Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Kardos Ferenc: A Kis-Balaton a nép emlékezetében - A láp világának népköltészetéből
A Kis-balaton a nép emlékezetében 165 rokoni kapcsolataik indokolhatják ismertségük. A leendő elemzéshez a néprajzi adattárak anyagai mellett a korszak levéltári forrásainak (például a pásztorösszeírások, periratok) elemzése is szükséges. A kis-balatoni betyárok közül a legismertebb a vörsi Nád Jancsi, akit a Fenéki csárdánál-amelyet az utazók, de a menekülő betyárok is szívesen látogattakcsak hat pandúrnak sikerült puskavégre kapni. Róla balladákat is költöttek. A sok változatból kettőt idézünk, a történet variációinak érzékeltetésére. Együd Árpád gyűjteményében öt változat szerepel, kettő szerint Jancsi Keszthelyen, kettő szerint Szentmiklóson nyugszik. Az egyiket a közeli Pölöskefőn gyűjtötték: 5 0 Nádi Jancsi a csárdába ' Ráparancsol a csárdásra: -Húzza le a férhangokat, Hadd mulassam ki magamat. Nádi Jancsi Fenékben van, Zsandároknak izenve van, -Most jöjjetek hamarjába, Nádi Jancsi a csárdába, ' —Még egy iccze borom járna, Ha az idő el nem járna. Az idő már későre jár, Az ajtónál áll hat zsandár. Jött a zsandár nagy sietve, Dupla töltött fegyverekkel. —Jancsi, akarsz-e meghalni, Vagy magadat meg kell adni. Jancsi kapta a fegyverét, Elkerité az istenét, S mire magát észre vette, Golyó szivét sértegette. Nádi Jancsi fejér teste Fenékben van eltemetve, A fenéki temetőben Nyugszik a jékete földben. A másikat a Kis-Balaton keleti oldalán, Vörsön gyűjtötték: 5 1 Nádi Jancsi Fenékben van. Pandúroknak izenve van. Jön a pandúr nagy sietve, Dupla töltött fegyverekkel. Nádi Jancsi mit gondoltál, Mikor Fenékbe indultál? Gazdag Ferkót megköttetted Magadat agyonlövetted. Nádi Jancsi piros vére, Fenékbe hull le a földre. Kálmán Treszka szeretője Fehér tányérba fölvette. Nádi Jancsi gyönge teste El van zárva sötét helyre. Szentmiklósi temetőbe Nyugszik cédrus/a tövébe. Balatonmagyaródról a „jóságos" Juhász Andor betyár neve, és története maradt fenn a magyaródi Gerencsér Jenő tanító lejegyzésében, 5 2 amelyet az akkor 87 éves Horváth János mesélt el 1948-ban. 5 3 Horváth János Juhász Andorja és a balladák Juhász Andrisa ugyanaz a személy. Juhász Andor vagy Andris (vezetékneve valószínűleg foglalkozásából adódott) FelsőBogátiban vagy Gesztiben született, a Tolna megyei Ertényben nevelkedett. Horváth szerint szökött katonaként került a betyárok sorába, Gönczi szerint egy juhász bocsátotta el, mert nem jól őrizte juhait. 5 4 Horváth János Juhász Andor kapcsán megemlíti a sorshúzást is, mellyel a falusi legények kisorsolták maguk közül, hogy ki lesz katona. Annak aztán el is kellett menni, ha maga helyett nem tudott mást állítani. A hosszú, otthontól távol letöltött, veszélyekkel terhes, nyolc-tízesztendős katonaság elől sok legény menekült. Gerencsér Jenő írja a leírása elé: „Régen betyárok (az itteni mondás szerint menőzők) törvény elől menekülők búvóhelye volt" 5 5 Balatonmagyaród. Juhász Andor története jól példázza azt, hogy a betyárkodást kényszerítő körülmények idézik elő, itt szökés a katonaságtól, és azt is, hogy legendává vált rablót felruházta a mesélő nép a jóságosság, a szegények pártfogójának tulajdonságával. Ahogyan Horváth János mondja: ,,De az olyan betyár vót, hogy olyant sokat adjon az Isten! Mert az soha szegény embernek nem nyúlt semmijéhő. Csak az urakhó járt. De onnan sem lopott ám, mint a másik betyárok. Hanem egyik este vagy éjjel becillított az uraság szobájába és megmondta mire van szüksége, mikor mi köllött, pénz is, más is. De sose vitt el többet, mint amennyi köllött neki. A szegény embereken ez még segített is, ha úgy gyiitt. 56 Két történetet mesélt el róla Horváth János. Az elsőben egy rőfösről, egy asszonyról és a igaszságtévő betyárról szól: „Egyszer egy szegény komáromi 5 7 asszony ment Kanizsára, 5 8 Családos asszony vót. Valamit vásányi akart, kis ruhát gyerekeinek. Aztán az úton össze találkozott a Juhász Andorra. Meg vót igen réműve, most a Juhász Andor elviszi a pénzét. Mikor odaért
