Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Gyanó Szilvia: A balatongyöröki plébánia története – a plébániai irattár tükrében

ZALAI MÚZEUM 16 2007 183 Gyanó Szilvia A balatongyöröki plébánia története - a plébániai irattár tükrében Bevezetés A „Balaton az ezredfordulón -- Jankó János nyomában" munkacímet viselő OTKA kutatási program

1 keretein belül kollégáimmal különös figyelmet fordítottunk a Balaton parti települések legújabb törekvéseire, terveire. Sok olyan próbálkozással találkoztunk, mely a múlt bizonyos értékeire, hagyományaira koncentrál, abból kiindulva igyekszik régi-új értéket teremteni. Ezek a kezdeményezések (különféle fesztiválok, helytörténeti kiállítóhelyek, stb.) megvalósulhatnak kifejezetten a helyi közösség vagy a turisták számára, de többnyire mindkét célcsoport igényeinek próbálnak megfelelni. A múltban gyökerező helyi értékek így nemcsak a lokális identitás kialakításában játszanak szerepet, hanem a turizmusból közvetlenül vagy közvetve érkező bevétel segítségével a helyi közösség anyagi jólétét is szolgálják. Bár munkánk során elsősorban a jelenre koncentráltunk, nem hagyhattuk figyelmen kívül a múlt azon mozzanatait, melyre egy-egy település a mában hivatkozik. Természetesen Balatongyörök is több olyan attrakcióval rendelkezik, mely a nyári balatoni idegenforgalmat, vagy éppen a szezon meghosszabbítását szolgálja. 1989 óta a pünkösdi szezonnyitó ünnepséggel indulnak a nyári programok és a Szent Mihály napi búcsúval záródnak. A képzőművészeti kiállítások, koncertek évről-évre változnak, az állami ünnepekhez és helyi jeles napokhoz fűződő rendezvények azonban szilárd pontok a rendezvénynaptárban. A borfesztivál, a szüret, a szőlővirágzás ünnepe sok szomszédos településhez hasonlóan a környék szőlészeti-borászati hagyományaira építve kínál szórakozási lehetőséget. A Szentháromság és a Szent Mihály napi búcsúk a vallási hagyományt őrzik. A Tűzoltónap mára „hagyományos" györöki rendezvénnyé vált, 2007-ben pedig kifejezetten hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a Világ Magyarjainak Találkozóját. A rendezvények színterei elsősorban a művelődési ház, a móló melletti sétány, és az önmagában is helyi jellegzetességet jelentő Szépkilátó. A programok célközönségét egyaránt jelentik a turisták, a nyaralótulajdonosok és a helyi lakosság. A helyi közösség igényeit egész évben elsősorban a Bertha Bulcsú Művelődési Ház és Könyvtár biztosítja (szakkörök, ünnepségek, előadások, stb.). Balatongyörök lassú, de biztos népességnövekedése, valamint az aktív civil élet

2 következtében azonban a művelődési ház már nem képes az igényeknek megfelelő tömeget és rendezvényt befogadni. A helyi önkormányzat figyelme így a község múltjának egy letűnt emléke felé fordult, a romos plébániaépület felé, mely szerencsés központi fekvése ellenére az utóbbi húsz évben kihasználatlanul állt. A túlnyomórészt katolikus vallású őslakosság

3 számára a plébánialak egyébként is megmentendő györöki értéket jelentett, melyet meg kell őrizni és kizárólag a közösség hasznára szabad fordítani. Ezt az álláspontot erősítette az első plébános, Jüngling Zoltán emléke - a györökiek csak „a Jüngling" néven emlegetik -, aki végrendeletében mindenét a falura hagyta. Viták voltak és vannak az épület további sorsáról, a tulajdonjog és a finanszírozás is bizonytalan, mégis, az önkormányzat, a lakosság, és az egyház is a paplak megmentése mellett foglalt állást. Az épület felújítása és az azt körülvevő park rendbetétele 2006-ban kezdődött. A sokféle ötlet és elképzelés közös vonása, hogy a régi plébánia épületét a helyi közösség igényeinek kielégítésére kell felhasználni, úgy, hogy egyben a községbe érkező látogatók számára is látványosságot, érdekességet jelentsen.

4 Új nagy közösségi tér, egyháztörténeti-helytörténeti állandó kiállítás, Tourinform iroda szerepelnek a tervek között. Plébánia hivatalként már nem fog működni az épület, erre a célra már egy új építésű ház szolgál néhány utcával távolabb.