Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Gyanó Szilvia: A balatongyöröki plébánia története – a plébániai irattár tükrében

A balatongyöröki plébánia története — a plébániai irattár tükrében 185 A plébánia építése a melléképületekkel kezdődött. Az istálló és a melléképületek költségeihez Rótt püspök is hozzájárult 30 millió koronával. Árajánlatok 1924. szeptemberétől érkeztek, a hat vállalkozó közül végül a legelsőt, Reiszer Ádám keszthelyi okleveles kőművesmester és építési vállalkozó 125 millió koronás ajánlatát fogadták el, egyházi jóváhagyással.

12 Árban ez az ajánlat közepes volt a többihez képest, de itt tudtak egy kicsit alkudni is. A megegyezés szerint előlegként az összeg 60%-át kellett kifizetni. Az építkezéshez felhasználták a telken lévő, lebontott épületekből származó építési anyagot, valamint újakat is vásároltak. Az 1925. szeptember 4-i balatongyöröki római katolikus hitközség közgyűlésének jegyzőkönyvében az áll, hogy a györöki lakosok az építkezéshez fuvarokat ajánlottak fel. ígértek továbbá kétkezi munkát, kútásást és a szükséges mész helyszínre szállítását. A vállalt feladatok elvégzése azonban nem volt problémamentes. A vállalkozó többször panaszkodik, hogy nem ástak kutat, és nem szállítják helyszínre az anyagokat. Októberben már azzal fenyegetőzik, hogy abbahagyja az építkezést. A lakosság közönyére egy szeptemberi feljegyzés utal, mely szerint a györökiek sértve érezték magukat, hogy Jüngling nem helyben és nem személyesen intézi a plébánia ügyeit.

13 Végül aztán 1925. november 14-én elkészült a munka: cselédlakás, mosókonyhával és tyúkházzal egy fedél alatt; sertésólak és istálló. A régi pajta tetőcseréje és cseréppel fedése a terveken felül történt meg, eredetileg csak javítani akarták, de közben beszakadt a tető. A plébános jegyzetei szerint összesen 119.129.134 koronába került a paplakhoz tartozó melléképületek felépítése. A paplak felépítése - az anyagi források előteremtése A melléképületekhez képest nagyobb feladat volt a plébániaépület építése. A beruházás nagy részét Rótt Nándor megyéspüspök biztosította állami és egyházi pénzekből: a vallásalapból, a balatoni templomokra szánt keretből, valamint saját vagyonából.

14 A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium a vallásalapból 20 millió koronát szánt az építkezésre, pontosan az igényelt összeg felét. (1926. december 27-től vezetik be a pengőt, 1 pengő = 12.500 korona.) Rótt püspök 1926-ban többször is küld nagyobb összeget. A építkezés sürgős, hiszen a község első plébánosa még albérletben kényszerül lakni az egyik közeli villában (Bucsy-villa). 1926. szeptember 17-én kelt 3485/1926. sz. levelében Rótt püspök tesz egy ígéretet, mely a későbbiekben többször szóba fog kerülni hivatkozási alapként: „Mégis hajlandó vagyok a közeljövőben Önnek egy nagyobb összeget adni, mely az adósságok kifizetését majd lehetővé teszi Önnek s azonfelül a lakbért is megtérítem vele úgy, hogy sem adóssága nem lesz, sem lakbért nem kell fizetnie, sőt az eddigi kamatot is magának levonhatja. A jövő év elejétől — ha a jó Isten megsegít - tán lehetséges, havi 10 milliót fordítanom az építkezésre, hogy az így lassan befejezést nyerjen. " Megjegyzi azt is ebben a levében, hogy a hívek nem adnak semmit. A györöki lakosok pénzzel valóban nem, de „kézi és igavonó erővel" hozzá tudtak járulni az építkezéshez. 1926. december 4-i levelében a püspök javasolja, hogy az építkezést olcsó kölcsön felvételével kell megkezdeni.

15 A következő évben a Lakásépítő Állandó Bizottság 10.000 pengő állami építkezési kölcsön folyósítását engedélyezte. Ennek kieszközlésében is nagy szerepe volt a püspöknek. Az építkezés befejezési határideje: 1927. augusztus 1. volt. A kölcsön a Pénzintézeti Központtól jött, fedezetül az ingatlan szolgált.

16 1927 októberétől kezdik meg a hitel folyósítását - mindig az építés előrehaladott állapotának megfelelő mértékben, így a plébánia kasszája mindig mínuszban van. A kölcsön felvételét a püspöki hivatal jóváhagyta, azzal a kitétellel, hogy „a kölcsönre nézve semminemű anyagi felelősséget nem vállalok. "

ll 1928 májusában még 7.500 pengő póthitelt kényszerült felvenni, így végül összesen 17.500 pengő kölcsönt vett fel az egyházközség, 16 évre. A tervek szerint az egyházi javadalmak fedezték volna az évi 2.300 pengő törlesztőrészletet a párbérből, a 28 katasztrális hold plébániai birtokon termett rozsból, búzából és főként a szőlőből. A kölcsön visszafizetéséért Jüngling Zoltán személyes felelősséget vállalt. A plébánia építését négy vállalkozó közül - úgy, mint a melléképületeknél, - az első, Németh István kapta meg.

18 О két tervet is készített: egyet verandával, egyet veranda nélkül. Végül veranda is épült a paplakhoz. (2. kép) A befejező munkálatokhoz szükséges téglát, meszet, homokot, kavicsot és fuvart az építtetőnek kellett adnia.

19 A püspök személyesen megtekintette az építkezést, majd 1.900 pengőt küldött az uradalmi központi pénztárból, jóváhagyta az építkezés költségvetését és az építési szerződést.

20 (Egy decemberi levélből még az is kiderül, hogy takaréktűzhely, cserépkályha és fajansz piszoár is került a paplakba.) 1929. február 18-án a püspök levele arról értesíti Jüngling Zoltánt, hogy a vallási és közoktatási minisztérium 50.000 pengőt adott az egyházmegyének a Balaton-melléki templomokra, melyből Balatongyörök 5.000-ret kap. A pénz folyósításának az volt a kitétele, hogy abban az esetben, ha az állam nem fizet a banknak, a plébániának kell kiegyenlíteni a tartozást.

21