Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Horváth Sándor: A zalai horvátok néphitéből

126 Horváth Sándor „Ezek elkárhozott, öngyilkos embereknek s azok­nak a lelkei, a kik életükben más ember földjét elmérték, (mérnökök), el szántották, elkaszálták, más­nak a pénzét elczigánykodták, szóval igazságtalan­ságot követtek el. Az ő bűnös lelkük ég. Estelenkint gyertyavilágformán égö kékes lángjukról vehetők észre. A láng az emberalaku gyertyásoknak csak égő ujjukat jelzi. (...) Maholnap a hozzájuk kötött hiedel­mek teljesen el fognak oszlani"-írta Gönczi Ferenc 1914-ben a gyertyásokról, avagy a tüzes emberekről, 37 A mrak és a coprnica alakját Eperjessy a boszor­kánnyal azonosította. Az általunk vizsgált anyagban a mrak (sötétség) kalapos lény, amelyik éjjel meg­nyomja az alvó embert. Ugyanakkor ettől elkülönül a boszorkány alakja, akiről a legtöbb adatközlő megem­lékezett beszélgetéseink során. A boszorkány mindig egy élő ember másik „énje", másik valósága. Tehát a kettőt nem szabad összevonni, bár a magyar boszor­kány képes megnyomni is az embereket, de nincs köze a kalapos mitikus lényhez, amelyet a kulcslyuk elzá­rásával lehet a szobában marasztani. Ilyenkor a kalapját elpáholják, s ezzel magát a mrakot páholják el, aki fájdalmában könyörög az elbocsátásért, kéri a kalapját.-A mrakhoz hasonló módon bántak el a somogyiak a ludvérccek a szobába jutott ludvércet megverték, s akkor az sipítozó hangon beszélt; gatya­madzaggal köthették meg, s nyírfával jól elverték. 3 8 A zalai horvátok-Molnáriban és Tótszerdahelyen ­csak szépasszonyról (lepa zena) beszéltek, a vila (szép­asszony, tündér) fogalma nem került elö. Zentai Tünde az ormánsági szépasszony képzetet elemezve megálla­pította, hogy ezek közvetlen rokonai a délszláv vilak és a bolgár samovilak. 3 9 Dömötör Tekla kiemelte: „néha inkább a szavakkal játszunk, amikor a szép­asszony, tündér, boszorkány fogalmakat élesen pró­báljuk megkülönböztetni, elkülöníteni egymástól". 40 Maja Boskovic-Stulli a horvát boszorkányper anyag alapján úgy véli, a vila, vilenica pozitív mitikus lény, a rontó boszorkány ellentetje, a gyógyító boszorkányok mitikuslény-támasza. 4 1 Pócs Éva kutatásai alapján azonban kitűnik, hogy Magyarország és Délkelet­Európa térségében a tündérek összetett alakjának fontos szerepe van. 4 2 A tündérek, azaz a horvát vilék sajátosságait viselik magukon a két zalai horvát közsé­günkben a szépasszonyok. Maga az elnevezés -lepa zena (szépasszony)-a. magyaroktól való átvétel lehet, hiszen a horvátoknál e fogalmat nem használták. A boszorkányokhoz hasonló olasz tudományosok­nak, a benandantéknak is, meg az ottani boszorká­nyoknak is vannak zászlaik, amint azt a zalai horvátok a boszorkányokkal kapcsolatban mesélik: a benan­dantéké fehér selyemből van, oroszlán ábrázolással, a boszorkányoké vörös vagy sárga selyemből van és három ördög van ráhímezve. 4 3 5. Nevezetes időpontok A nevezetes időpontok közül a hiedelemtörténetek­ben Szent György napja került elő, mint az a nap, ame­lyiken a boszorkányok éjfélkor találkoznak, s a templom­nál táncolnak. Szenteste pedig az állatok beszélgettek. Adatközlések A szöveg és a fordítás után (adatközlő, a gyűjtés helye és ideje). Na Mlinarce je bil vjeni tuoki ti puozoj. Pak je potkapal pot selo, kaj bil vtopil to selo. Kaj se bilo srusilo selo. Su ga nekok skonjuole ... jen cövek je smolu v kru vhlebdel ... Pak je hitil mu nuter, pak se ona smola vunjem remoucila, pak ga napuhnula, pak e pozoj fcrknel... Grofje imel deklo jeno. Ondak je rec (sic) kaj mu deklu bil dal vec e se kubile mu dal -pozoju ... Saki den, minden nap egy (...) Onda kaj dekla dosla na red pak je jen cövek venoj toj se zmisil, pak e smolu hitil v kruhu: onda smola se vunjen raz­mocila, pak gaj nauhnula, pak e fcrknel. ... Ennek vége vuolt ...-Mi lett a dekla-val?-Deklu je zel on ko je to naprajl, pa je pozoja skonjal.-Ki volt az az ember, aki ezt-a viaszt-kitalálta?-Nem tudom.-s a gróf?-Azt sem tudom.-Mikor történt?-Nem tudom. Régen.-Mégis, mikor-Talán száz éve. Molnáriban volt egy sárkány. Aláásta a falut, hogy elsüllyessze. Összedőlt volna a falu. Valahogyan vé­geztek vele ... egy ember viaszt tett kenyérbe ... és bedobta neki, és az a viasz benne szétolvadt, felfújta, és a sárkány megdöglött ...A grófnak volt egy lánya. Akkor, azt mondta, hogy a lánya helyett egy-egy lovat adott, minden nap-a sárkánynak ... Minden nap (...) Aztán amikor a lány került sorra, kitalálta, hogy a kenyérbe viaszt tett: a viasz megolvadt és felfújta, és megdöglött ...(...)—Mi lett a lánnyal?—A lányt elvette az, aki azt csinálta, s elpusztította a sárkányt. — (...) (Kobra György, Tótszerdahely, 1980. augusztus 19.) Gori je bil vu oblaku grebencijas... v cernem oblaku ...-Mit csinált?-Tocu je sral.-Mit csináltak ellene?-Znali su zvoniti zvone. Kaj su tirali sirom blaka i nega v drugi hetar... - El tudták zavarni a másik határba?-Igen.-Többen voltak?-Igen. Mleko je prosel. Ko su mu ne dali, ondekje tocu sral ...-Hogy szokott jönni? Minek volt öltözve?-Cövek. Csak ember. - Mikor történt? - Tizennégyben. Fent a felhőben garabonciás volt... fekete felhőben ... -Mit csinált?-Jégesőt szart.-Mit csináltak ellene? —Harangozni szoktak. Hogy elhajtsák az egész felhőt és őt egy másik határba ...-El tudták zavarni a másik határba?-Igen.- Többen voltak?-Igen. Tejet kért. Ha nem adtak neki, akkor jégesőt szart.—Hogy szokott

Next

/
Thumbnails
Contents