Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Illés Péter: Tendenciák és hatások a délnyugat-dunántúli paraszti szőlőhegyek hagyományos (1960 előtti) táj szerkezetének fejlődésében - különös tekintettel a Vasi-Hegyhátra
150 Illés Péter Parcella Legnagyobb Legkisebb Parcella kat. hold •-öl kat. hold [J-öl szőlő és gyümölcs és parlag/egyéb vegyesen (48,3%) 2 190 250 gyümölcs és parlag/egyéb vegyesen (14%) 1 1166 268 szőlő és parlag/egyéb vegyesen (5,2%) 1 593 278 szőlő és gyümölcs vegyesen (16,5%) 1 508 160 csak parlag/egyéb (6,9%) 1491 51 csak gyümölcsös (5%) 807 54 csak szőlő (3,8%) 768 81 22. ábra A petőmihályfai szőlőhegy parcelláinak legnagyobb és legkisebb mérete 1929-ben Vas-soproni hegyközségek szőlő- és gyümölcstermesztése az 1940-es években A három hegyháti szőlőhegy példája arra is felhívja a figyelmet, hogy a szőlőhegyek a szőlőtermesztésen túlmutatóan a régió gyümölcstermesztésében is jelentős szerepet játszottak. 1944-ben a szombathelyi központtal összevont Vas és Sopron megyei Hegyközségi Tanácshoz tartozó szőlőterületek nagysága Vas vármegyében 3.682 kat. hold volt, Sopron vármegyében 3.951 kat. hold, a gyümölcs területe pedig Vasban 5.152 kat. hold-tehát a szőlő majd másfélszerese (!)—, míg Sopronban „csak" 2.383 kat. hold. 5 7 A szőlővel beültetett terület ebben a léptékben összességében 80% oltott és 20% direkt termő fajtákból állt. A szőlőtermelés szempontjából a hegyközségi tanács területén Sopronban és környékén, illetve Alsóságon (Vas)-vagyis a Ság-hegyen-teremtek márkás borok. Jó minőséget adtak a Kemenesalján Kissomlyó (Vas), a Vasi-Hegyháton és környékén Gősfa (ma Zala), Vasboldogasszony (ma Zala), Bérbaltavár (Vas), Nagytilaj (Vas), illetve az osztrák-magyar határtérségben meghúzódó Vaskeresztes (Vas)—Vas-hegy — szőlőhegyei. A többi hegyen ekkor aránylag kevés és gyengébb minőségű bor termett. 5 8 A gyümölcsterületek összességében 30%-ban almával, 33%-ban szilvával, 15%-ban körtével, 7%-ban cseresznyével és meggyel, 8%-ban dióval, 5%-ban pedig őszibarackkal és gesztenyével voltak betelepítve. A gyümölcsösök fele ezekben az időkben 15 évnél fiatalabb telepítésnek számított, úgyhogy Vas vármegyében a gyümölcstelepítések 70%-a a megye déli és délnyugati részére esett, konkrétan a vasvári, körmendi, szentgotthárdi és muraszombati járásokra. Ezeken a gyümölcsterületeken kívül a hegyközségi tanács hatáskörébe tartozott a házikertekben, utak és mezsgyék mellett, illetve a szőlőkben elszórtan elültetett további 1.088.340 darab gyümölcsfa is. Mindezekből 781.670 darab Vas megyében, 306.670 darab Sopron vármegyében volt 5 9 A második világháború lezárultával, Vas és Sopron megyék közös hegyközségi tanácsának intézkedési területén az egyes hegyközségekhez tartozó szőlő- és gyümölcsterületekről a Magyar Földművelésügyi Minisztérium 41.521/1946. számú rendelete alapján van információnk (23. ábra). 6 0 A minisztérium ekkor még a hegyközségi tanácsokon keresztül tervezte a szőlőhegyek gazdálkodásának helyreállítását, a hegyközségeket és a hegyközségi tanácsokat nem sokkal ezután ugyanis a 3300/1949. sz. Korm. rendelettel feloszlatták. A szőlőgazdálkodás jövedelmezővé tételért újfent szorgalmazták a célszerű telepítést, művelést és szüretelést, a bor és gyümölcs helyes kezelését, valamint a tervszerű és gazdaságos értékesítést. 6 1 A hegyközségek birtokosközösségeit mindemellett a szőlő és gyümölcsfa növényi és állati kártevői ellen való egységes védelemre is kötelezték. Az elrendelt összeírásokat (24-25-26. ábra) indokolta, hogy a háborús kártételek következtében országszerte nagymértékben tönkrementek a szőlők és gyümölcsösök. 6 2 A hegyháti Nádasd hegyközségi elnöke például így írt 1945-ben: „Egyébként sajnos, a Nádasdi hegyközségi szőllők és gyümölcsösök 90%-ig tönkre mentek, a szőllőkben több helyütt ruszki lovak jártak a nyárfolyamán, mert a községünk határában k.b. 15,000 ruszki nyaralt és népünk bele fásúl, hogy a jövő nyáron is csak így lesz." 63 Vas megyében a világháború után megalakítandónak ítélt, illetve a már működő és nem működő hegyközségek területén összesen 4.873 kat. hold szőlő és gyümölcsös maradt, Sopron megyében pedig 3.967 kat. hold. A hegyközségek földhasználatának belső arányát tekintve míg Sopronban a szőlő 85%-ot (3.376 kat. hold) mutatott, és csak 15%-ban (591 kat. hold) gyümölcsöst, addig Vasban a szőlő a hegyközségek összterületének felét sem elérve 47% (2.324 kat. hold) volt, a gyümölcs pedig 53% (2.549 kat. hold). A VasiHegyhát regionális jelentőségére utal, hogy ekkor a kistáj vonzáskörzetében lévő huszonkét hegyközség területén gazdálkodtak a vas-soproni hegyközségi tanácshoz tartozó szőlők és gyümölcsösök több mint felével, pontosabban annak 62%-val (3.013 kat. hold). A kistáj hagyományos paraszti életmódminták alapján működő, kisparcellás művelésű szőlőhegyein a 20. század közepére már csak 39%-ra (1.170 kat. hold) szorultak vissza a hegyközségi szőlők, mialatt 61%-ra (1.843 kat. hold) emelkedett a gyümölcsösök aránya. A szőlőhegyek állapota a második világháború után Vas megye gyümölcsfaállományának megmentése a második világháború után óriási áldozatok árán volt lehetséges. A gyümölcstermelők tekintélyes része vállalta, hogy igen magas kamat mellett hitelt vegyen
