Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Kvassay Judit: Árpád-kori településnyomok Nagykanizsa határában (Az M7 autópálya nyomvonalán 2004-ben végzett régészeti kutatások eredményei)

Árpád-kori településnyomok Nagykanizsa határában 59 A Nagykanizsa Récsei út menti északi-dűlő 15. gödre igen gazdag kerámiaanyagot szolgáltatott. A 29 különféle főzőfazék kisebb-nagyobb töredéke anyag, alak, peremkiképzés és díszítés tekintetében felöleli a teljes palettát: van köztük finoman iszapolt és durva, kavicsos soványítású; gömbölyded és nyúlánk forma; egyszerű, kifele lejtőén ferdére levágott szélű, enyhén és erősen tagolt, elvékonyodó perem egyaránt; díszítették az edényeket hullámvonal- és vonalkötegekkel, egyszerű hullámvonallal valamint vonallal, ferde vonalkákkal és fogaskerékkel benyomott mintával, illetve ezek többféle variációjával (6. kép 9-10; 7. kép 1-9, 11-16.). Egy töredék sorolható a tároló edények közé (7. kép 10.). Előkerült egy hullámvonallal díszített edényoldalból faragott orsókarika töredéke is (7. kép 17.). Ezek között jött napvilágra egy hosszú, bordázott nyakú palack töredéke (6. kép 7.). Az edény csillámos homokkal és durva kavicszúzalékkal soványított anyagú, hurkatechnikával felépített (a nyak és a váll összeillesztésénél figyelhető meg összedolgozásuk nyoma), vastag (8 mm) falú, kézikorongon, kívül-belül külön agyagréteggel simított felületű. A palack egyenletesen világosszürkére égett ki, a simító agyagréteg belül sötétszürkére, kívül vörösesbarna-szürke foltosra. A perem tölcséresen, erősen kiálló, széle kifele lejtőén ferdére levágott. A csonkakúp alakú nyak a váll felé erőteljesen szélesedik, 3 félköríves metszetű bordával tagolt, amelyek részben deformálódtak a díszítés bekarcolása közben. Díszítés: egyenetlen, hegyes ívekkel bekarcolt hullámvonal a perem külső oldalán és a bordák között. A palack közeli párhuzama a Zircen előkerült darab (TAKÁCS 1996, 338, 342.): falvastagságuk, peremük formája és átmérője, a bordák elhelyezkedése és kialakítása teljesen egyezik. Viszont a nagykanizsai palack nyaka 2 centiméterrel rövidebb. A gödörben volt még egy bordás töredék, ennek bordázott nyakából azonban nem maradt meg elég nagy darab ahhoz, hogy el lehessen dönteni, fazékhoz vagy széles szájú palackhoz tartozott-e? Anyaga alapján talán inkább az előbbi lehetett. Soványításához ugyanis a finom szemcsés, enyhén csillámos homok mellett agyagzúzalékot is használtak. Az agyagszemcsék egy része kerámiazúzaléknak tűnő, téglaszínű, kisebb-nagyobb rögöcskékben ékelődik az anyagba, más része viszont kiégett, porózus lyukakat hagyva a felszínen.

5 A hurkatechnikával felépített edény szürkére égett ki, a kívül-belül simításra alkalmazott külön agyagréteg viszont vörösesbarnára. A váll felé enyhén szélesedő nyaktöredéket két vékony, de erőteljesen kiugró, félköríves metszetű borda tagolja. Díszítés: a váll felső részén, közvetlenül a nyaknál vonalköteg, alatta hullámvonal. A lelőhelyeken napvilágra került edénytöredékek anyaguk, készítésmódjuk, arányaik, peremkiképzésük és díszítésük alapján a kora Árpád-korra, a 11. századra keltezhetők. Ennek az időszaknak jellegzetes edénytípusa a bordás nyakú palack is. 4.2. Orsógomb és orsókarika A korszakra jellemző, kisméretű (1,3 cm magas, 4 cm átmérőjű) orsógomb homokkal soványított, finom tapintású, egyik oldala lapos, másik legömbölyített töredéke a Nagykan izsa-Katonatemető-dűlőben feltárt 7. gödörből származik (728.7.12; 3. kép 22.). A szintén finom anyagú, barnára égett, hullámvonalköteggel díszített edényoldalból faragott, 4 cm átmérőjű, 0,9 cm vastag orsókarika Nagykanizsa-Récsei út menti északi-dűlő lelőhelyen, a 15. gödör betöltéséből került elő (728.15.6; 7. kép 17.). 4.3. Agyaggolyó Nagykanizsa-Récsei út menti északi-dűlőben, a 3. kemence sütő felületének bontása közben találtak egy agyaggolyó töredéket (728.3.3; 6. kép 5.). Ennek a rendkívül egyszerű, finom homokkal soványított agyagból gyúrt, gömbös testű, rendszerint a barna-vörösesbarna különféle árnyalataiban kiégett tárgynak a rendeltetését továbbra is homály fedi. A legfrissebb adatok fényében (KVASSAY 2007.) használatuk térben (Zala után Somogy megyében is előkerültek példányok) és időben (a legelső darabok kora Árpád-kori leletekkel együtt kerültek elő, de újabban 14-15. századi településen is felbukkantak.) egyaránt tágabb körre tehető, mint azt korábban véltem (KVASSAY 2003, 146-147, 152-153.). A legújabb agyaggolyó lelőhelyén az általános előfordulási körülményekkel szemben, vasművesség nyomaira nem bukkantunk. 4.4. Fémek Fémtárgyak csak Nagykanizsa-Récsei út menti északi-dűlő lelőhelyen kerültek elő, ott is csekély számban, ráadásul igen rossz megtartású, töredékes darabok, amelyek a felszedést követően szétmállottak. Az egyik egy T-fejű, kovácsolt vas szög töredéke volt, a másik pedig talán lyukasztó töredéke lehetett. Ugyanott, a 7. gödör betöltéséből egy bronz karika bukkant elő. A kerek átmetszetű bronz huzalból szabálytalan kör alakúra hajlított, nyitott kis karika átmérője 1,7 cm, a huzal átmérője 0,3 cm (728.7.5; 8. kép 1.).