Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

P. Barna Judit: A Sopot kultúra házai és települése Sormás-Mántai dűlő lelőhelyen

12 P. Barna Judit Az árkok nem csak telleken, hanem a sík, egyrétegű telepeken is jellegzetes elemei a telepszerkezetnek. Ujabban Brezovljani-ban is ismertté vált egy kerítőárok, házak, ill. gödrök részletei mellett. A korábbi 193 m

2-es felület után 2002-ben újabb 160 m

2-t tártak fel, de a lelőhely teljes kiterjedését kb. 185.000 m

2-re becsülik (MARKOVIC-OKROS A 2003: 36.). Az utóbbi időben megszaporodtak a lakóépületekre utaló adatok: Dubovo-Kosno-ban, a Sopot kultúra IB-II fázisába sorolt tipikus egyrétegű telepen, földbe mélyített és földfelszíni objektumok egyaránt előkerültek, gazdag leletanyaggal (MARIJAN 2001: 45.). Leégett földfelszíni házat említenek Spisié Bukovica lelőhelyről, Brezovljani-típusú leletekkel, a klasszikus Sopot kultúra II. fázisából (MARKOVIC 1989: 80.). Krcavina lelőhelyen, Perkovci környékén szintén kerültek elő a Sopot kultúrába tartozó települési objektumok, köztük házak szerkezeti elemei is (MARKOVIC-BOTIC 2006: 53.). Aljmas-Podunavlje többrétegű őskori lelőhelyen két gödör és egy lakóépület maradványai jelezték a Sopot-megtelepedést (SIMIC 2007a: 43.). Cepin-Ovcara/Tursko Groblje lelőhelyen a kultúra hosszú életű településén, mely a koraitól a késői fázisig élt, két párhuzamosan álló, faszerkezetű, négyszögletes alaprajzú épület részleteit tárták fel, melyeknél szerencsés módon megőrződött a padlószint is. Az egyik épület padlószintjében lemélyedő cölöplyukak és fa szerkezet elszenesedett maradványai kerültek elő (SIMIC 2002, 50; 2006, 42.). Osijek-Filipovica-n, a rég óta ismert Hermanov-féle szőlő lelőhelyen, legutóbb házak, gödrök és tűzhelyek részleteit tárták fel. A Cepin-Ovcara-i házzal ellentétben az itteni házaknak nem volt fa padlója. Némelyik ház esetében két vagy három megújítást is dokumentáltak. A település középső részén álló házak nagyobbak voltak, ami arra utalhat, hogy különleges fontosságúak lehettek a közösség lakói számára. A kerámialeletek szerint a település a Sopot kultúra korai szakaszától a későig lakott volt (SIMIC 2007b: 59-60.). Dubovo-Kosno (Zupanja környéke; Sopot I-B/II fázis) lelőhelyen különböző települési objektumok láttak napvilágot, köztük részben földbemélyített és földfelszíni szerkezetek egyaránt. A földbemélyített szerkezetek főleg munkagödörként vagy kézműves műhelyként funkcionálhattak. Előkerültek továbbá tároló- és hulladékgödrök is. A földfelszíni építmények négyszögletesek, két típusba (A és B) sorolhatók. A cölöplyukakból kirajzolódó épületek tartoznak az A, míg az alapárkos épületek a B típusba. Mindkét típus lakóház (MARIJAN 2006: 45, 51.). Brezovljaniban egy lépcsősen ereszkedő oldalú, nagy méretű objektumot (SJ 217 objektum) az ásató kultuszhelyként azonosított, s feltételezte, hogy közösségi gyülekezési helyként, ill. a kultikus cselekmények helyszíneként szolgált. Ezt a véleményét nagyrészt egy, az objektumból származó absztrakt női plasztikára és az objektum különleges kiképzésére alapozta -megítélésünk szerint kevéssé meggyőzően (OKROSAROZIC 2005: 68.). Annyi biztos, hogy a kérdéses objektum nem tűnik lakóhelynek. L. Okrosa Rozié az említett objektum közelében később további, általa szentélyként azonosított objektumot (SJ 227) és más, különlegesnek tartott gödröket (SJ 209, SJ 228) is feltárt, melyek alapján a településen belül egy elkülönített, kultikus célú területet feltételez (OKROSA-ROZIC 2007: 50.). A Sopot kultúra kultuszélete eddigi adataink szerint főként egy-egy kultikusnak mondható tárgy (oltár, idol, stb...), ill. régészeti jelenség (pl. építési áldozatok, bothroszok) kapcsán ismert (REGENYE 1994); de egyértelműen közösségi kultuszhelyként (szentélyként) azonosítható építményt ez idáig nem közöltek. A települések jellegzetes elemi a különböző gazdasági rendeltetésű objektumok. Brezovljaniban, még az 1973. évi feltárás során egy olyan gödörkomplexumot is felfedeztek, melynek D-i részét fazekasműhelyként azonosították, s az ásató a telepen belüli specializáció bizonyítékaként értékelte (DIMITRIJEVIC 1978: 123.). Cepin-Ovcara/Tursko Groblje-n, a telep egy adott részén a szilánkok, magkövek, kész termékek koncentrációja alapján mühelytevékenységet feltételeznek. Említést érdemel a nagyszámú Spondylus-lelet is (SIMIC 2007b: 59-60; 2006: 42.). SlavcaNova Gradiska lelőhelyen a legjelentősebb objektum mühelygödörnek bizonyult, sok lelettel: háztartási kellékekkel, kerámia- és kőleletekkel (MIHAJLEVIC 2004: 32.). Noha némely objektum leletei közt kronológiai eltérés is megfigyelhető, a lelőhely késő neolit horizontja egészében véve a Vorlengyel Brezovljani-Luzianky-Sé horizonthoz köthető (MIHAJLEVIC 2006: 34.). Knezevi Vinogradi-Osnovna skola lelőhelyről közöltek egy jó állapotban fennmaradt, kerek, boltozatos kemencét (SIMIC 2004: 79.). A réz leletek tanúsága szerint a lelőhelyen a kultúra nagyon késői fázisa van jelen (SIMIC 2006: 42.). Kemencét Gornji Brezovljaniból is említenek, mely kis méretű és boltozatos volt (DIMITRIJEVIC 1978: 123, Abb. 8.). Osijek-Filipovica-n tűzhelyek részletei váltak ismertté (SIMIC 2007b: 59-60.). Sopotban, a teilen, mindegyik települési szinten kerültek elő olyan cölöplyukak, kisebb gödrök ill. sekély árkok, melyeket háziállatok elkerítésére szolgáló kerítőárkok vagy sövények részeiként értelmeztek (KRZNARIC-SKRIVANKO 2006: 19; KRZNARICSKRIVANKO-Balén 2006: 60.). Természetesen hulladékgödrök is nagy számban fordulnak elő a településeken. Pl. CepinOvcara/Tursko Groblje lelőhelyen a telep D-i részén koncentrálódott sok hulladékgödör, melyekből