Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)
Havasi Bálint: A bagodi idol
A bagodi idol 97 Töllesalja (L.A. Horváth-K.H. Simon 2003, 115, Abb. 27.9) lelőhelyről közölt egy idol töredéke. A Kárpátmedencétől nyugatra eső és középső rézkorra keltezhető kultúrákban (Bisamberg-Oberpullendorfcsoport, Mischelberg-Altheim-, Baalberg-, Jordansmühl kultúrák) idolokat nem kerültek elő. (RUTTKAY 1976). Az idolplasztikák viszont a Balkán félszigeten a neolitikum után - az emberalakú ábrázolások számának csökkenése mellett - tovább élnek. (RADUNCHEVA 1976, 22-23. TASIC 1995, 118.). A Kárpát-medence középső rézkori idolplasztikáinak eredete egyenlőre nem megoldott, ahogy Jelen munkával szeretnék tisztelegni Dr. Horváth László 60. születésnapja alkalmából. A publikációhoz készült tárgyfotókat Bicskei József, a tárgyrajzokat Egyházi Dóra és Tóth Zoltán készítették. Köszönöm segítségüket! A rézkori objektumok mellett római és Árpád-kori objektumok kerültek elő. A rézkori objektumok a telepjelenségek mintegy 40%-át teszik ki. Bóna 1960, 83. A lelőhelyet pontos helyét még nem adja meg, Müller 1971, 23-24, (19 számmal) azonosítja a lelőhelyet; Horváth László és H. Simon Katalin a területen terepbejárást végezve nem talált lelőhelyre utaló nyomokat. Adataik szerint a lelet „hamus sötét földből" került elő. Horváth-Simon 2003, 125. Az idoltöredék 52.41.2 leltárszámmal a zalaegerszegi Göcseji Múzeum Régészeti gyűjteményében található, ahova az 1950-es években Szentmihályi Imre terepbejárása során került be. Korek 1960. 69. Váci Vak Bottyán Múzeum. Ltsz: 84.82.1 (Bondár 1985, 206.) A közölt idolok esetében a pontos száma nem határozható meg, mivel a Medunova-Benesova 1986, 30. tábla 10 és 12 ábrája esetében jól látszik, hogy nem egy idolról van szó. A tanulmány 4. tábláján átvettem az eredeti közlés tematikáját de az általam nem összetartozónak vélt darabokat külön betűvel jelöltem (4. kép 11a és 12a). Az hatásuk sem nyomon követhető. A középső Boleráz időszaktól (Baden Ib) tűnnek fel úja az idolok és a Badeni kultúra klasszikus korszakáig (III) élnek tovább (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981, 261.). A „fej nélküli" (cserélhető fejű) lapos testű női szobrocskák a késő rézkor időszakából több helyről ismertek (BONDÁR 2002, KALICZ 2002.). A bagodi idol közreadásával a tűzdelt barázdás kerámia kultúrájából ismert idolok számát kívántam gyarapítani. idolok leírása Medunova-Benesova 1986, 30. alapján: A 49699 leltári számú töredék (4. kép 9) erősen kopott és sérült Furchenstich díszítés nyomával. A 49930 leltári számú töredék zsírfarú, Furchenstich technikával díszített, inkrusztráció nyomával (4. kép 10). A 49700 leltári számú darab gazdag Furchenstich díszítésű, inkrusztráció nyomával (4. kép 11). A 49701 leltári számú gazdagon Furchenstich technikával díszített idol. Magassága: 7,5 cm. (4. kép 12). Anna Medunova-Benesova számára a tanulmány megírásának pillanatában ez a darab nem állt rendelkezésre, ezért korábbi rajzokat közölt. Az idoltöredék magassága 5,5 cm, szélessége 4,5 cm. Elülső és hátsó oldalát valamint két szélét gazdag ornamentika díszíti. A díszítés motívuma az elülső oldalon „Furchenstich" vonalakból kialakított cikk-cakk vonalak a két szélen függőlegesen bekarcolt vonalakkal amit ferdén bekarcolt vonalak szegélyznek, amik a idol alsó részén V motívummá kapcsolódnak össze. Savel 1995. 1. fotó és 1. tábla. Az idol tűzdeltbarázdákkal és bepecsételt motívumokkal díszített: elülső oldalán a rombikus motívum a szignifikáns, valószínűleg a női nemiség szimbolikus ábrázolása. A töredék hátsó oldalán a két szélen fut végig a díszítmény. Méretei: 61 mm magas, 38^12 mm széles (Simek 1988,43.). 2 további példány esetében lásd: Ruttkay 1988, 229; Obereder 1989. Jegyzetek:
