Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

J9 Zsebnaptár az 1931. évre 324. 100 ZMU 1931. szeptember 22. 2. 101 ZALA VÁRMEGYE 1935. 187. A Bethlen István kormányzása idején, 1922-ben létrejött Egységes Párt Gömbös Gyula kormányalakítását követően, 1932. október 27-én vette fel a Nemzeti Egység Pártja nevet. 102 ZM 1899. január 8. 103 Születési helye és évszáma a Dobribán Andor tulajdonában levő Zala megyei gyógyszertári tulajdonosok és alkalmazottak nyilvántartási könyvéből ismerhető. 1()4 Göcseji Múzeum történeti dokumentum gyűjteménye: 2008. 36.1. 10? Szeghalmy Gyula: Dunántúli Vármegyék. A Magyar Városok monográfiája kiadóhivatala. Budapest, 1939. 715. 1Wl ZML Zalaegerszeg telekkönyvi betét 764. 107 Dühné Kovács Árpádina szíves közlése. 108 Fábián Istvánné adatai. A fotó leltári száma: TF 2005.8.1. 109 Győrből származik, édesapja állatorvos volt, hárman voltak testvérek. Kérdeztem a különös névről. Oszwald Jenő édesanyja volt Árpádina, tőle öröklődött a név. A győri gimnáziumba járt, majd az egyetemen gyógyszerészetet tanult, 1932-33-ban végzett, majd Győrben dolgozott. Nem volt állás, ezért került Egerszegre. Csak rövid ideig dolgozott Zalaegerszegen, a Mándi patikában, a postával szemben, és Kaszteréknél is. 11() ZML Zalaegerszeg város képviselőtestületének iratai. Jegyzőkönyv. 1941.V.12. 96/1941. XXXVIII. 211. 11 ' Zalamegyei Újság 1941. április 15. 1,2 A Dobribán Andor tulajdonában lévő gyógyszertári nyilvántartó könyv adatai. 113 Interjú Bach Gézánéval. Göcseji Múzeum adattára 2378 2001. 114 ZML Zalaegerszegi polgármestere 1945-4508, fogalmazvány. Idézi: DOKUMENTUMOK 363-364. 115 Dobribán Andor (1916-1981) Gyergyószentmiklóson született. A Csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd Szegedre került, ahol 1942-ben a Tudományegyetemen gyógyszerészeti oklevelet szerzett. A háborús évek után 1947-ben került Zalaegerszegre. Kisebb megszakításokkal haláláig itt dolgozott felelős vezetőként. '

16 Dobribán Andor közlése. A faluban még emlékeznek rájuk, dc közelebbi adatokat nem sikerült megtudnom róluk. 117 BÁRSONY 1930. 544. Irodalom: BÁRSONY 1930 Bársony E.: A magyarországi gyógyszerészet története az ősidőktől a mai napig. A Magyarországi gyógyszerész egyesület kiadványa. Budapest. 1930. II. kötet. BÉRES-MEGYERI 2002 Béres K. - Megyeri A.: Zalaegerszeg. In: Központok a Zala mentén. Katalógus. Zalaegerszeg 2002. 141-209. BLÁZY 1974 Blázy Á.: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847. Szerk. Degré A.: Zalai Gyűjtemény 1. Zalaegerszeg, 1974. DEGRÉ 1973 Degré A.: A zalaegerszegi városi kórház (1885-1950) In: A zalaegerszegi megyei kórház története. Tudományos közlemények 3. Zalaegerszeg 1973.13^15. GÁBOR 1982 Gábor Józsefné: Tolna megye gyógyszertári hálózatának kialakulása és fejlődése 1767-1950. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszertudományi Kar Egyetemi Gyógyszertára. Doktori disszertáció, kézirat. Budapest, 1982. KEMPLER 1984 Kempler K.: A magyarországi gyógyszerészet a századfordulón (1888-1914). A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadványa. Budapest 1984. 203 MEGYERI 2001 Megyeri A.: A Göcseji Múzeum az egykori takarékpénztár székházának építéstörténcte. Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez. In: Zalai Múzeum 10. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg, 2001. 219-237. MOSSE 1924 Mosse, R.: Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára Budapest, 1924. NAGY 1925 Nagy K.: Az alsólendvai ellenforradalom. A szerző saját kiadása. Zalaegerszeg, 1925. ZALAEGERSZEG 1985 Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. Szerk. Gyimesi E. Zalaegerszeg, 1985. PESTFIY 1931 Pesthy P.: Zalaegerszeg múltja és jelene. Képekkel és a város térképével ellátott útmutató. Zalaegerszeg, 1931. 191. PAKSY 2006 Paksy Z.: Kisvárosi elit. Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939. In: Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg Történetéből. Zalaegerszeg, 2006. 169-194.