Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában
Gabona piacz - Főtér-Erzsébet királyné tér 283 végzés szerint irattárba került. 20 0 Ami tudható, a Főteret nem, de a közkórház előtti „Vásár-teret" néhány évvel később, 1900-ban Kossuth Lajosról nevezték el. Vécsey Zsigmond polgármestersége idején (18961913) számos új városrendezési elképzelés született, újabb laktanyával, iskolaépületekkel gazdagodott a város, új gimnázium építéséről tárgyaltak; árvaházért, új postapalotáért, dohányraktárért, igazságügyi és pénzügyi palotáért folyamodott a város. Az építési és városszépítési törekvések közül több a Főtérhez kapcsolódott. 1896-ban a Szépítő Egylet javaslatára felvették a millenniumi díszközgyűlés programjába a Sétatér létesítését is. Szükségességével minden képviselő egyetértett, a helyével kapcsolatban azonban több elképzelés született. A pénzügyi bizottság 1896. május 15-i ülésén Eperjesy Sándor, Faics Lajos és Rotschild Jakab kisebbségi véleményt fogalmazott meg, a temető közelsége miatt a kijelölt helyet nem tartották alkalmasnak, javaslatuk szerint „e helyett a városi nagypiacz lenne sétatérré átalakítandó". 201 A sétakert végül mégsem a Főtéren, hanem az eredeti terv szerinti helyen, a Csengery utca és a temető között valósult meg. Erzsébet királyné halálának hírére a képviselőtestület 1898. szeptember 15-én rendkívüli közgyűlést tartott. A királyné „feledhetetlen emlékét és tragikus halála felett érzett legmélyebb fájdalmát" megörökítette közgyűlési jegyzőkönyvében, s elhatározta, hogy „hódoló részvét feliratot" küldenek a miniszterelnök útján az uralkodónak, hozzájárulnak a fővárosban felállítandó Erzsébet szobor költségeihez, arcképét megfestetik s „érdemeinek örök emlékezete okáért" a városi közgyűlési teremben helyezik el. Döntés született arról is, hogy a város főterét „hálás emlékül „Erzsébet" névvel jelöli". Elrendelték, hogy a város a gyász külsőségeit 6 hétig tartsa fenn, a temetés napján minden üzlet, hivatal, iskola legyen zárva. A lámpákat a tereken gyászfátyollal vonták be, s egész nap égtek. 20 2 Az Izraelita Jótékony Nőegylet humánus célú „Erzsébet királyné alapítvány"-t hozott létre, s "kebelében mozgalom indult" egy emlékszobor felállítása érdekében „városunk valamely közhelyén". Törekvésében a képviselőtestület is támogatta, de a szobrot pénzhiány miatt végül sohasem avatták fel. 203 A földművelésügyi miniszter javaslatára országszerte emlékfákat ültettek Erzsébet királyné tiszteletére. Csigaházy Antal királyi erdőmester vezetésével Nagykanizsán is Erzsébet ligetet alakítottak ki a Szepetnekre vezető út és szőlőtelep közelében lévő dombon. 204 A város polgárai ugyan 1899-ben szóvá tették, hogy „nálunk még mindig cselekvéstelenül dereng a kegyelet", a város főtere azonban azóta is az Erzsébet nevet viseli, s az elkészült liget is rá emlékeztet. Néhány évvel később a királyné arcképe is elkészült, Endrey Sándor festményét 1905-ben helyezték el a közgyűlési díszteremben. 20 5 Amikor 1898. október 21-én a számvevőséget utasította a városi tanács, hogy a főtér jelzésére az „Erzsébet tér" táblákat szerezze be, egyben azt is elrendelte, hogy az összes utcatáblára kérjen ajánlatot. A mérnöki hivatalnak előírta, hogy a város hitelesített térképén az „Erzsébet tér" elnevezést „vezesse be", s az eddig még név nélküli utcákat is írja össze, s elnevezésükre tegyen javaslatot. 20 6 Ennek eredményeként született meg az új szabályrendelet „a város közigazgatási kerületeinek, utczái és tereinek elnevezéséről és a házak újbóli számozásáról", melyet 1900. november 10-én fogadott el a képviselőtestület. Számos addig „névtelen" utca kapott ekkor elnevezést, több régi nevet megváltoztattak, így a főtér 1898. évi Erzsébet tér elnevezése helyett az Erzsébet királyné teret szavazták meg. A város területét 7 kerületre osztották, és a sorszámokon kívül elnevezéssel látták el őket. Az Erzsébet királyné térnél két kerület találkozott, a tér déli és keleti oldala az I. kerülethez, a „Belvároshoz" tartozott (a Fő úttal, Deák, Széchenyi térrel, Sugár utcával stb. együtt), a nugati és északi oldal az V. kerülethez, „Erzsébet-városhoz" (a Báthory, Kinizsi, Magyar, Árpád utcával, a Király és a Rozgonyi utca északi oldalával együtt). 20 7 (16. kép) Évtizedek óta húzódó ügy oldódott meg 1901-ben a Csoportházak megvásárlásával. A város-mint ernlítettük-már 1870-ben szerette volna megszerezni a tér északi részén álló épületegyüttest, hogy helyén kőszínházat építsen. 1890-ben újból szóba került a vétel lehetősége, de csak 1901-ben tudta a város az uradalomtól megvenni az akkor már roskadozó félben lévő házakat, s helyükre megterveztették a színházépületet. Egy kétemeletes, impozáns színházépület század elején készített tervrajzát a Thúry György Múzeum őrzi, de nem tudni, a városvezetés e mellett döntött-e. 20 8 1905-ben újabb pályázatot írtak ki, de a terveknél ekkor sem jutottak tovább. A század elején is még számos üzlet, műhely működött az épületben: asztalos, férfiszabó, kárpitos, cipész, lakatos, borbélymühely stb., itt hirdette motorikus erőre berendezett épületlakatos és gépjavító műhelyét Simkovits és Ujlaky, „kenyér és zwiback sütödéjét" Bergstein J., „zsák és ponyva" termékeit, „pinkafői pokróczot", kötélárut, s „magyar kir. marhasó nagyárudáját" a Hirsch és Szegő cég. 209 A Csoportházakhoz kapcsolódik egy ismert, de rövid ideig tartó vállalkozás is: Abdola Topol Abdic 1905-ben nyitotta meg török kávéházát az itt bérelt 4 szobában eredeti török berendezéssel, kávéval és kiszolgálással, de rövid üzemelés után megszűnt. 210 Néhány hónapig, 1906 decemberétől 1907 júliusáig
