Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

HAVASI BÁLINT-BUSZNYÁK JÁNOS: A zalaszántói őskori tumulusok felmérésének legújabb eredményei

9. kép: A terepi felmérés négyzetháló rendszere Fig. 9: The site grid of the field survey Utófcldolgozásos mérés esetén adatainkhoz felhasználhatunk Trimble DAT formátumú, de akár RINEX csereformátumú adatokat is. A GPS Analyst bővítmény használata teheti lehetővé a differenciális korrekciót a GPS adatokon a ArcGIS Desktop feldolgozáson belül, és az ArcPad GPSCorrect használatával kaphatunk tcljeskörü mérőrendszert. GeoXH GPSCorrect segítségével a nagy pontosságú pozíciók valós időben is elérhetők. Könnyen megtalálhatunk betemetett, rejtett, terepen nehezen azonosítható objektumokat. Az irodai feldolgozás kiesik, így lerövidül, egyszerűsödik a munkafolyamat. A mérések helyszínének megfelelő GPRS lefedettsége és 30 kilométeren belüli távolsága a Georgikon Bázisállomástól a fentebb leírtaknak megfelelően lehetővé és hatékonnyá tette az online korrekciók használatát A terepi adatgyűjtés A vizsgált területet a ma használatos régészeti szakmai protokollok

4 és a régészeti terepbejárásokra vonatkozó gyakorlat és irodalom (JANKOVICH 1993.) alapján kisebb egységekre lett felosztva és egyedi azonosítóval ellátva. (17. kép) A terepbejárás alapját az így kialakított 250 x 250 méteres egységek jelentették. A mesterségesen kialakított négyzethálószerű egységeket az ún. „grid-walking" (négyzethálós-terepbejárás) módszerével kutattuk át. Ezt a módszert kisebb területek részletesebb vizsgálatánál szokták alkalmazni felszíni leletgyűjtésnél, de a módszer pontossága és jelen esetünkben a célobjektum (azaz a halom) nagysága miatt tökéletesen megfelelt. Az egyes egységeket 50 méteres sávonként jártuk át, mivel a terepi adatgyűjtésben résztvevő csapatot minimum 3 fő alkotta, így 1 főre kevesebb mint 20 méteres sávrész jutott, ami halomsírok kutatása esetén jónak mondható. A terepi adatgyűjtést általában 3 fő végezte."" 1 fő kezelte a GPS készüléket, 1 fő az űrlapokat vezette és a halmokat látta el azonosító számmal. 1 fő a halomsírokat fotózta és lemérte átmérőjüket. A terepbejárásra 2008. szeptemberében és októberében került sor. A terepi mérések összesen 10 napot vettek igénybe. A terepi felmérés előtt meghatározásra kerültek azok az adatokat, amelyeket az adatgyűjtés során fel kívántunk venni. Ezek a következők: 1. Halom azonosítására szolgáló információ a. Halom száma b. Négyzetháló azonosítója 2. Felmérés dátuma 3. GPS mérés helyére vonatkozó információ (ha halom közepe nem megközelíthető) 4. Halom méreteire vonatkozó információk a. Átmérő b. Magasság c. Lepusztult (igen/nem) d. Leírás 5. Halom bolygatására vonatkozó információk a. Bolygatott (igen/nem) b. Teteje berogyva (igen/nem) c. Bolygatás helyének, mértékének leírása 6. Fedettség a. Fával fedett (igen/nem) b. Fedettség mértéke (1-3 fa minimális, 4-7 fa közepes, 7-nél több fa sűrű) 7. Fotózásra vonatkozó információk a. Fotószám b. Fotózás irány c. Fotós neve d. Fotózás dátuma A felsorolt adatokat az egységes adatfelvétel elősegítésére és a későbbi adatbázisba történő adatfelvitel miatt űrlappá szerkesztettük. A terepi adatgyűjtéskor ezeket az űrlapokat használtuk adatfelvételre. A terepi méréseket a Trimble cég GeoXH GPS eszközével végeztük (10. kép), amelyen Windows Mobile 5.1 operációs rendszer futott, 416 MHz Intel X-Scale processzor, Bluetooth és 802.11b WiFi LAN wirelass technológiával, 64 MB RAM and 512 MB belső Flash diszk memóriával, TFT, 240 x 320 pixel kijelzővel felszerelve. Az eszköz támogatja a H-Star technológiát,