Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Eke István–Frankovics Tibor–Kvassay Judit: Első tapasztalatok a nagyfelületű régészeti feltárások térinformatikai feldolgozása során Zala megyében

268 Eke István - Frankovics Tibor - Kvassay Judit Nagyobb földrajzi egységet felölelő térinformatikai rendszer kialakítása kezdődött meg intézményünkben. Az alkalmazás topográfiai terepbejárások eredményire épülő, régészeti lelőhelyeket feldolgozó információs rendszer. Célja Zala megye összes régészeti lelőhelyének feldolgozása, naprakész nyilvántartása. A rendszer a terepbejáráskor rögzítésre került adatokon alapul, emellett tartalmazza az egyéb módszerekkel (légifotó, ásatás, régi térképek) megismert régészeti lelőhelyeket, illetve a lelőhelyekről későbbiekben megismert információkkal bővíthető. Az alkalmazás eredménye: naprakész, gyors adatszolgáltatás régészeti hatástanulmányokhoz, szakmai kutatásokhoz, nagyberuházásokat megelőző feltárások előkészítéséhez. Az Intézményünkben folyó térinformatikai munkák első ismertetése megjelent: István Eke - Tibor Frankovics Judit Kvassay: Using Archaeological GIS in Zala County. In: Archaeological and Cultural Heritage Preservation. Within the Light of New Technologies. Selected papers from the joint Archaeolingua-EPOCH workshop, 27 September - 2 October 2004, Százhalombatta, Hungary. Edited by Erzsébet Jerem, Zsolt Mester and Réka Benczes. Budapest 2006 [2007] 111-119. Az egykori nagykanizsai járás területén Horváth László; az egykori zalaszentgróti és zalaegerszegi járások területén pedig Horváth László András és H. Simon Katalin voltak a munkálatok vezetői. Magyarország Régészeti Topográfiája I. kötet. Veszprém megye, szerk.: Sági Károly. A keszthelyi és tapolcai járás, írta: Bakay Kornél, Kalicz Nándor, Sági Károly. Budapest 1966. A dolgozat bemutat továbbá egy lelőhely szintű térinformatikai rendszert, amely tartalmazza egy feltárt régészeti lelőhely összes megismert adatát (térbeli koordináták, objektumleírás, fotó, rajz), előkerült leletek leírását és ábrázolását (leltárkönyv, tárgyfotó és tárgyrajz), természettudományos vizsgálatok eredményeit. A rendszer segítséget nyújt a régészeti lelőhelyek tudományos feldolgozásához. Az alkalmazás eredményei: a régészeti objektumok összes adatát együtt kezeli. Lekérdezések alapján eredmény térképek hozhatók létre (korszak, objektumtípus, leletanyag). Több régészeti lelőhely rendszerszintű feldolgozása után alkalmassá válik egyes korszakok átfogó elemző vizsgálatára. A kötet előkészítő terepmunkálatait 1985-2000 között Horváth László András és H. Simon Katalin vezették. Más módszerek is léteznek a régészeti jelenségek földrajzi helyzetének meghatározására és térképi ábrázolására. Ez egyik elterjedt módszer szerint az objektum minden töréspontja, vagy jellegzetes pontja bemérésre, rögzítésre kerül. Ezen töréspontok összekötésével készül el az objektumalaprajz. Egy másik gyakran használt módszer, amikor a régészeti jelenségeket szelvény-felületrajzként ábrázoljuk, és csak az ásatási szelvényháló nevezetes pontjait mérjük be. Ezen adatok alapján történik a szelvény-felületrajzok összeillesztése. Jelen dolgozatnak nem tárgya a módszerek összehasonlítása vagy értékelése, ezért ezekre bővebben nem térünk ki. Az ásatás vezetője Száraz Csilla, aki részt vett a térinformatikai modell elkészítésében is. A kézirat lezárva 2005. szeptember 30-án, aktualizálva 2007. november 30. Jegyzetek: