Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

SRÁGLI LAJOS: Az olajipar Zalában az ötvenes évek első felében 1950-1954

Dunántúli olajkútfúrási és termelési teljesítmények 1949-1954 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1950-54 Termelő fúrások (ezer m) 52,8 76,9 129,8 104.7 64,9 34.7 411,0 Kutató fúrások (ezer m) 17,9 32,5 44,3 109,9 136,6 99,3 422,6 Fúrások összesen (ezer m) 70,7 109,3 174,1 214,6 204,5 133.9 836,4 Fúróberendezésenkcnti telj. (ezer m/év) 8,3 12,2 14,9 11,9 9,0 9,6 Fúrt kutak száma (db) 48,0 83,0 129.0 145.0 131,0 91,0 579,0 Átlagos lyukmélység (m) 1434,0 1353,0 1308,0 1461,0 1500,0 1439,0 Fúróberendezések száma (db) 9,0 10,0 15,0 21,0 24,0 22,0 Kőolajtermelés (ezer tonna) 503,1 508,5 494.5 585,5 821,1 1193,0 3602,6 Földgáztermelés (millió m3) 383,1 463,5 527,6 553,6 548,8 540,5 2634,0 Stabilgazolin termelés (ezer tonna) 22 1 26,2 31,3 35,0 36,1 35,0 163,6 Propán-bután termelés (ezer tonna) 15,3 19,1 20,9 23,3 24,9 24,4 112,6 Adatok forrásai: Dr. Alliquander Ödön: A dunántúli olajkútfúrás 25 éves története (1935-1959). Bányászati Lapok, 1960. 12. sz.; Cseri Tivadar (szerk.): A magyar szénhidrogén tennelés adatgyűjteménye I. Bp. 1974. Megjegyzés: Az adatok egy tizedesig kerekített értékek Jegyzetek: 1 Az állami kezelésbevétel és államosítás körülményeiről, a MAORT működéséről: Srágli Lajos: A politika csapdáin át. A MAORT története 1938-1949. Magyar Olajipari Múzeum Közleményei 32. Zalaegerszeg, 2008. 2 Az Alföldön a kutatásokat és temiclést 1946-1949 években a Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt. (MASZOVOL) végezte, majd munkáját a jogutód Magyar-Szovjet Olaj Rt. (MASZOLAJ) folytatta, mely 1949. december 31-én alakult, s ekkor a volt MASZOVOL és MOLAJ (Magyar Olajmüvek Rt.) társaságokat, majd 1952-töl az egész magyarországi olajipart fogta össze magyar-szovjet vegyesvállalatba. Pápa Aladár-Csákó Déncs-Ratkai Miklós: A nagyalloldi szénhidrogéntermelés alakulásának történelmi áttekintése és várható alakulása. Magyar Olajipari Múzeum Évkönyve I., 1969-1974. Zalaegerszeg, 1974. 234-235. old., továbbá: Magyar Olajipari Múzeum Archívuma (továbbiakban: MOIM Arch.) MASZOLAJ Rt. iratai 1/1. 3 Bencze Géza: Az olajipari munkásság helyzete és szerepe a megye társadalmi és gazdasági életében. MSZMP Zala Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának Évkönyve, 1978. (Zalaegerszeg, 1978.) 171-172. old. 4 Srágli Lajos: A dunántúli olajbányászat hároméves terve. (Adatok a MAORT történetéhez 1947-1949). Zalai Gyűjtemény 25. Zalaegerszeg, 1986. 295-307.old. 5 Vas Zoltán (1903- 1980) 1945 és 1949 között a Gazdasági Főtanács főtitkára, majd 1949-ben az Országos Tervhivatal elnökévé nevezték ki, 1953-tól a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója. 1945-től 1956-ig az MKP, illetve az MDP KV tagja, 1948 és 1953 között az MDP PB póttagja, illetve tagja. 6 Srágli Lajos: A magyarországi szénhidrogén bányászat első ötéves tervéhez. Adatok a zalai olajbányászatról 1950 1954. Zalai Gyűjtemény 26. sz. (Zalaegerszeg, 1987.) 224. old. 7 Zala Megyei Levéltár (továbbiakban: ZML) 57. f. 2/1/3/7. őe. 8 Megjegyzendő: e változásnak nemcsak a volt maortos szakemberek nem örültek, de a magyar gazdaság sem látta hasznát. A dunántúli mezők, üzemek MASZOLAJ-ba tagolása ugyanis mint a magyar állam apportja szerepelt. Nem jelentéktelen tényező ezek értékének felbecslése: a mezők értékének beszámításakor a 10 éves, vagy idősebb kutakat nulla értéken vették figyelembe. A régi mezők (Budafapuszta, Lovászi) még tennelő kútjainak többsége már túl volt ezen a koron. Ezek a kutak azonban még akkor is termeltek s ekkor, mint tennelő kutakat vették kellő értékkel figyelembe -, amikor a magyar állam megvásárolta a MASZOLAJ 50%-os szovjet tulajdonrészét 1954-ben. A vállalati átszervezésekről: Kőolaj- és gázipari okmánytár. Összeállította: dr. Kovács József. OKGT Jogi Osztályának Infonuációs Füzetei 16. sz. Bp. 1984., valamint: Bencze Géza: Zala megye iparának története a felszabadulás után 1945-1975. Zalaegerszeg, 1980. 35-41. old. Az ezen időszak alatti változások: 1950: Dunántúli Ásványolajipari Központ (DÁK) létesítése, 1951: a DÁK megszüntetése, a Dunántúli Ásványolajtermelő Vállalat létesítése, majd még ugyanezen évben történő decentralizálása, belőle a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat és a Budafai Kőolajtermelő Vállalat létrehozása. Az 1951-ben felfedezett nagylengyeli kőolajmező egy ideig a Lovászi Kőolajtermelő Vállalathoz tartozott, majd 1954-től Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalatként működött. Az arányszámok azonban nem mutatják megfelelően a szénhidrogének jelentőségét, mert azok bizonyos területeken (pl.: üzemanyag, kenőanyag stb.) kizárólagosságot élveztek. Bár a 2. számú fúrásból már olajat nyertek, a tényleges, nagyhozamú karsztos mészkő tárolót a 3. számú fúrás tárta fel. Tarján G. Gábor: A nagylengyeli olajmező feltárása és a zalai aszfaltgyár létrehozása. Új Magyar Központi Levéltár Közleményei. Budapest. 1985. 240. old., valamint: Ötven éves a magyar kőolaj- és földgázbányászat. Szerkesztette: Buda Ernő, dr. Kovács József. Nagykanizsa, 1987. 164-165. old. Az ötéves tervről, célkitűzéseiről, előirányzatairól, a külés belpolitikai, gazdasági, társadalmi körülményekről