Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kriza Ildikó: A fekete holló - A Hunyadi ballada-kör Arany János költészetében

174 Kriza Ildikó megbocsájthatatlan hitszegő. Bűne a jogtalan gyilkosság Hunyadi László lefejeztetése. Erről egy szó sincs a balladában, de 1853-ban valószínűen még nagyon sokan emlékeztek a szabadságharc egyik népszerű himnuszára, az Erkel operából vett „Meghalt a cselszövő..." mozgósító szövegére, és nem lehetett talány a király bűne. A sokak számára érthető versélmények iránti elkötelezettségből adódhat, hogy a Hunyadiciklus első darabja elválik a többitől. Az V. László kettőssége, a mű feszessége, verselési bravúrja, amit 1853-ban oly tökéletesen alkotott, később nem ismétlődik meg, sőt két évvel később Hunyadi csillaga kapcsán, amit előhangnak szánt. Bevallja „a ballada nehezen jő". Abban a tekintetben kétség nem volt, hogy az eltervezett témák megírását a belső késztetés alapján tervezi. „Nem sorjában akartam megírni-írta Arany a Hunyadi-ciklusról szólva, - hanem majd egy, majd más kiválóbb mozzanatot ragadni meg, ezután ugy kötni össze egy egésszé. De meg kelle győződnöm, hogy százával a ballada nehezen jő, s ha ihlet jőne is, egység bajosan lesz." Majdnem egyszerre keletkezett az előhang és a Szibinyáni Jank, amely sokkal inkább a néphagyományra épült, mint a Hunyadi csillaga,

1

3 Utóbbit a kritikusok nem szokták Arany legsikerültebb alkotásai közé sorolni, de céljait mégis világossá teszi, hogy a csüggedő nemzet bíztatására a múlt nagyságait idézi: „vigasztal" és „reményt nyújt a jövőre", hiszen „csillag tűnt fel, fényes csillag." Ez az új csillag hoz majd nekünk jó szerencsét. Nem vagy-é te ismeretlen Szebb egekből új jelenség, Hozva nékünk e vén földre Balszerencsét, jó szerencsét? A Hunyadi-balladakör (ahogy Arany nevezte) megalkotása a költő óhaja. Hunyadi János alakjában ismét egy olyan népi hőst akart ábrázolni, aki a nemzet vezéralakjává lett, aki példakép, aki győzelemre viszi a magyar sereget. A hőst mitikus magasságba emeli, aki a hadak útján, a csillag ösvényen jelent meg,

14 Fajod régi büszkesége, Nevem így zeng míg egy név lesz: Hunyadiak dicsősége. Kinek tiszta ép erkölcsén Semmi csorba, semmi szeplő; Kiknek egyaránt kezében Nagy volt a kard, és a gyeplő ... Időben egymáshoz közeli években, 1853-1856 között alkotott versei bizonyítják tervének erejét, abban a korban, amikor sok-sok történeti vonatkozású alkotást írt. De a fél tucatnál több ballada és epikus ének, amelyek a Hunyadiakra vonatkozó elkötelezett történelemszemléletét tanúsítják, nem alkotott végül szerves egységet. Különböző stílusú versekből áll a ciklus, melynek keletkezési rendje figyelmet érdemel:

1

5 V. László (1853),

1

6 Mátyás anyja (1854),

17 Kapisztrán (1855), Szibinyáni Jank (1855), Hunyadi csillaga (1855), Mátyás dalünnepe (1855),

1

8 Both bajnok özvegye 1856).

1

9 A felsoroltakon túl más művekben is megjelenik a Hunyadiak tisztelete, mivel azonban Arany János elhatárolódott további írásainak a Hunyadi-ciklushoz sorolásától, én sem tartom indokoltnak álláspontját megváltozatni. A nemzeti balladák anélkül is kifejezik az összetartozást, a gondolati közösséget.

2

0 Hét alkotás tartozik a szűkebben vett Hunyadi-balladakörhöz. Arany a két híres ballada, az V. László és a Mátyás anyja után gondolt a témakör kiszélesítésére. 1855-ben a Szibinyáni Jank elkészülte után tervezte a nándorfehérvári győzelmet és halált hozó csata megírását, de csak a Kapisztrán című verset olvashatjuk e témáról. Hunyadi nagyságát a félelmetes szultán menekülésével érzékelteti: „Fut Mohamed földön vízen; / Homlokát letörli a hős / Hunyadi és Kapisztráno". A nehéz küzdelem balladaszerű bemutatása nem párbeszéddel, hanem szaggatott epikus leírással valósul meg. A Te Deumra készülő két vezér mellett a nehéz időben ott állt a kegyes szűz, az Istenanya. Az ember nagyságú pajzsokon, a Hunyadi korában általánosan használt védőeszközön legtöbbször Szűz Mária arannyal díszített alakja ragyogott, és a kereszt védelmébe vetett hittel küzdő harcosoknak lelki erőt adott: Mert karomba vén koromba Küldsz erőt és gyorsaságot: Paizsodnak fénye előtt Porba hulltak a pogányok. A nándorfehérvári viadal megírása terv maradt, de a győzelem üzenet az utókornak. Kapisztrán mellett megjelent az ősz Hunyadi János, aki Arany korához illő szavakkal mond Te Deumot. Hunyadi vitéz, a jámbor; ... S mind' ezt mondja, míg levonja Olvasójáról a gyémántot: Védjed Isten a magyar hont, ... Arany János a győztes csatát idézi, de saját korára gondolva, a bukott szabadságharc utáni évek visszásságait látva írja sóvárogva 1855-ben: „Védjed Isten a magyar hont." Hunyadi János alakja a legszínesebb ebben a balladaciklusban.

2

1 O az, aki ismeretlenségből tűnt fel, miként egy mesei hős, és vívta ki hímevét, védte hazáját, győzte le nemcsak a félelmetes farkast, hanem a kereszténység ellenségét, a törökök vezérét is. Arany