Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Sári Zsolt: Életmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén

Eletmódváltozasok, túlélési stratégiák Muraszemenyén 89 fizetést és egyéb kedvezményeket jelentett. E kedvezmények egyike volt, hogy viszonylag korán, a hatvanas években bevezették a gázfűtést, az olajos családoknak jelképes 1 forintos összegért. Ezek a családok a későbbiekben is jelentős kedvezményt kaptak gázfogyasztásuk során, közvetlenül nem is fizettek, hiszen a vállalat a fizetésből vonta le ezt az összeget, amely a téli hónapokban sem haladta meg a 10 forintos havi díjat.

20 A gáz bevezetése jelentős modernizációs lépés volt, amely az életmódra is hatással volt. Az elektromos áram bevezetése után a gázfűtés kialakítása nemcsak a fűtési rend (minden helység azonos módon fűtötté vált egyenletes hőmérséklettel) átalakítását hozta, de sütési-főzési szokásokat is megváltoztatta: ezzel párhuzamosan megszűnt a kemencék használata. A modernizáció azonban az ennél kisebb beruházásokban, egyéni akciókban is megfigyelhető. Ezt a modernizációs igényt és lehetőséget mind-mind az olajipar adta, teremtette meg. A legintenzívebb modernizációt a kettős megélhetési stratégiát folytató kisárutermelő „maortosok" tudták végrehajtani: kerékpárt, motort, autót, rádiót, televíziót, videót, fejőgépet, kapálógépet vásároltak, gyermekeiket taníttatták, gyermekeiknek lakást, autót vásároltak. A modernizáció két iránya figyelhető meg: egyrészt a különböző kényelmi, komfortérzet fokozó eszközök, státusz-szimbólumok megvásárlása, megteremtése, másrészt pedig a saját gazdaságuk (háztáji) technikai eszközökkel való ellátása, amely a termelés további fokozását tette lehetővé. A komfortérzet fokozásának egyik eleme volt a szabadidő-felhasználásának átalakulása, az aktív pihenés megjelenése. A szénhidrogén bányászattal együtt gyógy- és hővizek is előtörtek a mélyből, amelyeken fürdőket hoztak létre. Ezeket a munkák során ismerték meg a „maortosok", aztán gyakran a családdal együtt is visszatértek, sokszor azonban összekötve saját munkájukkal. Az „olajos'", „maortos" fogalom alapvetően a kezdeti életszínvonal emelést elősegítő, a MAORT időszakában meginduló új életvitelből fakad, amely azonban megmaradt egészen napjainkig. A „maortos" név fennmaradásában fontos szerepet játszott az, hogy a MAORT teremtette meg ebben a régióban először jelentős, sokak számára elérhető egzisztencianövelés lehetőségét, járult hozzá a modernizáció és infrastruktúra fejlődés megindulásához. A fogalom fennmaradásában szerepet játszott az is, hogy kifejezi a „maortos" és nem maortos családok közötti különbségeket, amelyek e családok anyagi viszonyai, lehetőségei is életszínvonalukban mérhetők. A kívülállók számára ezen életvitel könnyebbsége jelenik meg, a „maortos'" munka hátrányai, a lemondások nem artikulálódnak a szemükben. Ezt azután sérelmezik a „maortosok", mondván csak ők tudják mennyit kellett vállalni, milyen lemondásokat kellett vállalniuk. így ez a mai napig konfliktus helyzeteket okozhat, ütközőzónát jelent (bár egyre kisebb mértékben) a településen. Azt azonban mindkét oldal elismeri, hogy a MAORT és az olajipar nemcsak az olajos családok számára jelentett felemelkedési lehetőséget, hanem az egész település számára. Az olajipar jelenléte közvetve és közvetlenül is hatott a településre: az egyre bővülő munkalehetőségek, támogatások, a korai vezetékes gáz-kiépítés. Emellett a közvetett hatásuk sem elhanyagolható. A „maortosok" anyagi helyzetének javulása magával hozta a fogyasztási kedv és lehetőségek emelkedését is. Az őstermelő, kisárutermelő paraszti réteg számára új vásárló-, fogyasztó-réteg jelent meg az olajiparral, ezzel javultak az értékesítési lehetőségek is. Kijelenthetjük ezt, még akkor is, ha tudjuk, hogy a hagyományok táplálta és életben tartott önellátási kényszer fenntartotta a legtöbb „maortos" család esetében is a saját gazdaság működtetését is. Az olajipar jelenléte olyan gazdasági potenciált jelentett a régiónak, amelyet korábban nem tapasztaltak. Az iparosítás átalakította a foglalkoztatottsági mutatókat is. Nemcsak a jövedelmek alakulása, az iparban és a szolgáltató szférában alkalmazottak arányszámainak emelkedése volt megfigyelhető, de az életmódban bekövetkező változások is. A rendszerváltással, a gazdasági válság fokozódásával, a magyar olajipar is válságba került, a folyamatos létszámleépítések, a privatizáció a zalai olajipar megszűnéséhez vezetett. Ezzel, valamint a más ipari vállalatok megszűnésével újra, jelentősebb ipari létesítmény nélkül maradt a régió. Szőlő és bor Muraszemenye gazdálkodásának és életmódjának vizsgálata során külön kell szólni a szőlőről és a borról. Szemenye északi részén, a zalai-dombság nyúlványain terülnek el a szőlőhegyek. A helyi szőlőtermesztés évszázados hagyományokkal rendelkezik. A szemenyei szőlő és bor első írásos említése 1355-ből való, amikor Bánffy Miklós bán a szemenyei ferences kolostor számára szőlőbirtokot adományozott a szemenyei hegyen.

21 A későbbi évszázadok során is több, főleg adóösszeírásokból származó feljegyzés született a szőlőtermesztéssel kapcsolatban.

22 Az adatok a mennyiség mellett a bor minőségéről is szólnak. Területünk nem tartozott az ország vezető borvidékeihez, így nem véletlen, hogy ez az írásos forrásokban is megjelenik. „Szőlőhegyük egy kapásra egy pozsonyi urna bort terem, amely boruk azonban silány, romlékony, a megyében 55 dénárért adható bort terem ".

23 A bor silánysága ellenére azonban eladható volt, így