Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
MARX MÁRIA: A szövés Göcsejben - Zebecke és környéke
amelyet a népi vászonszövés ritkán, inkább csak bizonyos területek szőnyegszövése alkalmaz. Lényege, hogy a színes vetülék nem fut végig a teljes szádnyíláson, hanem csak a minta területén szövik bele az alapszövet szálai közé. Ezek a külön beszövött vetülékszálak a gyapjú esetében jobban eldolgozhatok, és a szőnyegek mintája is jobban alkalmazkodik a másféle technikához, a pamutvászonban idegenül, szervetlenül hat. (15. kép) Szerencsére meglehetősen ritka az ilyen darab, pontosabban kutatóink nem igen siettek begyűjteni őket. Malonyay könyvének egyik illusztrációja 49 és Szentmihályi Imre két Zalaszombatfán felvett fotója őrzött meg néhányat az utókor számára a tárgyak begyűjtése nélkül. (16. kép) Sző vőasszonyok A zebeckei és környékbeli falvak szövőasszonyai méltán vívták ki környezetük és a népművészettel foglalkozó tudósok elismerését. Mintáik szépsége, arányai, a textíliákon való elhelyezésük, kivitelezésük egyaránt méltó mai figyelmünkre is. Sőt, ezek a textilek könnyebb kezelhetőségük okán jobban használhatók, ezért talán még inkább megfelelnek a legújabb idők praktikus szemléletének, egyszerűbb divatjának, mint gazdagabban díszített hetési társaik, amelyek a nagyobb szállebegések miatt, nehezen moshatókvasaihatók. Készítőikre, az ügyeskezű parasztasszonyokra emlékezve álljon itt azoknak a névsora, akiknek művei a Göcseji Múzeum textiltárában is megtalálhatók, s így hírük-nevük túléli a romlandó anyagot, amivel dolgoztak. Néhányukról tudott, hogy melyik községből származik ő, vagy az az elődje, akitől a szövést tanulhatta, pl. Hóbor Verona Kerkatótfalun született, Varga Józsefné pedig Dobriból származó édesanyjától vehette a tudományát. Legtöbbjük azonban helyi születésű, az ottani hagyomány továbbéltetőjc. A máshonnan bekerültek is alkalmazkodtak az itteni stílushoz. Egyetlen egyről van fénykép is a birtokunkban: Kása Etel hímzés közben felvett képét Szentmihályi Imre készítette 1965-ben. (17. kép) A tőle gyűjtött darabok egy részét nagynénje szőtte az 1900-as évek elején, valószínűleg az ö mintáit vitte tovább az unokahúg is. Zebeckén: Horváth Fáni 1890-es évek, Lábodi Sándorné 1890-es évek, Bedő Jánosné 1900-as 10-es évek, Lábodi Józsefné 1910-es évek, Simon Mária 1910-es évek, Kovács Ödönné 1910-es 20-as évek, Belső Józsefné Becze Mária, 1920-as évek, Lábodi Jánosné 1920-as évek, Kaszás Istvánné Lábadi Örzse (Bedő Jánosné rokona) 1920-as évek, Varga Julianna 1920-as évek, Szenté Etelka (Horváth Fáni leánya) 1930-as évek, Varga Józsefné 1930-as évek, Varga Lászlóné Boczkó Mária 1930-as évek, Kása Etelka 1930-as évek, Bedi Józsefné 1940-60-as évek. Ortaházán: Tóth Juli 1900-as évek, Belső Károlyné Tóth Mári 1920-as évek, Koczfán Istvánné Hóbor Verona 1920-as évek, Koczfán Józsefné 1920-as évek. Iklódbördőcén: Takács Annuska 1920-as évek, Varga Sándorné Kovács Mária 1920-as évek. Kisszigeten: Németh Anna 1900-as évek, Dávid Istvánné 1910-es évek, Mileji Sándorné 1910-es évek, Kovács Pálné Varga Fáni 1930-as évek, A környéken: Cseresnyés Julianna PördefÖlde 19. sz. vége, Frecskó Jánosné Csömödér 1910-es évek. Jegyzetek: ' Plánder Ferenc: Göcseinek esmérete. Tudományos Gyűjtemény 1838. 6. szám. 2 Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 3 Dr. Szentmihályi Imre kéziratos gyüjtönaplóit évek szerinti adattári számmal a Göcseji Múzeum Adattára (GMA) őrzi. 4 Plánder Ferenc: Göcsejről. A Göcseji Múzeum közleményei 29. Zalaegerszeg, 1970. 25. (A kiadvány tartalmazza Plándernek a Tudományos Gyűjteményben megjelent két cikkét Degré Alajos és Szentmihályi Imre megjegyzéseivel.) ^ Hasonló szavakkal írt a női viseletről Nemes-Népi Zakál György 1818-ban az Eörséghnek Leírása című műve a 37. oldalán: „... a' Szép Nemnek nagyobb része máig is a' maga Saját kezével szőtt fonyott és készített együgyű ruhákkal öltözködik, a' mellyeket csak az nem tud betsülni, a' kinek Ízlését a' Csalárd ruhapompa meg vesztegette és a' természeti Szépségnek esmeretétül el vadította." (Fakszimile. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, h.n. 2002.) " Plánder: Göcsejről 32. 7 Gönczi: Göcsej 644. és 647. 8 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete IV. A dunántúli magyar nép művészete (Veszprém, Zala, Somogy, Tolna), Bp. 1912. 153 154. 9 E távoli, s egymással szoros kapcsolatban nem lévő területek összehasonlításának oka minden valószínűség szerint Borbély György zalaegerszegi főgimnáziumi tanár erdélyi származása. Ö gyűjtötte és fényképezte ugyanis a kötet göcseji anyagát. 0 Malonyay: A magyar nép művészete IV. 153.
