Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Kostyál László: Elutasítottból professzor. Kisfaludi Strobl Zsigmond és a képzőművészeti akadémia

256 Kostyál László u К. S. Zs: Emberek és szobrok, 91. p. 11 Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola évkönyve az 1921-22, az 1922-23, az 1923-24 és az 1924-25-ös tanévekről. Egybeállította: Pilch Dezső. Budapest 1926. Az 1925-ös tanévről a következő bejegyzés olvasható: a főiskola „az ország gazdasági egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedések során ezévben súlyos anyagi helyzetbe került." '

2 Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola évkönyve az 1925-26. és az 1926-27. tanévekről, Budapest, é. n. 3. p. A három művész tanári kinevezésének pontos dátuma 1925. június 12. 13 A Képzőművészeti Főiskola Rektori Tanácsának üléseiről készült jegyzőkönyvek 1931-32. MKE Levéltára 14 A főiskola 1920. évi reformja eredményeinek áttekintésére kiküldött bizottság értekezleteinek jegyzőkönyvei 1928. MKE Levéltára.. 15 Mezei O, Magyar Művészet 1919-1945, i. m. 38-39. lf) Bence Gyula: A képzőművészeti Főiskola története, i. m. 278-279. p. 17 A Képzőművészeti Főiskola Rektori Tanácsának üléseiről készült jegyzőkönyvek 1924-25. és 1925-26. MKE Levéltára. 18 Ld. 11. jegyzet. 19 Erre és a következő tanévre Stroblot a rektori tanács megválasztotta második prorektorának, sőt, az országgyűlési képviselővé is választott rektor, Andreetti Károly összeférhetetlenségi okokból történő kényszerű lemondása miatt egyetlen rektorhelyettes lett, a másik, Réti István, a korábbi rektor újra elfoglalta a rektori széket. Ennek dacára a rektori tanács, illetve a tanári kar üléseinek nagyobb részén Stróbl ebben az évben nem vett részt. Ld. a Képzőművészeti Főiskola Rektori Tanácsának üléseiről készült jegyzőkönyvek 1931-32. MKE Levéltára 20 Reggeli Újság 1933.10.09. Kisfaludi Stróbl Zsigmond hosszú angliai tartózkodása után 1933. október végén érkezik vissza Budapestre. Néhány hónap alatt a londoni felső négyszáz legismertebb tagjai fordultak meg nála. Legutolsó portréja György gloucesteri hercegről készül. 21 Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola Évkönyve 1932-33,19. p; 1933-34,22. p; 1934-35, 50. p; 1935-36,48. p; 1936-37, 40. p. 22 Pesti Hírlap Vasárnapja 1934.10.14. (-y:) Az angol arisztokrácia magyar szobrásza. Beszélgetés Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal. - A művész híres modelljeiről, az angol közélet vezető személyiségeiről beszélt. Mint mondta, kultúrpolitikai feladatának tartja, hogy hazájáról tájékoztassa őket. 23 Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola évkönyve 1932-33, 34. p; 1933-34, 39. p; 1934-35, 71. p; 1936-37, 66. p; 1937-38, 135. p; 1939^10 és 1940-41, 131. p. 24 Tóth Sándor: Kisfaludi Stróbl Zsigmond emlékkiállítása. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2007/1, 91-94; 92. p. 25 Édesanyánk gondolatai a múltról és a jövőről. Visy Lajosné dr. Stróbl Éva emlékeiről az interjút készítette: Lakatos Mária és Orbán Lívia. Budapest 2004. márciusmájus. Szerkesztve, kiegészítve: Budapest, 2006. augusztus. Kézirat. 19május. Szerkesztve, kiegészítve: Budapest, 2006. augusztus. Kézirat. 19-20. p. 26 Tóth S: Kisfaludi Stróbl Zsigmond emlékkiállítása, i. m. 93. p 27 K. S. Zs: Emberek és szobrok, 200-201. p. 28 Theisler György: Goldman György, Budapest, 1984, 7-8. p. 29 Az 1930. november 11-én elfogadott főiskolai „Felvételi, tanulmányi és fegyelmi szabályzat" 47.§-ának (tantervi rész) a Szobrászatra vonatkozó 2. pontja a tantárgy oktatásának célját a következőképpen határozta meg: „A formai és a plasztikai érzék kifejlesztése mintázás és rajzolás útján. Továbbá a szobrászatban megfelelő előképzettséggel bíró növendékeknek az önálló alkotáshoz szükséges kiművelése." Mindennek módszere: „A tanítvány képességeihez s tudásához mérten egyéni." Ld. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola Évkönyve 1930-31,26. p. 30 Az 1950-es években a főiskolai tanterv félévre lebontva pontosan meghatározta az egyes tanszakok - köztük a szobrászi főtanszak - oktatási programját. Ez (1953-ban) az első évfolyamban a gipszfej, majd a koponya rajzolásával és mintázásával kezdődött, ezt követte az élőfej, a klasszikus relief, az akt rajza és mintázása, utóbbié előbb drapéria nélkül, majd azzal együtt, egyszerűen álló, később beállított helyzetben, végül mozgás közben is. A felsőbb évfolyamokban már életnagyságú aktszobor, kétalakos szoborkompozíció, többalakos relief is készült, az ötödik, utolsó évfolyam feladata pedig teljes egészében a diplomamunka megtervezése és kivitelezése volt. Ld. a Magyar Képzőművészeti Főiskola Tanterve 1953, kézirat, MKE Levéltára. 31 Interjú-alanyaim Szabó István, Lesenyei Márta és Nagy Mária szobrászművészek voltak, előbbi 1947-51, utóbbiak 1949-53 között voltak Stróbl tanítványai, így emlékeik a negyvenes-ötvenes évek fordulójához kapcsolódnak, de sok szempontból általánosíthatók. A szintén egykori tanítvány Tóth Sándor szobrászművész (1954-59 között járt a mesterhez) arról is ír, hogy a korrektúrák kedden és pénteken, 10 óra tájban zajlottak (Tóth S: Kisfaludi Stróbl Zsigmond emlékkiállítása, i. m. 92. p). 32 Kelet-Magyarország 1984. 07. 30. 8. p. A tanítvány emlékezik. Tóth Sándor: „Művészete örök érvényű." Száz éve született Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 33 Szabad Nép 1949. 08. 07. Ö.I: Beszélgetés Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal. - Az interjúban a Felszabadulási emlékmű kapcsán a művész keserűen jegyezte meg, hogy „mikor a nagy mű elkészült, a kritika nem adott egy jó szót és én hiába vártam a rendelést. A levelek tömegeit hozta a posta, egyszerű, névtelen emberekét. A szakmám kivetett magából... Nem a Párt vezette ezt a szakmát, ami örvendetes lett volna, hanem egy klikk uralkodott, ami hiba, sőt bűn..." (alighanem az Európai Iskolára utalt). 34 Tóth S: Kisfaludi Stróbl Zsigmond emlékkiállítása, i. m. 92. p. 35 A megfogalmazás ifj. Szabó Istvántól származik, akinek megvolt az összehasonlítási alapja, hisz Stroblnak két éven át (1949-51) demonstrátora volt, előtte pedig Pátzayhoz járt.