Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Nagy Zoltán: A kaszacsapók térbeli elterjedése Vas–Zala megyében

A kaszacsapók térbeli elterjedése Vas—Zala megyében 125 Kisalföldön ÉK Dunántúlon és az Alföldön a kaszás aratás jóval korábban meggyökeresedett, az általánosan használt takarófát mindenhol ismerik. A takarás szó itt megfelelője az aratásnak. 9 Gönczi Ferenc Göcsej, s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése Kaposvár, 1914. 565. p. 10 Dömötör i.m. (1958) 131. p. 1

1 A kaszanyél a vizsgált területen egységesen kétmankós, Szolnoky Lajos térképlapján szereplő 4. sz.ábrának megfelelően felszerelt (MNA. 25. lap). A kaszamankónak viszont területileg más-más elnevezése van. Vas és Zala nyugati peremvidékén kampó, tőlük keletre a többség bankónak nevezi, de Vas megye északi peremén kancsó a neve. MNA 26. lap, Szolnoky Lajos. 12 Dömötör i.m. (1958) 132. p. 13 Ilyen felvételre bukkantunk Bíró Friderika Göcsej Bp. 1988. с könyvében, mely sarlós aratókat ábrázol 1913ból a zala megyei Bakon. 14 Dömötör i.m. (1958) 132. p. „A XVIII. századvégi francia metszeteken látható aratógereblye szerkezete formailag is alkalmazkodik a behajlított marok szerkezetéhez, fogainak neve a képhez fűzött magyarázat szerint: ujjak." 15 Vas megyében: Hajmókos kaszacsapó 10 faluban 6%, Gereblyés kaszacsapó 49 faluban domináns, 31%, míg villás kaszacsapó 49 faluban 31%. Összesen a 158 faluból 106 faluban van erőteljesen jelen valamelyik kaszacsapó. A kutatópontok 68%-ában, 2/3-ban jól értékelhető adatok vannak. A fennmaradó 32%ban - 50 faluban — mindhárom kaszacsapó megtalálható. Zala megyében 35 faluban 40%-os dominenciával a hajmókos kaszacsapó vezet, második helyen 12 faluval a gereblyés kaszacsapó került 14%-al, míg 11 faluban mutatható ki a villás kaszacsapó elsősége, főleg Vas megyével határos észak zalai területen, mely 11 %-ot jelent. Összességében 58 faluban mérhető valamely kaszacsapó elsődlegessége, mely a vas megyei adatokhoz hasonló 66%-os ismertséget eredményez. A fentmaradó 30 faluban mindhárom kaszacsapó egyidejűleg megtalálható. 1 6 Ezt a műveletet elvégeztük ugyan, de csupán az 5. képen ábrázoljuk teljességgel. Az elkészült térképlapok a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum adattárába kerülnek a tanulmány kéziratával együtt. Az egyes tájegységek definiálására, határai térbeli megállapítására az utóbbi időkben az alább felsorolt művek foglalkoztak: Kosa László - Filep Antal A magyar nép táji-történeti tagolódása Bp. 1975 (1983) 230. p. Benne: Vendvidék 192. p., Őrség 155-156. p. Hegyhát 115. p.,Göcsej 100-101. p., Hetes 116. p., Mukics Mária:A magyarországi szlovének Változó Világ 56. Bp. 2003, 128. p. Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség Néprajzi határainak vizsgálata. A Vas Megyei Múzeumok értesítője (1999-1998) Szombathely 1999. 22/4 Pars Ethnografíca 145—179.p., Illés Pétert: A Vasi-Hegyhát, egy történeti kistáj Ethnográphia 2005.3. sz. 267-299. p., Bíró Friderika: Göcsej Bp. 1988. 296. p. Lendvai Kepe Zoltán: Boldogulás Hetesben Lendva 2007. 128. p. A Magyar Néprajzi Atlasz adatain végrehajtott számítógépes kluszter analízis eredménye szerint az Őrség, a Göcsej és a hetes egyetlen kulturális régiót alkot. Lásd Bokros Balázs: Cultiral Regions of the Hungarian- Speaking Territory a s Defines by the Computer.Acta Ethnnologica Danubiana 2-3., 2001. 51-78. p. Lásd adattár Radamos címszavában leírtakat. A Délnyugat-Dunántúl mikrotájainak néprajzi kutatásához összeállított kérdőívre adott válaszok. Alsólakos (Dolnij Lakos) és Felsőlakos (Gornij Lakos) helységekben. II/3 Thúry György Múzeum Nagykanizsa A. 1816-90, Radamos (Szlovénia) A. 1848-91. Savaria Múzeum fotógyűjteménye FN 1116 Aratókasza Gerse. A felvételt Dömötör Sándor készítette 1952 augusztus 25-én. E három falu esetében gyűjtési hibával is számolhatunk a megnevezés bizonytalansága miatt. Savaria Múzeum fényképtára FN 166 kamrarészlet, Őriszentpéter. Fotó: Lechmayer Ferenc 1950. jún.15. Képek jegyzéke: Л kép: Dömötör Sándor felvétele, Őriszentpéter 1954. (Savaria Múzeum FN. 1756.); 2. kép: Dömötör Sándor felvétele, Szombathely 1951. (Savaria Múzeum FN. 5.); 3. kép: dr. Németh Kálmán Bódog felvétele, Meszlen 1942. (Savaria Múzeum FN. 18840.); 4. kép: Szomlyas Károly felvétele, Surd 1962. (Thúry György Múzeum néprajzi fotótára 10614.)