Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
KOVÁCS ZSUZSA: A Göcseji Falumúzeum és a magyarországi skanzen mozgalom
Hoffmann T. - Szentmihályi [.: Magyar szabadtéri Néprajzi Múzeum alapelvei, A Göeseji Falumúzeum története és programterve. Göcseji Múzeum adattára. 1745-94. Jankó J.: Az Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Faluja. Budapest, 1897. Katonáné Szentendrey K.: Meg kell teremtenünk (...) a magyar skanzent,..." In szerk. Cseri Miklós - Füzes Endre: Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 17. Szentendre, 2004, 7-51. Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeumi Ankét. In szerk. Szabó Imre: MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei. IX. Kötet, 1. szám, 1959, 325-369. Kovács Zs.: A zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Parkról. In szerk. Sipos Márta: Obi-ugorok a 21. században. CD. MTA Nyelvtudományi Intézet, Finnugor Osztály, Budapest, 2006. Kovács Zs.: Egy kiállítás hitelessége évtizedek távlatából. GM adattára, 2007-3161. Sári Zs.: Egy falu a 20. századból. A 20. századi épületegyüttes lehetősége a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. In szerk. Cseri Miklós - Füzes Endre: Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 16. Szentendre, 2003, 15—30. S. Rentzhog: Open Air Museums. The History and the Future of a Visionary Idea. 2007, 323-371. Szege B.: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tevékenysége. In szerk. Szolnoky Lajos: Néprajzi Értesítő. A Néprajzi Múzeum Évkönyve. LV, 1973, 47-53. Szentmihályi L: Gyüjtönapló 1950. Göcseji Múzeum adattára. Ltsz. 1. Szentmihályi L: Gyűjtőnapló 1963. Göcseji Múzeum adattára. Ltsz. 269. Szentmihályi L: Gyüjtönapló 1966. Göcseji Múzeum adattára Ltsz. 728-1980. Tóth A.: I was an Inhibitant of Seurasaari - The Connection between Culture and Ecotourism in Seurasaari Open-Air Museum in 2002. In (eds.) Cseri Miklós - Fejős Zoltán Szarvas Zsuzsa: Touristic Construction and the Consumption of Culture(s). Papers of the 8 th FinnishHungarian Etnological symposium Lakitelek. BudapestSzentendre, 2004. Tóth J.: A magyar skansen és a Göcseji Falumúzeum. In szerk. Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzem Jubileumi Emlékkönyve 1950-1960. Zalaegerszeg, 1960, 289-302. Vasi Szemle. Szombathely, 1939, 150-161. Vargha L.: A magyar Skansen. In szerk. Györffy István: Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. XLVIII. Évfolyam, 4. szám, 1937, 330-340. Vargha L.: Magyar szabadtéri múzeum. In Múzeumi Közlemények, Budapest. 1963, 3. szám, 13-19. Múzeumok honlapjai: www.sznm.hu; ww.savariamuseum.hu/szhely/muzeumfalti; www.muzcumfalu.hu; www.szenna.hu; ww.opusztaszer.hu The Göcsej Open Air Museum and the Hungarian Skansen Movement In Hungary the Skansen Movement, beginning with the Millennium National Expo at the end of the 19 th century, ended without any results, because the soon starting World War I had broke the movement up. Due to this occurrence, compared to other European Open Air Museums, the skansen movement started later in Hungary, it was reborn in the 1950's. By this time museologists in Budapest urged on the establishing of a national open air museum that could show the heritage of national folk architecture. They were working harder and harder on the most important professional problems, namely: where should the museum be built, what should be shown there, who will support the financial part of the work? The result of the accomplished work was the 55 hectares big area at the source of the Staravoda stream that they managed to get, and there they were able to start the work in 1966. In the meantime in a provincial town of Zalaegerszeg, the building of a local open-air museum was also about to start. Different political, historical and professional forces were motivating the establishing of the Göcsej Open Air Museum in the 1960's, but the result was unique because the Erst open air museum in Hungary was opened in Zalaegerszeg in 1968. In my article I tried to show among which circumstances the first open air museum was born in Zalaegerszeg and what its role is among the Hungarian open air museums. Beside I discussed the professional questions that affected the building, and later the activities of the Göcsej Open Air Museum. On the 40 th anniversary of the museum it is high time to give ourselves an account where we are now, what was realized from our plans and what our tasks are for the future. Translated by Zsuzsa Kovács
