Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Simon András: Szőlőfajták és a művelés éves munkarendje a dél-zalai szőlőtermő tájon

246 Simon András Az 1970-80-as években vette kezdetét, majd az elmúlt egy-másfél évtizedben vált igazán szembetűnővé -hasonlóan több más magyarországi szőlőtermő terület példájához-a dél-zalai szőlőhegyek képének és használatának többirányú átalakulása. E változási folyamat dokumentálása, leírása és értelmezése további kutatási feladat. Jegyzet 1 V.o.: KECSKÉS 1992: 167. 2 A történeti borvidék fogalmához ld. ÉGETŐ 1982: 341342. A szócikk szerzője következő kategóriaként a „jó bortermő hely" fogalmát használja. 3 HOLUB 1960: 182-185. 4 KÁLI 1999: 18. 5 A forrás adatait a Magyar Királyság területére vonatkozóan függelékben közli: N. Kiss 1973: 387-388. 6 SCHAMS 1832-33. II: 154-171. 7 FÉNYES 1841: 444., 451. Zala megye teljes leírása: 443-498. 8 RIKLI 1999: 315. Szőlészeti-borászati munkáit ld. a bibliográfiában. 9 PÉTERFFY 1864.;ÁRVAY 1881. 1

0 KOTNYEK István cikksorozatából: Zalai Magazin 1989. dec. 20. 17; 1990. jan. 10. 21. 1

1 Kiss 1935. II: 392. 1

2 SIMON L. 1961: 47-49. 1

3 SIMON A. 1997; 2001; 2005; 2007. 1

4 ÁRVAY 1881: 17. 1

5 TERSÁNCZKy 1887: 49.; Ugyanő korábbi munkájában a tótszőlőt a lisztes fehérrel azonosítja, hasonnevei közt még a fehérszőlőt, fosókát említi. (TERSÁNCZKY 1869: 163.) CSOMA (1994-1995: 85.) a „régi és magyarnak vélt fajták" között sorolja fel a tótszőlő

t. A fajtára és elnevezésére ld. még RÁcz 1997: 106. Forrás: Zalamegye, X. évf. 37. szám, 1891. szeptember 13.; Közli: KOTNYEK István, Zalai Magazin 1990. május 2: 11. 1

7 Sárfehér, v.ö.: RÁcz 1997: 47. 1

8 Ismertebb névalakja: rakszőlő. V.o.: TERSÁNCZKY 1869: 105-106.; RÁcz 1997: 91-92.; ÉGETŐ 1993: 262-263. 1

9 A mirkovácsa helyi tájneve: ld. RÁcz 1997: 81.; V.ö. még: ÉGETŐ 1993: 262-263. 2

0 Alsó-Ausztriából került hozzánk a filoxéravész előtt. RÁcz 1997: 112. 2

1 A fajták számbavételére ld. ÁRVAY 1881: 21-25.; TERSÁNCZKY 1887: 49-51. 2

2 KELETI 1875: 392-395. 2

3 Az 1895. évi adatok forrása: Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal 1897: 242-273. (Zala megye adatai); az 1913-1965 közötti adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal 1986: 90-94. (Az itt szereplő adatokat a könynyebb összevethetőség végett hektárból holdba számítottam át.) 2

4 V.o.: TANTALICS 2005: 46-47. 2- TERSÁNCZKY 1887; A szerző korábbi munkájában a szőlőfajták között felsorolja az Izabellái (TERSÁNCZKY 1869: 158-159.), ám tudjuk, hogy ez a direkttermő fajta még a filoxéravész előtt megjelent a Kárpát-medencében, (ld. CSEPREGI-ZILAHI 1973: 230.) 2

6 KISS 1935. II: 393. 2

7 CSEKE 1998: 16. 2

8 Borászati Lapok 31. évf. 8. szám (1899. február 19.): 156. 2

9 CSEPREGI-ZILAHI 1973: 150. 3

0 Kaliforniában előállított fajta, Magyarországra 1963-ban került Franciaországból. CSEPREGI-ZILAHI 1973: 189. 3

1 TERSÁNCZKY 1887; MARKÓ 1955; HOLUB 1960. 3

2 TERSÁNCZKY 1887: 48. 3

3 CSOMA 1994-1995: 135. 3

4 TERSÁNCZKY 1887: 52. 3

5 TERSÁNCZKY 1887: 52. 3

6 CSOMA 1994-1995: 143. 3

7 TERSÁNCZKY 1887: 54-55. 3

8 A kikapálás, nyitás munkájára 14-15. századi okleveles adatokat hoz HOLUB 1960: 194. 3

9 CSOMA 1994-1995: 168. 4

0 MARKÓ 1955: 28. 4

1 Jellemző volt, hogy az ilyen gazdát a szőlőhegyen lévő szántóterület őszi szántására is megfogadták. 4

2 VINCZE 1957: 78; 81. 4

3 TERSÁNCZKY 1869: 237-238. 4

4 MARKÓ 1955: 30. 4

5 MARKÓ 1955: 30.