Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Horváth Sándor: A zalai horvátok néphitéből
128 Horváth Sándor gorel.-Meddig kell így járnia?-To neznan.-Hol történt? A Muránál?-A legelőn. Od Mure je isel po ledini.-És teljesen olyan volt, mint ez a földmérő? -Olan ember forma. Ment egy ember úgy húsz éve. ...-Honnan? - Valahonnan jött éjjel, este. Ment a réten, s látta, ahogy ment egy égő ember. És zörgött utána, mint a lánc, amint húzta. Nagyon megijedt. Erre akkor azt mondták, hogy egy valamikori ember volt az, aki meghalt ... majorgazda.-Miért?-Azért, mert azt mondták, hogy meggyilkolták, mert nem jól mérte ki a földeket. A nép emiatt átkozta, s azt mondták, hogy ő az. Azért égett ő.— Meddig kell így járnia?-Azt nem tudom.-Hol történt? A Muránál?-A legelőn. A Murától jött a réten.-És teljesen olyan volt, mint az a földmérő?-Olan ember forma. (Proszenyák Mártonné, Tótszerdahely, 1980. augusztus 23.) Svece su hodile. Úgy mentek tizes (sic) gyertyák ... mikor vuoltam kislány, valami tizenhat iéves vagy mennyi voltam. Még előbb is. - Merre? -Ahun van a legelő, na, hogyan mondjam, ahun van a híd, akkor arra mennek legelőre.-Mik azok a „szvicse"?-Hát, mondják, hogy a lelkek.-Milyen lelkek?-Akik meghaltak.-Miért járkálnak így?-Binisök. Azt mondják, hogy ezek binisök. ... Most már nincs, most nincs ez. Előbb volt, de most nincs. Gyertyák jártak. (...) (Hans Vincéné, Tótszerdahely, 1980. augusztus 23.) Mi van a holdban?-Ciguon je nutri, baltu ima, sekiru.-Hol—A vállán. Mindig viszi. Miért van ott, arról nem mondtak semmit?-Nem, nem mondtak. (...) Cigány van benne, baltája van, fejszéje. (...) (Hans Vincéné, Tótszerdahely, 1980. augusztus 23.) Mit tud a házikígyóról?-Az a kígyó mindig van a, izé ...-Mondja horvátul!-Kaca je pod hízom.-Miért van ott?-Annak muszáj ott lenni, mert mindig van valami bin(sic) . Vek je nekof grieh ... pre hizi. Azér a kígyó izél ... mindig így szoktak mondani ... Szoktunk látni, hogy bement a ház alá.-A kígyót vagy a helyét?-Mán csak hogy szálás van neki ott. (...) Kígyó van a ház alatt. (...) Mindig van valamilyen bűn ...a háznál. (...) (Hans Vincéné, Tótszerdahely, 1980. augusztus 23.) Ve s utak rekli, kaj tobos saka hiza ima jenu kacu. Spoda. ... Én úgy hallottam.-Miért van az a kígyó ott?—Hát, én nem tudom. Az csak őrzi a házat ... az a kígyó. ... Úgy hallottam.-Horvátul?!-Tak su rekle stare zene, kaj saka hiza ima kacu. Ja. Kaj saka hiza ima kacu, kaj ona pazi hizu.-Molnáriban hallotta? -Molnáriban, mikor még lány voltam. Úgy mondták, ha igaz, hogy minden háznak van egy kígyója. Alant. ... Én úgy hallottam.-Miért van az a kígyó ott?-Hát, én nem tudom. Az csak őrzi a házat ... az a kígyó. Úgy hallottam. -Horvátul?!-Úgy mondták a régi asszonyok, hogy minden háznak van kígyója. Igen. Hogy minden háznak van kígyója, amelyik őrzi a házat.-Molnáriban hallotta?-Molnáriban, mikor még lány voltam. (Vlasics Mártonné, Tótszerdahely, 1980. augusztus 23.) Moje mame su rekli da je dosel mrak k jenom coveku staromu, pak e on znal pak e svitnjaka sí spuknul. Pak e del na klucenicu, pak e mrak nie mogel vun. Onde su ti coveki zeli mu skrlaka, pak su ga na drobnu scepali.-Skrlake?-Skrlaka. Pak se plakal: „dejte mi skrlaka! Dejte mi skrlaka!" (Ezt vékony hangon mondta. H. S.) Onda vec je nigda nije dosel. ... Na prede su deli tako neko gace na klucenicu, onda su vuzgali tarn one nie mogel vun ... Da su vuzgeli svetlo, onda su gledali pak e tam bil ... onda kaj sam skerlak ostel, skerlaka zeli pak su ga scepali na drobno. Édesanyám mesélte, hogy egy idős férjihez ment a mrak, az meg tudta és lámpát gyújtott. Aztán tett a kulcslyukra és a mrak nem tudott kimenni. Akkor az a férfi fogta a kalapját és alaposan elverte.-A kalapot? -A kalapot. És akkor sírt: „Add a kalapom! Add a kalapom!" (Ezt vékony hangon mondta. H. S.) Azután többet nem jött ...A kulcslyukra valami gatyát tett, és meggyújtotta a ... nem tudott kimenni. Ahogy világosságot gyújtott, látta, hogy ott van. De csak maga a kalap maradt. Vette a kalapot és alaposan elverte. (Hans Vincéné, Tótszerdahely, 1980. augusztus 23.) Milyen az ördög?-Farka meg szárva ...-Milyen szarva?-Olyan mint a bivalnak. Az ördög sok pénzt vitt el ... talicskával ...-Tessék horvátul!-Vrak ima roge, pak repa. Onda e pelal mnogo penez na tackaj v selo ... Pak e vikal, sto ce peneze, mer ki e peneze stíl, on e bil vragof. A kie nei stil peneze, on e toboz bil sveti. (...) Az ördögnek szarva meg farka van. Sok pénzt vitt a faluba talicskán ... És kiabált, ki akar pénzt, mert aki pénzt akart, az az ördögé lett. Aki nem akart pénzt, az, bizony, szent volt. (Jankovics Györgyné, Tótszerdahely, 1980. augusztus 23.) Da krava mleko ni dala, onda su rekli, kaj coprnica zela. Ondar su podojili vecer, pak su v serpacu rezbejlili. Pak su gori nalevali mleko. Onda su rekli: kaj se tak mleko pece, tak se bude menja mindzika gorela. (Nagy nevetés! H. S.)-És volt-e már így valakivel baj? Hallottak-e erről?-Há, hallottunk. Persze, hocs hallottunk. És hocs, ha a szegények mentek dolgozni.
