Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Illés Péter: Tendenciák és hatások a délnyugat-dunántúli paraszti szőlőhegyek hagyományos (1960 előtti) táj szerkezetének fejlődésében - különös tekintettel a Vasi-Hegyhátra
148 Illés Péter Dűlő Művelt terület kat.hold •-öl Alsó-hegy Szőlő 17 720 Alsó-hegy Szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 38 55 Alsó-hegy Szőlők között lévő parlag/egyéb 66 1360 Felső-hegy Szőlő 22 596 Felső-hegy Szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 22 255 Felső-hegy Szőlők között lévő parlag/egyéb 43 619 Új-hegy Szőlő 1 1186 Új-hegy Szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 3 1558 Új-hegy Szőlők között lévő parlag/egyéb 8 438 Összes szőlő 41 902 Összes szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 64 268 Összes szőlők között lévő parlag/egyéb 118 817 Összes terület: 224 387 Dűlő Művelt terület kat.hold • -öl Öreg-hegy Szőlő 38 429 Öreg-hegy Szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 45 909 Öreg-hegy Szőlők között lévő parlag/egyéb 43 1232 Új-hegy Szőlő 13 853 Új-hegy Szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 13 104 Új-hegy Szőlők között lévő parlag/egyéb 21 1552 Összes szőlő 51 1282 Összes szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 58 1013 Összes szőlők között lévő parlag/egyéb 65 1184 Összes terület: 176 279 16. ábra A petömihályfai szőlőhegy területe 1929-ben 14. ábra A baltavári szőlőhegy területe 1929-ben elaprózódásán túl a szőlőbirtokosok száma nem mutat ilyen mértékű, egyenesen arányos eltéréseket. Hiszen miként arról már szó volt, a legnagyobb területű baltavári szőlőhegyen és a legkisebb területű felső-oszkói hegyen közel egyforma számú birtokos osztozott meg, 139 és 136, a petömihályfai hegynek pedig, ahogy már az előzőekben felmerült, mindkettőn túltéve 195 hegybirtokosa volt. A hegybirtokosok földhasználatában a csak szőlőművelésre hasznosított telkek számbéli aránya, a három község szőlőhegyeinek összevont adatai szerint, egyiknél sem érte el a 4%-ot, és a kizárólag gyümölcsösként való területhasználat is csak a petömihályfai szőlőhegyen volt 5%. A parlagon, esetleg kaszálónak hagyott parcellák száma szintén elenyésző maradt. Ezzel együtt a csak szőlővel hasznosított területek összességében sehol nem érték el a teljes művelt területeknek még a felét sem: a petömihályfai hegyen 29%, a baltavári hegyen 19%, és az oszkói hegyen is csak 12% volt ez az arány. Altalánosságban tehát továbbra is a szőlővel, gyümölcsössel és egyéb haszonnövényekkel tarkított, vegyes hasznosítású parcellák túlsúlya dominált a hegyháti szőlőhegyeken, ami lényegében a hagyományos táj szerkezet fennmaradását is eredményezte. A baltavári három hegyen összességében 80% körüli, az oszkói két hegyen 66%, a petömihályfai két hegyen pedig valamivel több mint 48%) volt a vegyes hasznosítású szalagtelkek aránya az összeírás alapján (17-18-19. ábra). A hegyparcellák elaprózódottságát jelzi, hogy mindhárom község szőlőhegyén ezeknek a területeknek az átlagos mérete sehol nem érte el a 2 kat. hold nagyságot. A legnagyobb parcella Baltaváron 7 kat. hold 183 négyszögöl, Felső-Oszkón 4 kat. hold 1126 négyszögöl, Petőmihályfán pedig mindössze 2 kat. hold 190 négyszögöl volt. A legkisebb parcellák többnyire alig párszáz négyszögölesek voltak, vagy még a százat sem érték el (20-21-22. ábra). Dűlő Művelt terület kat.hold -öl Csillaghegy Szőlő 10 540 Csillaghegy Szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 16 192 Csillaghegy Szőlők között lévő parlag/egyéb 17 255 Új-hegy (Ebtulok) Szőlő 22 552 Új-hegy (Ebtulok) Szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 33 778 Új-hegy (Ebtulok) Szőlők között lévő parlag/egyéb 15 1079 Összes szőlő 32 1092 Összes szőlővel összefüggésben lévő gyümölcsös 49 970 Összes szőlők között lévő parlag/egyéb 32 1334 Összes terület: 113 696 15. ábra Az oszkói szőlőhegy területe 1929-ben
