Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Flórián Mária: Egy önmüvelő parasztember - Csizmadia Imre (1902-1986) életregénye alapján

Egy ön műve lő parasztember 109 mázsáért 10-12 pengő járt, és másfél mázsa virág áráért egy mázsa búzát lehetett venni. Csizmadia 1930-ban 368 kg, 1931-ben 432 kg székfüvirágot adott el. Az édesgyökér értékesebb része mélyen a föld alatt volt, és még csak nem is fizettek érte jól a patikában. Sokszor holdvilágnál is ásott, hogy eleget vihessen a piacra, ahol rendes vevőköre volt. Középkorú és idős emberek teának vették, és szopogatni köhögés ellen (CSIZMADIA 1987: 269). 2

5 CSIZMADIA 1987: 280. 2

6 CSIZMADIA 1987: 279-280. 2

7 A rádiózás az 1920-as évek közepén indult el Magyarországon. Müsorpolitikája nem volt tekintettel a parasztság érdeklődésére, és a villany sem jutott el még a falvakba, tanyákra. 1933-ban a lakosság 52 %-a volt őstermelő, de a rádióelőfizetőknek csupán 4,8 %-a. BALOGH István (1973: 99) a rádiót így is a paraszti művelődést alakító tényezők közé sorolta. (CSIZMADIA 1987: 286.) 2

8 CSIZMADIA 1987:310-31 1,313-316. 2

9 CSIZMADIA 1987: 316. 3

0 CSIZMADIA 1986. 3

1 CSIZMADIA 1987: 367. 3

2 Az alaposan feldolgozott témában az utolsó vonatkozó irodalom MIKOS 2007. 3

3 MÁNDY 1933. 3

4 BALOGH 1973: 97. 3

5 Az első mozielőadást Párizsban, a Grand Café szuterénhelyiségében tartották a Lumière testvérek 1895. december 28-án. 1896-ban, Sziklai Arnold már magyar felvételeket is készített Ferenc József budapesti látogatásáról a millenniumi kiállításon, és mint az első budapesti mozitulajdonos, 1896. júniusában megnyitotta mozgóképszínházát az Andrássy úton. Irodalom BALOGH István 1973 A parasztság művelődése a két világháború között. Értekezések a történeti tudományok köréből 66. Bp. BÁRDOS Zsuzsa 2004 Elszántogatva fődet és papirost. Paraszti önéletírók Nagy Gyula mellett. Orosháza, Szántó Kovács János Múzeum. BOZSIKNÉ MENGYEL Katalin 2001 „Saját maga munkálta az ö kevéske és gyengécske földjét. " Publicationes. CSIZMADIA Imre 1982 Pirkadattól delelőig. Bp. 1986 Holnapok és tegnapok. Orosháza, Békés Megyei Könyvtár Házinyomdája. 1987 Delelőtől alkonyatig. Bp. MÁNDY Teréz 1933 A filléres irodalom. Korunk 1933. Február http//www.korunk.org/korunk/?q=node/8&ev= 193 3&honap=2&cikk=5903 MIKOS Éva 2007 Vizuális narratívák. Árpád és a honfoglalók képi és narratív ábrázolása a XIX. századi magyar kalendáriumokban. In: Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és vizuális kultúra. Bp. NAGY Gyula 1983 Szemelvények az orosházi önéletrajzíró parasztok munkáiból. Békés Megyei Múzeumi Közlemények 7. 203-236. Békéscsaba. SZENTI Tibor 2007 Több település peremén. Nagy Gyula (1911-1994) néprajzkutató, múzeumigazgató emlékére. Tiszatáj, 2007. Július 23-28.