Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Horváth Sándor: A zalai horvátok néphitéből

124 Horváth Sándor rendszer későbbi teljes vázolásához mire kell még rágyűjteni, hol találhatók fehér foltok. A közelmúltban jelent meg egy zalai horvát tanárnő 1985-ben végzett néphitgyüjtése, amely több ponton szorosan találkozik az itt közlendő anyaggal, noha adatközlőink mások voltak.

1

3 Erre a szövegben alkalmanként utalok. Ugyanakkor nála többek között nem találjuk a világképre vonatkozó magyarázatokat (Szent Erős és „mi van a holdban?"), nem beszél a sárkányról (pozoj), csak a „hétfejű sárkány"-ról, nem ismeri a szépasszonyokat. Fejős öt nagy tartalmi csoportja a következő: 1. természeti világ, 2. emberi világ, 3. szerencse, átok, álom, vegyes előjelek, 4. mitikus lények, 5. nevezetes időpontok.

1

4 Nézzük, miként jelenik ez meg a zalai horvátoknál! 1. Természeti világ A természeti világból kiemelkedően sok választ kaptam a holdfoltokra, mivel egyidőben a DélnyugatDunántúl mikrotájai kutatás kérdőívét is végigkérdeztem, s a „mi van a holdban?" kérdés szerepelt ebben. Érdekes, hogy többféle választ kaptam. A természeti világgal kapcsolatban-más egyéb hiedelmek mellett-egy szerdahelyi asszonytól tudhattam meg, hogy Szent Erős (Sveti Jaki) tartja vállán a Földet, s amikor cseréli a vállait, akkor földrengés van. Gönczi a közeli magyaroknál azt a történetet rögzítette,

1

5 amely szerint a Föld négy sarkát egy-egy cethal tartja, s amikor a cethalak egyik vállukról a másikra helyezik a Földet, akkor van földrengés. A délszlávoknál is ismert, hogy cethal, nagy hal tartja a Földet, ugyanakkor más kozmogóniai képzetük is van: például az, hogy egy sziklán nyugszik, amelyhez fekete kutya (ördög) van láncolva, s ha a kutya megrázza magát, akkor van földrengés.

1

6 A zalai horvátoknál a cethalat felváltotta Szent Erős: a hiedelem keresztényiesítésével szembesülünk. A vihart garabonciás okozza, s jeget küld a határba, ha nem fogadják szívesen, ha nem kínálják tejjel. A tokában, tóban sárkány lakik, amely ha aláásná a falut, akkor az elsüllyedne a vízben. 2. Emberi világ Az emberi világ-Fejősnél amúgy eléggé tágan hagyott tartománya-több történetben megjelenik. Kiemelkedően gazdag elbeszélésben ismerkedhetünk meg egy férfi megbetegedésével, hólyagos sebeivel, s az ebből való gyógyulással. A molnári férfi másnak szánt téteménybe lépett, amikor Semjénházán elromlott szekerének a kereke, s leszállt azt megjavítani. Tizenegy évig maradt rajta a rontás, tizenegy éven keresztül minden újholdkor bedagadt az arca és a lábai térdig, s a halikrához hasonlító kiütésekből vérzett. Dávodon a szépasszonyok köpködésének nevezik a hólyagokat, sebeket, amelyek az útra, keresztútra kitett téteménnyel kaphatott meg valaki a kezére, lábára, arcára.

1

7 A molnári férfi egyértelműen boszorkány téteményébe lépett. A viaszöntés itt is, más esetben is szerepel a gyógyítás kapcsán. A gyógyítás másik eszköze a szenes víz és a hozzá kapcsolódó visszafelé imádkozás volt. Szemölcsöt ráolvasással gyógyítottak, de a gyógyítót is boszorkánynak tartották. A rontás, a megtevés valamilyen tárggyal, eszközzel történt. Ez az elbeszélők szerint bármi lehet, amit a boszorkány megcsinált. Az előbb említett hólyagos sebeket is egy ilyenbe lépve szerezte meg az illető. Egy másik esetben-amint az később kiderült-a zsebben felejtett élesztőt dobta ki a férj az udvarban, s a család nőtagjai valamiféle rontásnak vélték, hiszen idegen, számukra ismeretlen tárgy került a portára. Szelídebb fonnája a rontásnak, amikor egy legényt megkötnek egy lányhoz. Az ilyen házasságban azonban nincs mindig köszönet, ahogy erre e férj fogások kapcsán másutt is gyakran utalnak. Amikor a boszorkány a tejhasznot elvette, akkor felhevített sarlóra kellett a kifejt tejből csöpögtetni. Európa szerte ott, ahol a falusi boszorkányság volt jelen, ismert volt a boszorkány tej-, illetve tehénrontása.

1

8 A zalai horvátok szerint a boszorkányok nyáron a diófán köpülnek vajat.-Dalmáciában a boszorkányok találkozóhelye diófa alatt van.

1

9 Az ember környezetéhez szorosan tartozó állatok szenteste beszélgettek. Éjféli misére meg kellett etetni az állatokat, a szarvasmarhát és a disznókat, hogy tudják, a családhoz tartoznak-amint a helybeli asszony fogalmazott: „hogy mind együtt vagyunk". Az állatok között különleges helyet foglal el a zalai kaj horvátok néphitében a kígyó: a házikígyó alakjában. A kígyó tisztelete elterjedt a bolgároknál, a görögöknél, a lengyeleknél, a magyaroknál, az oroszoknál, a szerbeknél, a szlovéneknél, valamint azt volt a rómaiaknál is-hogy csak az európai példákra utaljunk.

2

0 A kígyó mitológiájában több réteg ötvöződik: ezeknek egyike a kígyó házőrző szerepével kapcsolatos. A házőrző szellem a szláv és balti népeknél több alak is lehet: egyik a házikígyó, amely a magyar hiedelemekben is megtalálható. Róheim szerint a magyar mitológiába több felől érkezhetett. A megölésére vonatkozó tiltás arra utal, hogy egykor totemállatként tisztelhették. „Gyakran előforduló hiedelem, hogy bántása a családfő halálát, a ház szerencséjének megsemmisítését okozza."

2

1 A Dráva-menti horvátoknál, például Drávakeresztúron is szerencsétlenség