Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Kardos Ferenc: Zalai tájak és néprajzi csoportok egy etnográfus életművében

164 Kardos Ferenc 3. Utolsóként egy rövid, de lényeglátó s egyben drámai megjegyzés: arra figyelmeztet, hogy a néprajzi tájak, csoportok meghatározásánál egyre kevesebb információ áll majd rendelkezésünkre: „A termelés szocializálása, az életszínvonal nagymérvű emelkedése, a közlekedés fejlődése és a gépkocsik számának elképesztő növekedése csaknem eltörölte már a falu és a város, valamint az egyes néprajzi, ill. táji csoportok közötti különbségeket. Ha egy zalai szakközépiskola szülői értekezletén körülnézünk, sem a szülök öltözetén, sem magatartásán vagy beszédmódján nem látszik meg többé, hogy Gáborjánházán, Nován, Komárvároson vagy éppen Tótszerdahelyen látták-e meg a napvilágot, ill. nevelték fel gyermeküket."

22 Ebből az is következik, hogy idővel felértékelődnek a sok és jól rendszerezett anyagot őrző, kínáló gyűjtemények, köztük a Thúry György Múzeum gyűjteménye is. Most lássuk: Merre járt a gyűjtő, Kerecsényi Edit? A régió néprajzának szempontjából az is fontos kérdés, hogy mely településekre, mely mikrokörzetekbe járt gyakrabban s melyekre ritkábban a sok apró települést számláló Délnyugat-Dunántúlon. A kérdések megválaszolásához kezembe vettem a Kerecsényi Edit keze nyomát (régebben szó szerint is) megőrző gyűjtőfüzeteiket. A gyüjtöfüzetek, mint források A gyüjtöfüzetek leghitelesebb forrásaink a táj és gyűjtője kapcsolatáról, hiszen bennük rögzítődnek a legfontosabb adatok, hogy hol, merre, kinél járt a gyűjtő. Erre a forrásanyagra támaszkodtam leginkább emlékező írásomban. A kézírásos, magyarázatokat, rögtönzött vélekedéseket és felvetéseket is tartalmazó elsődleges gyűjtőfüzetek többségéből kétféle dokumentum készült: egy „másodlagos" gépelt változat (jelentés, gyűjtőnapló vagy gyűjtőfüzet néven) és sok tárgyleíró karton. A gépiratban megőrzött másodlagos gyűjtőnaplókból is több, mint száz található a múzeum néprajzi adattárában. Kerecsényi Edit múzeumtörténeti összefoglalójában

23 az első 18 évből 1562 lapnyi gyűjtőnaplót említ, természetesen nem csak az általa elvégzett gyűjtésekről. Itt meg kell jegyezni, hogy Kerecsényi Edit nemcsak a néprajzi, hanem a történeti adatgyűjtések naplóit is gyűjtőnaplónak nevezte, mindig feltüntetve az adatok forrását, legyen az adatközlő (például a falu plébánosa) vagy levéltári irat. Az elsődleges, kéziratos néprajzi gyűjtőfüzetek (a továbbiakban ezeket nevezem gyűjtő füzetnek) Kerecsényi Edit halála után a Thúry György Múzeumba kerültek (nagy részüket ott is tárolta szerzőjük) s most különgyűjteményt alkotnak. Többségük sorszámozott, de van néhány tematikus gyűjtést tartalmazó számozatlan füzet is. E becses forrásokban még szűretlenül, stilizálatlanul, az adatgyűjtés idejéhez legközelebb íródnak le az információk és a benyomások. A másik forrásbázisban, a tárgyleíró kartonokban már szigorúan a néprajzi tények szerepelnek csak, de már több tucatot végigolvasva is feltűnik, hogy nem egyformán részletesek és „finomak" a leírások. Az első évtized gyűjtéseikor valószínűleg több idő volt egy-egy tárgy feldolgozására, mint amennyit később az egyre gyarapodó múzeumigazgatói teendők engedtek. A gyűjtő és az adatközlő kapcsolata a legszemélyesebb baráti kapcsolatoktól egészen az egyszeri találkozásokig ível. íme egy gyűjtőfüzet, az 57. Zalaszentbalázs, 1963 címzésű részlete annak bizonyítására, hogy mennyi minden is lehet egy ilyen dokumentumban és hány település tűnik elő. (Dőlten a szó szerint közölt részek): - Galamboki címek - Népdalszöveg töredékek két galamboki adatközlőtől (asszonyok) folyóírással, itt a strófák rekonstruáltak. Ft 150 - 300 „O" Klarinét hangszer 1913-ból, vette kéz alól. Juhásznóta Odafönn a hegyek oldalába Két szép legény fekete subába, Meg veszem a szegénységet tőled, Ráadásul add a szeretődet, (nem tudom) hisz az a pénz csak foglaló volna Az elválás szásszor könnyebb volna,... Mit ér nekem tele erszény, Ha én nekem szép kedvesem nincsen... Válogatom a kertbe a rózsát, Válogatom, melyik rózsa pirosabb, Válogatom, melyik kislány csinosabb... Teli van az akác erdő virággal, Teli van a szívem szomorúsággal Merenyei hegy tetőn Integet a szeretőm Integet a szeretőm. Szeles kendőt lobogtat, Engem oda csalogat, Ne csalogass engemet, Úgysem leszek a tied.