Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Gyanó Szilvia: A balatongyöröki plébánia története – a plébániai irattár tükrében

A balatongyöröki plébánia története - a plébániai irattár tükrében 189 tanácsolja a plébánosnak, hogy nézzen ki egy „zsíros plébániát" magának és hagyja ott a falut. Jüngling azonban nem akar menni. 1940. február 17-én újabb levél jön a püspöktől, hogy kapott már elég pénzt az egyházközség, az 1939-re esedékes részleteket már mindenképpen neki kell kifizetni. Megjegyzi, hogy ez a megye legdrágább építkezése. Számításai szerint összesen 23.150 p 75 f-rel támogatta eddig a püspökség az egyházközséget, ennyit pedig egyetlen másik egyházközség sem kapott.

48 Az üggyel kapcsolatban Langmár Lipót kanonok is ír Jünglingnek. Felajánlja, hogy ha esetleg a plébános kifizetne 5.000 pengőt, akkor a püspökség is hozzátenne ugyanannyit, valamint a közvetítő szerepét is vállalná.

49 A püspök ajánlatát az egyházközségi képviselőtestület 1940. július 28-án tárgyalta meg. Itt formaságnak tekinti Jüngling az ajánlat elfogadását, mert ő maga fizetné a részleteket. Ha pedig meghal, összes ingóságát a községre hagyja. Az egyházközség úgy határoz, hogy magára vállalja az 5.000 pengőt, de a tagok nem vállalnak külön személyes terhet. így valószínűleg meg is oldódott volna a plébánia anyagi problémája, ám a testületi ülés után tiltakozó levél ment a püspöknek. A levél írói szerint meg lettek tévesztve a györökiek. Az útépítéskor kisajátított földek árát ugyanis Jüngling a törlesztésre fordítaná (2.100 p). A kisajátításért kapott összeg pedig a balatongyöröki plébánia elidegeníthetetlen részét képezi. Az ellen azonban nem lenne kifogásuk a tiltakozóknak, ha a püspök feloldaná az összeget a plébánia törzs vagyonából. Czapik püspök nem oldja fel, hanem elküldi a tiltakozó levelet Jüngling plébánosnak, aki rendkívüli képviselőtestületi ülést hív össze 1940. augusztus 25-re. Újra szavaznak, név szerint, egyhangúlag elfogadják az ajánlatot. A jegyzőkönyvben visszautasítják, hogy meg lettek volna tévesztve, és Jüngling újra nyilatkozik, hogy vállalja az 5.000 pengőt. A rendkívüli ülést újabb tiltakozó levél követi, mely arról tudósítja Czapik Gyulát, hogy nem érvényes a szavazás, mert kevesen voltak jelen, és annak is beírták a nevét, aki nem volt ott, majd házról-házra jártak aláíratni. A tiltakozó aggodalmát is megfogalmazza, hogy „mi lesz akkor, ha megint nem fizeti ki?" Ezek után már hajthatatlan Czapik püspök. 1940. szeptember 21-én felszólítja Jünglinget, hogy a kisajátítás árát küldje be az alapítványi pénztárba. Felszólítja a tiltakozókat is, hogy az 5.000 pengőt a párbérből kell kifizetni, a kisajátítás árából pedig ingatlan lesz véve. A levelezés a plébánia irattárában itt ér véget. Az adósság későbbi törlesztéséről, második világháború utáni sorsáról nem sokat árulnak el a plébánia iratai. A paplakást nem, de a melléképületeket államosították, helyükön ÁFÉSZ-irodákat nyitottak. Annyit tudunk még, hogy Jüngling Zoltán 1948 végén írt végrendeletében mindenét az egyházközségre hagyta, az újonnan építendő katolikus templom javára. A végrendeletben úgy nyilatkozik, hogy adóssága nincs.

50 195l-es halálakor azonban, ingóságain kívül már alig maradt vagyona. A plébánia napjainkban Balatongyörökön ma nem lakik pap - a plébánia ügyeit (oldallagosan) a szomszédos gyenesdiási plébánia látja el. Az állandó anyagi nehézségeknek maga a plébánia épülete is kárát látta. A paplak méretei, úgy látszik, valóban meghaladták az egyházközség képességeit. A neoklasszicista épület a 20. század végére teljesen tönkrement. A tető teljes cserére szorult, a szerkezet instabillá vált. A plébánia és melléképületeinek helyén korábban állt építményekből felhasznált és innen-onnan összehordott anyagok feltehetően már az 1920-as években sem számítottak korszerűnek, és az újonnan vásárolt anyagokkal is spórolni kellett, így a 2006-os felújításkor az építtetők a régi falak lebontása és az épület régi alapokon való újjáépítése mellett döntöttek. (3. és 4. kép) Jegyzetek: 1 OTKAT048831. 2 A turisztikai és horgászati egyesületen kívül ifjúsági egyesület, tűzoltó egyesület, kézimunka szakkör, honismereti kör és Trianon kör is működik a településen. 3 A KSH 200l-es népszámlálási adatai szerint a lakosság 68 %-a római katolikus; görög katolikus: 0,4 %; református: 2,4 %; evangélikus: 2,1 %; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 13,2 % ismeretlen, nem válaszolt: 13,8%. A községnek csak római katolikus temploma van. Misére a lakosság kb. 45 %-a jár rendszeresen. 4 Ld. www.helikonportal.hu/modules.php?op=modload&

, Zalai Hírlap 2006. november 9. és www.zalamedia.hu/naplo/070307/sz.html — 15k — 5 Jan Assmann: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest 1999. 34. 6 „...a helyhez kötő hajlandóság mindenfajta közösség sajátja. Minden olyan csoport, amelyik ilyen módon akar megszilárdulni, helyszíneket igyekszik teremteni és biztosítani a maga számára, amelyek nem csupán a belső