Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Németh József: Babocsay József szabadkőműves apológiája

Babocsay József szabadkőműves apológiája 237 mehetett. Ily alkalmatossággal különféle himnuszok énekeltettek, és abban mindegyen megegyeztek, hogy a misztériumok és szimbólumok értelme valamennyire sötétesek maradjanak. Azonban minden cselekedetekbül az tetszett ki, hogy ezen rendnek lelke abban állott, hogy az ember megvilágosíttassék, szerencsétlenségében vigasztaltassék és a szívességre szánakodó kéz nyújtassák ki, és így jótevöség koronáztassák meg, ezek pedig állandóságra szükséges eszközök szereztessenek. (Sz. Ágoston doktor - in libro de Civitate Dei. Cap. 20. -jelesen az ilyesekrül emlékezik: Valóban nem is csalattatunk, ha azt hisszük, hogy egy része a mitológiának a régieknél a misztériumok képeit és ábrázolásit jelentették. Az mindazonáltal bizonyos, hogy más értelemben vétetödtek a felszenteltektül, másban ismét a köznéptül, és hogy nagy különbség a bölcsek teológiája és a tudatlanok közt legyen, valamint a titkos isteni tisztelet és nyilvánvaló közt.) A szabad épétöknek lózsiok tehát szintén oly hasznos és jóra célozok, mint a régieknek misztériumjai. Bátran lehet mondani, hogy azok legyenek a leghasznosabb oskolák, amelyekben az értelem, erkölcs, törvény és vallás legnagyobb tökéletességre juthat. De mivel még a legjobb rendtartásokban is, noha a rendetlenség és visszaélés bécsúsz, elég fájdalmas az emberi nemzetnek gyarlóságát tekéntenünk. Nem is volt mindenkor hatalmunkban, hogy a színes erkölcsüeket és bölcseskedöket társoságunkba bé nem bocsátanánk, és innét történt, hogy némelykor az ilyesek által az erkölcs temploma megfertőztetett. (Érdemes megjegyzésre, hogy azon fejedelmek, akik országjaikban tilalmazták a lózsikat, más... itt Babocsay jegyzete megszakad.) De tegyük azt, hogy ily utak által némely rendetlenségek és erkölcstelenségek társoságunkba bécsúsztak is, mégis azért állhatatosan méltósága rendünknek nem csökkenedett, sőt a legbölcsebb tagjaink is csak úgy tekéntették az olyas hibákat, mint megvetésre valókat. Utoljára pedig csak még arra az egyre oktatlak kedves barátom, hogy valamely rendtartásnak rossz célja vagyon és a polgári társoságnak javára nem szolgál, az nem mást érdemel, mintsem hogy kiirtassék. De mivel a mi rendünknek soha rossz célja nem volt, sőt kezdetétül fogva ez ideig mindenkor azon iparkodott, hogy mentől nagyobb javára az emberi életnek és boldogságára a közönséges polgári társoságnak igaz lélekkel lehessen, azért tehát méltán kívánhatom te tőled, hogy szűnjél meg reám neheztelni, tarts tovább is barátodnak, és inkább társoságunk gyarapodásán örvendj, és szívedbül óhajtsad azt, hogy bár minden fő hatalom által is védelmeztetnék, ezek után pedig maradjál békességben és élj egészséggel. Toldalék (Babocsay kézirata további 29 oldallal folytatódik, melyben főleg arról értekezik, hogy az egyiptomiak és az ószövetségi zsidók is már szabadkőműves tanításokat vallottak. A tudománytalan szöveg közlését itt feleslegesnek tartom, csak a befejezését idézem: a Mózes által két kőtáblára írt és kihirdetett tízparancsolatról írván:... ezek pedig a parancsolatok majd egy nyomig a szabad épétők titkaikkal egyeztek. így tehát a zsidó népnek hitvallása régenten a szabad épétők titkaibul és rendtartásaibul eredett, amelynek megszerzésére Mózes nagymester szívessége vezette, de szerencsétlenségére a nyughatatlan nép utóbb sok más heábavalóságok behozásával tőle messze eltávolodott.) Irta Kanizsán 1796-diki esztendőnek augusztus 15-kén Babocsay József orvos doktor