Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)
Marx Mária: Figurális (19. századi9 damasztok a Zala megyei múzeumokban. Kerecsényi Edit születésének 80. évfordulójára
Figurális (19. századi) damasztok a Zala megyei múzeumokban 111 Végül a harmadik figurális damaszt, egy törülköző, a Balatoni Múzeum helytörténeti anyagából került elő. 27 Kránitz Ferenc ajándékozta a múzeumnak 1999ben. О Toppler Irén keszthelyi asszonytól kapta ajándékba az 1990-es évek első felében. Toppler Irén nagyapja takács volt, a hölgy adatai szerint ő készítette a dísztörülközőnek szánt darabot. Szélessége 55 cm, magassága 132 cm, a kép elrendezése az anyagon nemcsak törülközőtartón való elhelyezését tette lehetővé, hanem falvédőként is használható lett volna. Ez a harmadik damaszt a legújabb a tárgyaltak közül nemcsak abban az értelemben, hogy a legkésőbb szőtték, hanem úgy is, hogy soha nem használták. A cérna, amivel a két rövid oldalt szegélyező csíkot azsúrozás előtt felfércelték a megszőtt képre, még mindig benne van az anyagban. Használatlanságából következően ez a kendő őrizte meg leginkább eredeti színét és mángorlás után keletkezett fényét is. (15. ábra) A törülköző két hosszanti oldalán egymásba érő körökből és négyzetekből álló csíkminta fut végig. Ezt a mintát, pontosabban ezzel a mintával szőtt és kettéhajtott csíkot használták az elvágott rövid oldalak befoglalására, majd a varrás mentén a képből kihúzták a szálakat, és szimpla létra-azsúrral varrták ki a két anyagrész találkozását. Az azsúrozás egyébként a hímzett monogramokkal együtt damasztáru leggyakoribb járulékos díszítése. Általában a szövőmester családjának nőtagjai végzik, akik ezért a munkáért külön fizetést kapnak, 28 de az sem ritka, hogy ezt az egyhangú és meglehetősen szemrontó munkát bedolgozóknak adják ki. A törülköző középső mezejében a szegedi Kossuthszobor képe látható. 29 Ez mindjárt meghatározza a damaszt elkészülésének valószínű idejét is. Az eredeti bronzszobrot ugyanis - amelyet Róna József készített - 1902-ben, Kossuth születésének 100. évfordulójára állították fel. (16. ábra) Ez volt országszerte a Kossuth-kultusz újbóli felvirágzásának és a nagyszáJoseph Marie Jacquard arcképét (készült 1834 és 42 között) a Textilmúzeum őrzi, V. Ferdinándnak (1793— 1875) egy korabeli rézmetszet alapján készült képe pedig a Nemzeti Múzeum Textilgyüjteményében található. VÖNEKI 1990. Igen-Nem - Ferenczy Noémi díjas textilművészek kiállítása. (Jacquard-kártya ihlette kiállítás) 2002-ben a Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeumban a mú Kossuth-szobor felállításának időszaka, és valószínűleg az alkalom hozta lelkes hazafiúi érzelmek késztették a mestert is a damaszttörülköző megszövésére. A minta meglepő hűséggel követi a szobor részleteit, noha a mozdulatok és arcvonások összehasonlításakor egyértelműen megállapítható, hogy tervezője nem használt fényképet. Ha a három damasztot összehasonlítjuk, megfigyelhetjük a lenszövet elhasználódásának fokozatait. A keményített-mángorolt darabok sokáig őrizték sima, fényes felületüket, kemény tartásukat. Több mosás is kellett ahhoz, hogy az anyag lassan felpuhuljon, egyre fehérebbé, egyre hajlékonyabbá váljon, mind könynyebben gyűrődjön, majd idővel - és az egyre több mosással-lúgozással - az amúgy sem túlságosan erős sodrású, cérnázás nélküli szálak kitöredezzenek, elszakadjanak. A mintakincs is változik, eljut a barokkostól a historizálón át a szecessziósig. A bemutatott második Kovács Antal által szőtt abrosz korban későbbi ugyan, mint a Kanizsai, mintája azonban olyan gyűjteményből származik, ami szintén a 19. század közepére vagy első harmadára megy vissza. Vitatkoznék azonban a törülköző tárgyleíró kartonján szereplő megállapítással, amely szerint ezek a darabok gyárban, szériában készültek. Mint láthatjuk, a „kis" üzemek sem olyan kicsik már ebben az időben, másrészt konkrét tudomásunk van arról, hogy még az 1920-as években is sok műszövő dolgozott olyan kis falvakban, mint pl. Egyházasrádóc. így a bővebb adatok megszerzéséig én bizalmat szavaznék Toppler Irén keszthelyi vagy Keszthely környéki nagyapjának, egyáltalán nincs kizárva, hogy a Kossuth-kendő ilyen falusi-kisvárosi körülmények között készülhetett. Annál is inkább, mert a millenniumi kiállítás alkalmával dicséretet kapott iparosok között volt egy Hajdú János nevű takácsmester is éppen Keszthelyről, aki a bíráló bizottság jó véleményét azzal érdemelte ki, hogy „a népies motívumokat ügyesen alkalmazza..." 30 hozzá kapcsolódó katalógussal, majd P. Szabó Éva iparművész életmű kiállítása 2003-ban ugyanott. Az egyes lexikonok és életrajzok között a pontos évszám tekintetében sok az eltérés: 1801, 1804 valamint 1809 és 1810 is szerepel bennük. Mivel dolgozatom szempontjából az adatnak nincs különösebb jelentősége, az eltérés okainak nem jártam utána. 4 SZALAY 1886. 40. Jegyzetek:
