Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
MÜLLER RÓBERT: A Zalaegerszeg, Nekeresd majori római kori tumulusok
Jegyzetek: Nyilván Body József tanárról van szó, aki maga is publikált pedagógiai tárgyú írásokat (KISLEXIKON 3 49.) Tábori László kéziratának térképét közli HORVÁTH 1990. 56. 2. ábra, az 51. lelőhely azonos Zalaegerszeggel. HORVÁTH 1998. 36. 2. kép pedig a halmok száma szerinti térképet tette közzé. A tárgyak kimutatásánál teljesen hiányoznak a LIPP 1886-ban felsorolt tárgyak, mint pl. az üvegurna, az üvegpohár vagy az egyfülü korsó, viszont hiánytalanul be lettek sorolva a LIPP 1886a által említett tárgyak.. A 2. századon belül azonban nem következetesek, hisz a lelőhely bemutatásánál a keltezés: 2. század 2. fele, utolsó negyede (PALÁGYI - NAGY 2000. 53.), ezzel megegyezik a rossz állapotú Antoninus Pius és Marcus Aurelius érmékről tett megállapításuk, „amelyek talán már csak a II. század végén kerültek sírba (PALÁGYI NAGY 2000. 87.), de „A magyarországi halomsíros temetők keltezése a pontosabban keltezhető mellékletek alapján" című táblázat szerint kb. 120-tól 190-ig (PALÁGYI - NAGY 2000. 166.). A fenékpusztai anyag a Régiségtári Naplóban a 31/1885. és a 147/1885., az alsópáhoki anyag a 30/1885. és a 146/1885. alatti tételekre lett beleltározva. Az ugyancsak 1885-ös fenékpusztai feltárásról azt írta Lipp, hogy a 300 sír mindegyikében volt üveg vagy kerámia, sokban mind a kettő, többnyire azonban már a föld nyomása alatt összetörve. Ezért csak két ép és két töredékes üveget, illetve négy ép kerámiát tartott meg (LIPP 1886b. 144.). 7 Érthetetlen, hogy miért helyezte Baranya megyébe Egerszeget Barkóczi László, hiszen Fenékpuszta kutatójaként pontosan Uidta, hogy Lipp Zala megyében, Keszthely környékén tevékenykedett. 8 A Kölnben gyártott poharak arányai mások, a talpuk háromszög formájú, a peremük nem hajlik ki. F. Fremersdorf a 3. század első felére keltezte őket (FREMERSDORF 1959. 34., 71-72. T. 108-109.). A mi példányunkhoz hasonló formájú és arányú pohár, melynek egész felületét hullámokból alkotott háló borítja már inkább a 3. század 2. felére keltezhető (FREMERSDORF 1959. 74. és T. 115.). 9 PALÁGYI - NAGY 2000. 142. megjegyzése, hogy Söjtörön a 23. halomban volt egy térdfibula téves, mert ott egy trombitafejű bronzlíbulát találtak (HORVÁTH 2000. 241.). 0 Mint írtuk, a nckeresdi leletekkel együtt adta el a MNMnak Lipp a keszthely-fenékpusztai és az alsópáhoki feltárásainak anyagát, és ennek vizsgálata során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a két temető leleteit összekeverve adta át (MÜLLER 2008.) 1 A lelőhely pontosabb meghatározásához nyújtott értékes segítségükért ez úton mondok köszönetet Kapiller Imrének a Zala Megyei Levéltár munkatársának és Szakács László erdőmérnöknek. 2 Az erdőkre vonatkozó adatok és térképek a Zala Megyei Levéltárban a „Zala megyei erdőgazdálkodási üzemtervek gyűjteménye" alatt találhatók. Különösen használható volt a Zalaegerszeg 585. számú térkép, amelyre Szakács László hívta fel a figyelmemet. Irodalom: BARKÓCZI 1988 Barkóczi, L.: Pannonische Glasfunde in Ungarn. StudArch 9. Bp. 1988. BENKŐ 1962 Bcnkő A.: Üvegcorpus. RégFüz II/l 1. Bp. 1962. BÓNIS 1942 Bonis É.: A császárkori edénymüvesség termékei Pannoniában. I. A korai császárkor anyaga. DissPann 11/20. Bp. 1942. CSIRKE - PALÁGYI 2005 Csirke O. - K. Palágyi S.: Római ékszerek és viseleti tárgyak a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből. Veszprém, 2005. EGGERS 1951 Eggers, H. J.: Die römische Import im freien Germanien. Atlas der Urgeschichte 1. Hamburg, 1951. FREMERSDORF 1959 Fremersdorf, F.: Römische Gläser mit Fadenauflage in Köln (Schlangenfadengläser und Verwandtes). Die Denkmäler des römischen Köln 5. Köln, 1959. GABLER 1973 Gabler, D.: Der römische Gutshof von Fertőrákos, Golgota. ActaArchHung 25 (1973) 139-176. GRAF 1936 Graf, A.: Ubersicht der antiken Geographie von Pannonién. DissPann 1/5. Bp. 1936. HORVÁTH 1979 Horváth L.: A magyarszerdahelyi kelta és római temető. ZGy 14. Zalaegerszeg, 1979. HORVÁTH 1990 Horváth L.: Római halomsírok Zalában. In: Noricumpannoniai halomsírok. Szerk.: K. Palágyi S. Veszprém, 1990. 47-63. HORVÁTH 1998 Horváth L.: Római halomsírok Zalában. In: Népek a Mura mentén 2. Zalaegerszeg, 1998. 31—39. HORVÁTH 2000 Horváth L.: Ujabban feltárt római kori halomsírok Zalában (Katalógus). In: PALÁGYI - NAGY 2000. 233-253.