Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

P. Barna Judit: A Sopot kultúra házai és települése Sormás-Mántai dűlő lelőhelyen

14 P. Barna Judit (KALICZ 1977, 1984: 273.) és az új ásatási eredmények összevetéséből itt is az árok hasonló alaprajzára következtethetünk, mint Petriventén. Becsehely I-en a legkorábbi, teknős aljú árkot még a DVK késői fázisában létesítették, majd a kultúra végén az első V-metszetű árkot (Spitzgraben) (KALICZKREITER-TOKAI 2007: 31.). Sokkal szerencsésebb körülmények jellemezték a Sormás-Mántai dűlői települést, ahol a telepszerkezet rendkívül jól tanulmányozható (1. kép 1). Végül meg kell említenünk a szomszédos Sormás-Török-földek lelőhelyet, ahol szintén jelentős Sopot-telep nyomai kerültek elő (1. kép 2). Ez a település egyelőre közöletlen, a feldolgozás jelenlegi szintjén itt is több, többé-kevésbé teljes Sopot-házhely, ill.-házalap különíthető el. A Sopot kultúra háztípusai A, típus: cölöplyukakból kirajzolódó szerkezetek. I. csoport: gerendavázas hosszúházak. A Sopot kultúra jellemző háztípusa a cölöpszerkezetes, Szlavóniában és a Dunántúlon egyaránt. Szlavóniában főleg a keleti területi csoportból említhetünk ilyeneket: Ótokról (Sopot II) ismert egy kb. 10-12 m hosszú, trapéz alakú ház. Bapskán apszisos záródású házat tártak fel (DIMITRIJEVIC 1969: Abb. 5.; 1.1./2.; 55.). Sormás-Mántai dűlőben is több példányuk előkerült, részletes leírásukat és elemzésüket ld. alább. A Dunántúlról megismert hosszú házak a vonaldíszes örökség továbbélését bizonyítják. Petriventén, ahol a DVK és a Sopot kultúra házai közt eltérés leginkább csak a tájolásban volt felfedezhető, szintén a helyi, DVK házépítési hagyományok folytatását valószínűsítik (HORVÁTH-KALICZ 2003: 13.). II. csoport: gerendavázas, kisebb méretű házak. Horvátországból elsősorban a tellekről említenek kisebb méretű házakat; így pl. Ótokról, Sopot II rétegből egy 9,75 m hosszú, 6,5-7 m széles, nyitott előteres, négyszögletes borona házat (DIMITRIJEVIC 1969: 55.). Budjanovciból is ismert további tíz, különböző mértékben feltárt, ill. megbolygatott ház a Sopot II. fázisból. Méretük 3x6-6xl0m; szerkezetük a nagyobb otoki házhoz hasonló; cölöpszerkezetesek és trapéz alakúak (TASIC 1986: 266.). Kisebb épületek a dunántúli egyrétegű telepeken is előfordulnak a nagy méretű, hosszú házak mellett. Petriventén (HORVÁTH — KALICZ 2003.) és a Mántai dűlőben is kerültek elő kisebb házak (pl.: 13. és 33. sz. házak). III. csoport: körülárkolt ház A szakirodalomból korábban nem ismert típus, ugyanakkor az új zalai lelőhelyek közül kettőn, Sormás-Mántai dűlőben és a Török-földeken is több példájuk került elő. A házhelyeket teknős aljú árkok, nagyobb gödrök veszik körül, L- vagy U-alakban. A Mántai dűlői lelőhelyen négy ilyen házhely ismert (9, 10, 11. és a 19. sz. házak). Sormás-Török-földeken szintén került elő több ilyen házhely, melyek minden értékelhető szempontból (szerkezeti elemek, tájolás, méret) nagy fokú hasonlóságot mutatnak a Mántai-dűlői körülárkolt házakkal. Tulajdonképpen itt nem a házak szerkezete tér el az előzőektől, hiszen azok továbbra is besorolhatók az 1. vagy 2.csoportba, hanem a házhely mutat eltérő és jellegzetes, jól azonosítható képet. Az általunk eddig ismert legjobb párhuzam Ausztriában fordul elő, ahol házhelyeket kirajzoló gödrök hasonló alaprajzi elrendezésben, több esetben is megfigyelhetők Kleinrötz korai lengyeli lelőhelyen a kettős körárokhoz DK-ről csatlakozó egyidős telepen (RUTTKAY 2005: 198, Abb. 8.6.). B, típus: alapárkos szerkezetek. I. csoport: Tisztán alapárkos szerkezet, mint a horvátországi Dubovo-Kosno-ban elkülönített „B" típus, melybe földfelszíni, négyszögletes alaprajzú, alapárkos lakóházak tartoznak (MARIJAN 2006: 45, Fig. 4.), egyik dunántúli lelőhelyről sem ismert. II. csoport: Alapárkok és cölöplyukak kombinációjából álló szerkezet. Sormás-Török-földeken több ilyen alaprajzú ház nyoma került elő, melyek egy része minden bizonnyal a Sopot kultúrához sorolható, de ez a leletanyag feldolgozása előtt még nem állítható teljes bizonyossággal.

4 Sormás-Mántai dűlő házai közül ide sorolható a 28. és 29, ill. a 15. sz. ház. Az egyik bicskei házban is került elő alapárok részlete (MAKKAY et al. 1996: 31-32.). Balácán valószínűleg egy alapárok részletét, ill. egy házat kísérő hosszú gödröt tárt fel Regenye J. A gödörben vastag paticsréteg, feltehetőleg egy ház omladéka volt. Az alapárok és a gödör viszonya hasonló, mint a vonaldíszes házak falát kísérő hosszú gödrök (REGENYE 1994: 37.). Mindezek alapján az alapárok ugyanúgy jellemző építészeti eleme a Sopot-házaknak, mint a cölöplyukak. „ Gödörházak " A horvát szakirodalom említ gödörházakat: Knezevi-Vinogradi (SIMIC 1986: 43.), Gornji Brezovljani (DIMITRIJEVIC 1978: 123.), PodgoracRaziste (MARKOVIC 1985: 63.) lelőhelyekről. Ezek némelyike cölöplyuk nélküli, némelyikben, ill. körülöttük találhatók cölöplyukak; méretüket tekintve 7-10 m hosszú, 3-10 m széles objektumok. T. TezakGregl szerint a Brezovljani típusban ez a Korenovo kultúra öröksége (TEZAK-GREGL 1993: 73.). A Dunántúlon ilyeneket nem ismerünk, s nagyon valószínű,