Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Molnár László: Szakrális emlékek a pákai körjegyzőség falvaiban

204 Molnár László átmeszelte a szentély északi és déli falán található Czimbal freskókat, továbbá a főoltárkép mellett lát­ható néhány szent alakját. A főoltárkép a templom titu­láris szentjeit: Szent Pétert és Szent Pált ábrázolja. (A titulusváltásra 1720-ban került sor.) 1993-ban-a főoltárkép kivételével-a templom mennyezet-, és falképeit restaurálták. E munka során került elő a szentély északi falán lemeszelt Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló Cimbal freskó. A restaurálást Závory Zoltán festőművész, egyetemi tanár végezte. A templom berendezése a 181. századból szárma­zik. Főoltárát a kegyúr és a hívek közösen állíttatták az új szentély elkészülte után. Két mellékoltára-Mária és József-az 1740-es évek tájáról származhatnak. Keresztelőkútja 1771-ben került a templomba. Ez időből származhat a szószék is, bár erre csak közvetett bizonyítékok vannak. Kápolnák, miséző helyek Páka Temetőkápolna 1912-ben a Legáth Gábor egykori (1832-1872 közt) pákai plébános által tett alapítvány kamataiból, 5.752 Koronáért Ascherl József alsólendvai építőmester tervei alapján, és kivitelezésében egy neogótikus kápolnát építettek a temetőben. Az eredeti terv a plé­bánia irattárában megtalálható. Érdekessége, hogy egy terven belül két variációban is gondolkoztak. Egy rövidebb, félköríves szentélyzáródású és egy neogóti­kus, hosszabb épület között kellett választani. Mint láttuk, az utóbbi javára döntöttek. Ugyancsak Ascherl az, aki-szintén a fenti alapítvány kamataiból-1913­ban elkészítette a templom és a temető drótkerítését. 1 A szombathelyi püspök 4.550 koronát utalványo­zott a pákai temetőkápolna helyreállítására. 2 2000. március-április hónapban a temetőkápolna toronysisakjának lemezborítását vörösrézre cserélték a helyi ÁFÉSZ anyagi támogatásával. 2003-ban a Páka Értékeiért Egyesület kezdeményezésére-és tagjai személyes közreműködésével-a kápolna tetőszerke­zetének elkorhadt darabjait és a lécezést kicserélték, valamint az egészet újracserepezték az épülethez jobban illő duplahornyú, ívelt, vörös cseréppel. A munkákban részt vettek az iskola diákjai is, a részükre szervezett faluvédő- és szépítő tábor keretén belül, tanáraik vezetésével. A tábort anyagilag támogatta a Város- és Faluvédők Szövetsége. A 2004. évben az épületet alászigetelték és villamosították, teljes külső­belső vakolással és festéssel együtt. Évente egy alka­lommal, mindenszentek napján mondanak benne misét. „Háromszenteki" kápolna A Csokmai Öreg-hegy déli végén található kápolna helyén eredetileg egy ún. képes fa állt. Ennek helyén emelt, az 1870-80-as években, egy kisméretű fa kápolnát, benne Jézus, Mária és Szent József szobrával Peter Seraftn, a terület gazdája. E három szent után nevezték el Három szent(ek)nek, míg hivatalosan a Szentháromság vasárnapján tartott búcsúkról nyerte titulusát. A benne található emlékkőre a családtagok nevét, és feltételezhetően haláluk évszámát vésték fel. A mindmáig közszájon forgó monda szerint, itt fagyott meg a pákai iskolába járó három vétyemi kisgyerek. Az ő neveik vannak a korábban oltárként használt „sírkőre" vésve. Az 1920-as években a gazdák összefogásával a faká­polna helyére egy téglakápolnát emeltek. 1968-ra már ez is annyira tönkrement, hogy felújítás helyett lebon­tották-szintén közadakozásból—és társadalmi mun­kával felépítették, a régi épület anyagát felhasználva. 2000 nyarán ismét közadakozásból, és közmun­kával teljesen felújították. Tetőszerkezetét, cserepe­zését, belső mennyezetburkolatát kicserélték. Újrava­kolták, járólapozták és esőcsatornát tettek fel a meg­újult, kifestett épületre. Száznál többen járultak hozzá pénzadománnyal, és nagyon sokan kétkezi munkával a felújításhoz. 2003. augusztus 13-án 200-nál több hívő jelenlétében áldotta meg Panágl Jenő tornyiszent­miklósi plébános, aki egykor a kápolna közelében lévő családi házukban született. Évente két alkalommal: május utolsó és október harmadik vasárnapján miséznek itt. Eredetileg októberben is az utolsó vasárnapon volt a búcsú, de az 1990-es években a halottak napja közelsége miatt hozták előbbre egy héttel. A pákai templomon kívül az alábbi helyeken látogat­hatnak még misét a hívők a vizsgált területen: Kányavár Miséző hely. A hónap első szombatjának délután­ján, a faluház nagytermében tartják a szentmisét. Ortaháza Szűz Mária Szeplőtlen Szive kápolna. Készült 2002­ben, a polgármesteri hivatalban lévő korábbi szolgálati lakás átalakításával. Minden hónap utolsó hétfőjén miséznek benne. Pördefölde Jézus Szíve kápolna 1993-ban épült. A hónap első szombat délutánja a mise napja.Tornyában a falu fa ha­ranglábjában lévő harangot helyezték el. Temetők A temetők, sírkertek, cintermek-bárhogy is nevez­zük őket-mindig is szoros kapcsolatban álltak a val-

Next

/
Thumbnails
Contents