tört. dok. tár 98.2. 2

3 NAGY 1980-81: 32-34. 2

4 TARNÓCZKY 2009: 119. 2

5 KAPOSI 2006a: 94. és „A kanizsai uradalomban haszonbérbe adott létesítmények, 1834-37. MOL P 1322. 70. cs. 89-96. alapján dr. Kaposi Zoltán szíves adatközlése.