Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

S. Lackovits Emőke: Keresztelő Szent János a bakonyi és a Balaton-felvidéki néphagyományban

Keresztelő Szent János a bakonyi és a Balaton-felvidéki néphagyományban 185 ünnepe volt a nap. A faluban ekkor érett az apró, diónyi nagyságú alma, amely fürtökben lógott a fán és ez volt az első almatermés az esztendőben. A fát szentiván-almafának, az almát szentiván-almának hívták. Ennek a korai almának Örvényesen is szentiván-alma a neve. A szent ünnep napjának délutánján egy-egy udvaron, kertben, vagy a szőlőhegyen, ahol a szentiván-almafa állott, összegyűlt a rokonság és szedték, ették a gyümölcsöt. Akiknek nem volt szentivánalmafájuk, azoknak a gyermekeit a szomszédok, vagy más falubeliek behívták, hogy másszanak fel a fára, szedjenek, egyenek az almából. Azt tartották ugyanis, hogy minél többen szednek és esznek ebből a gyümölcsből, annál több terem majd a következő esztendőben.

3

2 Egyfajta jellegzetes, analógiás termékenységvarázsló szokásról beszélhetünk ebben az esetben. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy a gyermekeknek adott almával az elhalt kisgyermekeket vendégelték meg, ahogy erre ismertek példák halottak napjával kapcsolatban, tehát az ünnepnek a halottkultusszal való összefüggése több alkalommal is megragadható. Egyébként a szentiváni alma ismertsége és kedveltsége az egész Közép-Dunántúlra jellemző volt, Székesfehérvár Palotavárostól a Móri-völgyön át a Bakonyig és a Balaton partjáig. Sőt, a Móri-völgy falvaiban a szentiványi óméin kívül még a János-napi káboszta is különleges fontosságú terménynek számított.

3

3 Az alma termékenység jelkép, söt formájánál fogva a teljességet is jelenti. A bűnbeesés idején a tudás megtestesítője, ami kárhozatra csábított. A keresztény szimbolikában az Istenanyának és Krisztusnak a jelképe, de szentek attribútumai között ugyancsak előfordul (Szt. Dorottya). Jele továbbá a megújulásnak, a frissességnek, az újjászületésnek.

3

4 Utal a halhatatlanságra, a tökéletességre, a megváltásra, a szépségre, a bűn legyőzésére, a szeretetre.

3

5 Ezen jelképrendszer megtestesítőjeként kapcsolódik az ünnephez. Egyébként a karácsonyi szokásegyüttesben szerelmi jóslásokhoz is használták.

3

6 Valójában minden gyümölcs, amely táplálékként ismert, az életet, az újjászületést, a bőséget, termékenységet jelenti, áldást hordozó. A halottkultuszban viszont áldozat, felajánlás a szerepük. így a szeretetet is jelzik.

3

7 Az ember cselekedeteinek, életének eredménye ugyancsak gyümölcs, amely alapján megmérettetik. Sőt, talán a leglényegesebb, hogy az „anyaméh gyümölcse jutalom." (Zsolt. 127.) A szentiváni gyümölcs és a halottkultusz kapcsolatára egyéb, konkrét adatok is léteznek. Padragon, Szentgálon, Balatonakaiiban az 1970-es, 80-as években még élt az a hiedelem, hogy azok az aszszonyok, akiknek gyermekei csecsemő korukban haltak meg, vagyis egy esztendős koruk előtt, Szent Iván napjáig nem ehettek gyümölcsöt, mert akkor a mennyországban lévő kisgyermekek elől ették volna meg, ugyanis az angyalok az ilyen gyermekeknek nem adtak mennyei gyümölcsöt, mert anyjuk már a földön megette előlük. Hasonló vagy azonos hiedelmek, szokások Baranyából, Szeged-Alsóvárosból, Szeged környékéről, a Hajdúságból, Bánátból, Moldvából egyaránt ismertek, de tilalomként tartották a sziléziaiak és a csehek is.

3

8 Ebben a hiedelemben Keresztelő Szent János a korán elhalt gyermekek mennyei pártfogójakéntjelenik meg, sőt, ő volt az, aki a kereszteletlenül elhalt gyermekek másvilági sorsán is könnyíteni tudott. Ezért több helyen nemcsak a gyümölcsevéstől tartózkodtak a kisgyermeküket elveszített anyák, hanem Szent Iván tüzébe almát dobáltak, hogy a másvilágon Keresztelő Szent János adjon a kisgyermekeknek is, mivel a hiedelem szerint ezen a napon, vagyis ünnepén a mennyországban gyümölcsöt és mannát osztogat a gyermekeknek.

3

9 Ez a hagyomány ismeretes több görög katolikus közösségben is. Annak az anyának, akinek kisgyermeke halt el Szent Iván napjáig tartózkodnia kellett a gyümölcs evésétől, hogy gyermeke a túlvilágon részesedhessen benne. Jánkmajtison gyümölcsöt osztogattak ezen a napon a gyermekeknek, Hajdúdorogon pedig almát, János almáját szórták szét közöttük az elhunyt kicsinyek emlékére.

4

0 Ebben az önként vállalt önmegtartóztatásban a szeretetből fakadó lemondás nem más, mint áldozathozatal egy magasabb rendű cél érdekében. Keresztelő Szent Jánosnak a halottkultusszal való kapcsolatára a Tisztítótűzhöz kötődő elképzelések is rámutatnak. Besenyőtelki hiedelem szerint az elhunytnak azért kell pénzt adni a kezébe, hogy átmehessen Keresztelő Szent János hídján. Úgy gondolták, hogy a Purgatóriumból kikerült, de a mennybe még be nem engedett lélek a Jordán vizében áll. Baranyai hagyomány szerint pedig itt tisztul meg a másvilági nagy útja során.

4

1 Nem véletlen, hogy Pozsonyban a ferences templom Keresztelő Szent Jánosról elnevezett kápolnáját Halottak kápolnájának hívják, ahol az oltárképen Szent Ferenc kordával menti ki a Tisztítótűzből az ott szenvedő lelkeket.

4

2 Egyébként Bajorországban már 1500-ban létezett Keresztelő Szent János Társulat, amelynek száma a 17. században eggyel, a 18. században pedig hárommal gyarapodott.

4

3 A bakonyi és a Balaton-felvidéki szokástöredékekben, valamint hiedelmekben már nem érhető tetten Szent Iván napjához kötődően a párosítás, amikor a tűz nem csupán megtisztító erejével van jelen, hanem szerelmi szimbólumként is. A nyárádi szokás őrizte meg ezt valamelyest, bár már emléke elhalványodott. Azonban a lányok és legények közös tánca, játékai ennek a jelentésnek egykori ismeretére engednek következtetni. A tűz körültáncolásának és a tüzugrás-