Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Sári Zsolt: Életmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén

ZALAI MÚZEUM 16 2007 Sári Zsolt Életmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén

1 Az életmód és a túlélési stratégia fogalma A Magyar Néprajz című tudományszaki összefoglalás IV. kötete viseli az „Életmód" címet. A könyv borítóján a következőket olvashatjuk: „a magyar parasztság, a köznép életmódját közvetlenül meghatározó anyagi kultúrát mutatja be", mindezt teszi öt nagy fejezetben, amelyeket e kultúra meghatározó szegmensének tekint: a település, az építészet, a lakáskultúra, táplálkozáskultúra, és az öltözködés.

2 De ezen kívül e tudománytörténetileg is kiemelkedő munka nem foglalkozik magának az életmódnak a definiálásával. Lammel Annamária a szociológiai irodalomban fölfedezhető definíciókat összegzi egy tanulmányában.

3 Az életmód lehet: - magatartás,

4 - a társadalmi rétegződés eleme,

5 - a társadalmilag szabályozott cselekvés és rendje, a lét megszervezésének belső ökonómiája,

6 - a személyiség által viszonylagos autonómiával hierarchikus rendszerbe szervezett tevékenységstruktúra,

7 - a társadalmi, gazdasági viszonyok egész rendszerének és a társadalmi újratermelésnél valamennyi folyamatát magán viselő jelenség.

8 Lammel Annamária meghatározásában az életmód „egy mikrorendszerben érvényes magatartási és cselekvési mód, amely a tértől, az időtől, a társadalmi, gazdasági és politikai rendszerben elfoglalt helyétől, az érvényben lévő értékektől, a makrorendszerben, vagyis a környezetben végbe menő eseményektől függ"'.

9 Max Weber az életstílus fogalmát a státuszcsoportok attribútumaival összegzi a kulturális javakhoz kötve, az életmód fogalmát pedig a materiális javakkal azonosítja.

10 Majtényi György látásmódjában Mike Featherstone az életstílus tágabb értelmezése - a személyiség, az önkifejezés, és a nyelvi képesség fogalmaként - és Utasi Ágnes a család és az iskola, mint kultúraadó intézmény szerepét kiemelő álláspontja jelenik meg.

1 ' Az életmód absztraktálódik a mindennapokhoz való viszonyulásban, a kultúra tárgyakban való megnyilvánulásában, a termelés és a fogyasztás mértékében és minőségében. Sematikusan és pillanatképek felsorakoztatásával próbálom bemutatni, jellemzi a helyi társadalom életmódjában bekövetkezett változásokat. A kiemelések, a hangsúlyok megjelölése tudom szubjektív. Felvállalva ennek minden következményét, azonban állíthatjuk ezeknek segítségével lesz megérthető a csaknem egy évszázados változás-történet, amelyet gyakran felülről irányítva, mesterségesen beavatkozva, megszakítva a természetes változási folyamatokat indukáltak, amely a mindennapok és az ünnepek kulturális struktúrájában megnyilvánultak. A túlélési stratégia kifejezést alapvetően életmódstratégiaként értelmezem, annyit hozzátéve, hogy a különböző életmód stratégiák, mindig a jelenlévő problémákra adott egyéni és közösségi válaszokban jutnak kifejezésre. A háztartások vagy más közösségek életstratégiája olyan közösségi cselekvés, amelyet a közösség tagjai célszerűen megterveznek, racionálisan kifejlesztenek, és amely mindegyiküknek azonos lehetőségeket kínál a döntési folyamatokban való részvételben. A háztartások viselkedését számtalan tényező befolyásolhatja, a döntéshozó folyamat pedig komplex és sokszínű tevékenység.

12 A település Muraszemenye a déli határ mentén, a horvátmagyar-szlovén határ csücskében fekvő Zala megyei falu. A település közigazgatásilag Alsó- és Felsőszemenye, valamint Csernec községek egyesítésével 1938 január 1-én jött létre. Földrajzi képét a síkság és a dombvidék találkozása határozza meg. A Mura és holtágai, valamint a Kerka miatt jelentős ártérrel rendelkező település. Dombjait erdők és szőlőbirtokok jellemzik. Határában a kavicsbányászat következtében egy 70 hektáros tó-rendszer is található.