Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában

Gabona piacz - Főtér-Erzsébet királyné tér 269 mazó városi térképeken is még „katonai kórház"-ként jelölik, majd 1920-tól a Stefánia Anya-és Csecsemővédő Intézet otthona lett.

2

2 (2. kép) A téren magasodó épületek közül kiemeltek a barokk uradalmi épületek, melyek a 18. századtól kezdve napjainkig nem csak a tér, a belváros képét is döntően meghatározzák. A piacteret délről lezáró, nagyméretű L-alakú urasági épület (későbbi nevén Vasemberház) a 18. század közepén épült. A 19. század első felében klasszicista jegyekkel átalakították, kibővítették, ekkor készült a piactérre néző szárnyon az enyhén kiugró rizalit a timpanonnal. Az épület földszintjét kereskedőknek, kézműveseknek adták bérbe, az emeleten a Batthyány-uradalmom tisztviselői és városi polgárok laktak. Egyes feltételezések szerint az épület Ady utcai földszinti részén működött a Karnyó-féle bolt, ahol Csokonai „Az özvegy Karnyóné, s két szeleburdiak" című vígjátéka játszódik.

2

3 Az 1822. évi várostérképen „Ser Ház és Boltok" felirattal jelölik, folytatásában a téren „Mészár székek" álltak. Amikor 1842-ben az uradalmi mészárszék megszűnt, annak helyén, nyugati irányban tovább bővült az épület.

2

4 A terjedelmes-a főtérre néző oldalon 41 öl (kb.78 m), a dél felé forduló szárnyon 31 öl (kb.59 m) hosszúságú-épületben már az 1830-as években 42 emeleti szobát, 7 kamrát, 9 konyhát adott bérbe az uradalom. A földszinten a „Nagy Sörház" mellett 17 bolt és 2 műhely működött, s a két városi kávéházból is az egyiket itt üzemeltette Vakkant János az 1840-es évekig.

2

5 A 19. század második felében két vaskereskedés is található az épületben: a sarokrészen az 1865-ben alapított Unger- Ullmann Elek-féle híres kereskedés; a piactérre néző oldalon, középen Bettelheim és Guth vasüzlete. Bettelheim Rezső és Guth Arnold 1889 januárjában hirdették meg a helyi sajtóban a „Vasemberhez címzett" kereskedésük megnyitását.

26 Üzleti portáljuk felett cégérként egy páncélos vitézt („vasembert") helyeztek el, innen nyerte az épület a Vasemberház elnevezést.

2

7 (3. kép) Több fűszerkereskedés (Kunszt Sándor, Beck Henrik, Rechnitzer Mór) mellett itt bérelt üzlethelyiséget az 1865-ben alapított Schwarz és Tauber gyarmatáru nagykereskedés, mely a hagyomány szerint saját hajóján szállította áruit a Távol-Keletről. A századfordulóra országos hírűvé vált a cég, utazói járták nem csak a Monarchia városait, Horvátországot, Boszniát is.

2

8 1875-ben dohány- és szivarkülönlegességekből is raktárt nyitottak, mellyel-a helyi sajtó szerint-„rég érzett hiányt pótoltak."

2

9 Már az 1880-as évektől itt ajánlja úri-, női- és gyermekcipőkkel „dúsan felszerelt topánraktárát" és műhelyét Keller Mátyás cipészmester.

30 (4. kép) Az épületben kapott helyet egyéb nürnbergi rövidárus és rőföskereskcdők mellett Keleti Mór „A szerecsenhez" címzett úri- és női divatcikk üzlete, a Piry és Horváth vászon-, fehérnemű- és divatáruház; s itt működött Fleischacker József 1867-ben alapított pálinka- és likőrfőzdéje és a Májon Testvérek müköszörüldéje és finom acéláru üzlete is.

3

1 A tér másik jelentős barokk emléke az északnyugati oldalon, a „dombi-korcsma" helyén, a 18. század közepén, a vár köveinek felhasználásával épült uradalmi vendégfogadó, a Kvártélyház.

3

2 Nem tudni, pontosan mikor kapta a Zöldfa fogadó nevet, de egy 1837 márciusára keltezett összeírásban az uradalom által haszonbérbe adott létesítmények között már „Zöldfa avagy Dombi fogadó" néven említik.

3

3 Az 1830-as években jelentős költségráfordítással átépítették, bővítették az épületet. Valószínűleg ekkor kapott emeletet, ahol felépült híres nagyterme is; s ekkor metszették le ferdén a piactérre néző homlokzati oldalát, mellyel elnyerte máig meglévő formáját. A szállóban 37 szoba, 3 terem várta a vendégeket, az udvarban nagyméretű istálló, kocsiszín, fészer, magtár állt.

3

4 1844-től itt lakott Csány László, a zalai ellenzéki mozgalom vezére, 1848 nyarán kormánybiztosként innen szervezte a Dráva-vonal védelmét.

3

5 A szálló bérlője, Reindl Károly már úgy hirdeti az 1843. januári-februári báloknak helyt adó emeleti dísztermet, mint amely „az előkelő s kényelmes beosztása, s pompás díszítése folytán az ország legszebb termeihez sorozható."

3

6 A század közepén a Zöldfa Szállodát a város és a régió legnagyobb szállodájaként ismerték. Emeleti nagytermében híres bálokat, koncerteket, színielőadásokat tartottak, udvara a vándorszínészek, cirkuszosok játékhelyéül szolgált. A Zala Megyei Levéltár számos Markbreiter Jakab nagykanizsai nyomdájában készült német vagy magyar és német nyelvű, színházi előadásra, koncertre, „táncvigalomra" hívó falragaszt öriz. 1854 augusztusában például-a plakátok szerint- 15 estére ajánlottak a Zöldfa tennében színházi előadásokat vagy bécsi művészek koncertjeit.

3

7 Az 1860-as évek híres megyebáljainak, s a „megyei jellegű" ú. n. „hetes báloknak" (január 7-én) is az emeleti díszterem adott helyet, de itt tartotta „táncvigalmait" a Polgári Egylet, s hagyományosan „fényes és ötletes vigalmait" a Nagykanizsai Izraelita Jótékony Nőegylet is. Ezek általában egy-egy divatos mozgalom kifígurázásának jegyében zajlottak (egy ízben „nőemancipációs, máskor reklám-bált rendeztek).

3

8 A fennmaradt meghívókból és újsághírekből tudjuk, hogy a Nagy-Kanizsai Fiatalság Társasköre és a Kereskedő Ifjúság Önképző Köre is itt rendezte az 1870-es években báljait, vigalmait.

3

9 A nagyteremben tartotta tánciskoláját „az úrirend hölgyeinek és ifjainak" az országosan ismert táncművész, Lakatos Sándor több alkalommal, 1853-ban, 1864-ben, majd 1869-ben is. Itt tartózkodása eredményeként jelentette