Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Molnár László: Szakrális emlékek a pákai körjegyzőség falvaiban

212 Molnár László Szőlőhegyi keresztek Ezek a szőlőhegyi keresztek ugyanazon okból és időben kerültek helyükre, mint társaik a falvakban a házak elé, vagy a dűlőkbe. Egy-egy tehetősebb család állíttatta őket. Néha a gazdák gyűjtésből, közösen állítottak egyet. Ezeket a feszületeket is vagy egy-egy elemi csapás után állíttatták, ezzel akarván megelőzni a további bajokat. A dömeföldi Hottó-hegyen azért állítottak keresztet, mert rendszeres volt a pincéket, fákat ért villámcsapás. Arra, hogy korábban milyen feszületeket állítottak a szőlőhegyen, csak következtetni lehet abból, hogy mindenben követték a faluban lévő szokásokat, így feltételezhetően fából készültek pléh, vagy fa Krisztusokkal. A ma is meglévő keresztek köböl vannak. Többségüket a „Boldogságos Szüzanya" tiszteletére emelték a 20. század elején. Hogy korábbiak is voltak, azt Gönczitől tudjuk, aki azt írja Göcsej című munkájában: „Mindegyik szőlőhegyben van egy-két kőkeresztjelezve azt, hogy a szőlőhegy területét Isten oltalmába ajánlják." Pákai Hottó-hegy Kőkereszt kő Krisztussal. A talapzaton, márványtáblán a felirat: „Isten dicsőségére, Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emeltették Hermán Istvánné, Herczeg István, Horváth Károly, Belső György, Vatali János és még több jólelkű hegyi tulajdonos. 1942." Korábban minden második évben miséztek mellette. Dömeföldi Hottó-hegy Balla-kereszt Balla Ferenc pincéjénél álló kőkereszt, kő Krisztussal. Talapzatánál Fájdalmas Anya. Ennek lábánál felirat: „Isten dicsőségére emeltette Dömefölde község 1910." A kereszt lábánál: „Közadakozásból felújítva 1997-ben." Évente búcsút (misét) tartanak mellette.

4

0 Fata-kereszt Fata Gábor molnár, malomtulajdonos állítatta szőlője végében. Évszám nélküli. Magas, karcsú posztamensen, egyszerű hasáb alakú kereszt, rajta a megfeszített Krisztus. Felújításra szorul. Csőcsi-hegy Fogolyszabaditó-kereszt 1949-ben állították kányavári gazdák. Ma romokban hever. 2006-ban állították a környéken birtokos leányvári gazdák adakozásából az elpusztult fogolyszabadító kereszt helyett. Jelenlegi helyét azért választották, mert ezen a részen még nagyobb számban művelik szőlőiket a gazdák, és itt hagyományteremtő szándékkal évente tartanak „búcsút" (kulturális műsorral egybekapcsolt szentmisét) minden év július 2. vasárnapján. Majoros Ferenc nagykanizsai vállalkozó alkotása. Kis-hegy A pákai hegyen felállítandó kereszt fenntartására 100 koronás alapítvány tett Budai Ádám pákai lakos, 1912-ben.

4

1 Ennek leírása: Kőkereszt, kő Krisztussal. A kereszt tövénél Fájdalmas Anya, kőből. Felirat és évszám nélkül. A kereszt a régi, Hottó-hegyre vezető út és a Kis-hegy gerincén lévő út kereszteződésében állt. Az út most máshol van. Korábban minden második évben, a Hottó-hegyivel váltogatva, ma minden évben júliusban miséznek mellette. Említ egy keresztet 1851-ből az alapítványok könyve, melynek fenntartására Kovács Gábor ortaházi földműves 24 korona alapítványt tett. Mivel: „A pákai hegyen levő kőkereszt fenntartása 1851." bejegyzés áll a rovatban, így nem tudjuk, melyik hegyi keresztről van szó.

4

2 Csokmai Öreg-hegy Takács-kereszt Kőkereszt kő Krisztussal. „Isten dicsőségére emeltette Takács János és neje Fata Anna 1924-ben."

4

3 Festett. Hegyi búcsúk Érdekes vallási szokás alakult ki az évszázadok során: a zalai szőlőhegyeken mindenütt megfigyelhető szakrális emlékek, kápolnák szomszédságában, évi egy, vagy két alkalommal tartott hegyi búcsú, misével egybekötve. Ez mindig nagy esemény volt a szőlőhegy életében. A falusi búcsúkhoz, vásárokhoz hasonlóan itt is voltak sátrak árusokkal, lacipecsenye, sör, bor, néha még körhinta is. A búcsúk időpontja változó volt. Három kápolnához kapcsolódó búcsú idejét azért hadd említsem meg: Szécsisziget mároki kápolnájánál Szent Márk napján (Április 25.) tartottak búcsút. A bennünket érdeklő pákai Csokmai-hegyen lévő „Háromszenteki" kápolnánál Szentháromság vasárnapján (Május utolsó vasárnapja), illetve október utolsó vasárnapján tartották a búcsúkat. Az első időpont változatlan, az októberit a harmadik vasárnapra hozták előre néhány éve, a mindenszentek és halottak napja közelsége miatt. A búcsúi árusok az évek során elmaradtak, mert nem volt kifizetődő felmenni árujukkal a hegyre, de a szokás visszatérőben van. Legalábbis történtek próbálkozások visszaállítására. A búcsúk alkalmával a szőlőhegy megélénkül. Majd minden pincénél ott van a gazda, és legtöbbnél vendégek is vannak. Leginkább családtagok, akiknek távolabb van szőlőjük; vagy szomszédok, ismerősök, barátok. Még azok is felmennek a „búcsúra", akik csak a pincéjükig mennek, és nem vesznek részt a misén.