Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Haász Gabriella: Történeti emlékhelyek felmérése Keszthely környékén

Történeti emlékhelyek felmérése Keszthely környékén 265 elöljáró közül csak mutatóban, 1-2 esetben jelölték meg a jegyzőét, orvosét, postamesterét. Az uradalmi tisztviselőknél kasznár, gazdatiszt, számtartó, főva­dász, főerdész titulusok olvashatók. Ezeknek a helyi szintű, személyes vonatkozású emlékjeleknek a száma eléri a 90-et. A világháborús katonai áldozatok kilétét szintén a feliratok árulják el, legyen szó tényleges vagy szim­bolikus, családi sírhelyről. A polgári áldozatok sírjainak egy része viszont csak szóbeli közlésekből azonosítható, és a számontartott, különleges halál­esetek emlékjelei is a gyűjtés határterületét jelentik. A háborús és egyéb „rendhagyó" halottak sírjeleit ezért nem számoltam bele a történelmi emlékhelyek törzsállományába-ezt a csoportot nem is vettük fel minden temetőben. így, külön számolva, nem teljes merítéssel, közel 70 objektumról van szó. Természe­tesen ha egy-egy falu alaposabb, mikrotörténeti kuta­tására kerül sor, a temetők, egyes síremlékek mögötti személyes és családtörténetek felderíthetők lennének. 2. A község életében fontos (muzeális) tárgyak köz­szemlére téve. A használati vagy reprezentációs célú tárgyak a helytörténet (és jelenkor) kézzelfogható, de gyorsan muzeálissá váló emlékei. Legjellemzőbb a tűzoltó laj­toskocsi, szépen felújítva, ami eddig 15 faluban fordult elő, a gazdálkodási profdra pedig példa a Balaton­györök-Szépkilátónál felállított bálványos prés. Utóbbi falunál maradva, az 1990-ben kitüntetésként kapott Európa Falu cím kőtábláját külön parkosított környezetben helyezték el. A testvérközségi kapcsolatok már a legújabb idő­szakhoz tartoznak, de az ezt szimbolizáló távolság­jelző oszlop (Karmacs) vagy ajándék székelykapu (Balatongyörök) ugyanolyan kiemelt objektum szere­pet kap, mint a „történelmibb" emlékművek, szobrok, táblák. Gyűjtés a városokban A gyűjtőterület két, időközben várossá lett tele­pülésén, Hévízen és Zalaszentgróton jelentős volt a változás az 1997-es állapot szerint. Mindkét helyről kaptunk válaszlevelet, listával. Hévízen kiemelendő a gyarapodás: a korábban felvett 9 emlékhelyből 2 db volt a veszteség, a rendszerváltáskor, viszont 21 újat avattak. Az I-II. világháborús és az egyesített 48-as­56-os emlékműveken túl a millecentenáriumi emlék­hely és a várossá avatás oszlopa is külön kialakított, parkosított térségekre kerültek. Az új objektumok többsége mégis személyekhez kötődik. A szoborral vagy táblával megörökített történelmi alakok sorába Szent István, Kossuth Lajos, Széchenyi István mellé bekerült Bibó István és Nagy Imre. A Hévíz hírnevéért tevékenykedők közül nemcsak gróf Festetics György­ről emlékeztek meg, hanem néhány pedagógusról, orvosról, tudósról és Vajda Ákos jegyzőről is. A koráb­ban is meglevő Babocsay József-emléktábla a kiindu­lópontját jelentette az ekkor már gyarapodó panteon­falnak, a Téli fürdő épületén. Zalaszentgróton a csökkenés volt jellemző. A na­gyobb számú munkásmozgalmi-ideológiai és felszaba­dulási objektumot lebontották, a szovjet katona­áldozatok névtábláit a temetőbe vitték át. Az 1982-ben megírt 22 kartonból legalább 7 lett tárgytalan, és csak egy új emlékhely létesült, igaz, az komplex történelmi: az 1848-as, I-II. világháborús és 1956-os események és áldozatok tiszteletére. Az elmúlt évtized új emlékhelyei már főként sze­mélyekre és a helyi eseményekre, évfordulókra vonat­koznak. Hévízen a „nagy" emlékművek sora csak eggyel, a holocaust-emlékfallal bővült. Többszöri ki­szállással dokumentáltuk a változásban levő állo­mányt, melyben jelen vannak újabb történelmi szemé­lyiségek (Deák Ferenc, Baross Gábor, Gyulai Gaál Miklós), továbbá a gyógyhelyen járt és ott dolgozó művészek, orvosok önálló emléktáblái, szobrai, összesen 13 db. A panteonban 2006-ban már 12 tábla sorakozott. A temetőben, hasonlóan a környékbeli fal­vakhoz, jobbára a plébánosok, tanítók és tanárok, jegyzők sírjai vannak kiemelve. Külön kis csoport itt is a művészeké (akik itt telepedtek le) és az orvosoké, velük együtt 24 síremléket regisztráltunk a történelmi emlékhelyek közé. Keszthelyen is szakaszosan zajlott és zajlik a munka, követve az újabb és újabb avatásokat. 1998­ban, az említett zalai 48-as emlékhely-könyv anyag­gyűjtésekor azonosítottuk és lefotóztuk a veterán honvédek többségében felirattal megkülönböztetett sírjait a Szent Miklós- és a zsidótemetőben. A múze­ummal párhuzamosan a Fejér György Városi Könyvtár végzett átfogóbb felmérést, amely magában foglalta a köztéri díszítő szobrokat és útmenti kőkereszteket is. A felmérés eredménye a „Keszthely város emléktáblái és köztéri alkotásai" című könyv lett, 2006-ban jelent meg. A helytörténeti kiadványok között fontos, hiánypótló szerepet tölt be, a szerzők másik célja pedig egyfajta útikönyv kézbeadása volt, a város alaposabb megismerésére vágyó turistáknak. Városrészenként, a gyakorlati használatot megkönnyítve, csoportosították az objektumokat. A fotókhoz rövid leírás és történeti háttérinformációk járulnak. A múzeum munkáját természetesen ez a könyv nem váltja ki és nem is fedi le teljesen. A leíró kartonok rovataiba az eddigi szisztémát folytatva célzottan vesszük fel az új emlékhelyek adatait, és a három városi temető alaposabb feltérképezésére is sort kell keríteni.

Next

/
Thumbnails
Contents