Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Straub Péter: Eszteregnye–Bozók-földje: Eine Siedlung aus dem Ende der mittleren Kupferzeit

82 Straub Péter vorgeschichtliches Phànomen zwischen dem Oberrhein und der unteren Donau. Hrsg.: Roman, P. - Diamandi, S. Bucuresti 2001, 459-515. HORVÁTH-H. SIMON 2003 Horváth, L. A. - H. Simon, K.: Das Neolithikum und die Kupferzeit in Siidwesttransdanubien. Siedlungsgeschichte und Forschungsstadt. Budapest 2003. HORVÁTH o.J Horváth L.: Petrivente-Újkúti-dűlő. In: Régészeti feltárások az M7-M70 autópálya nyomvonalán. Szerk.: Horváth L. - Frankovics T. Becsehely, ohne Jahr, 28-29. KALICZ 1976 Kalicz, N.: Die Funde der Phase III der kupferzeitlichen Balaton-Gruppé in NagykanizsaSánc. MittArchlnst 5 (1974-1975) 41-44. KALICZ 2001 Kalicz, N.: Die Protoboleráz-Phase an der Grenze von zwei Epochen. In: Cernavodá III - Boleráz. Ein vorgeschichtliches Phànomen zwischen dem Oberrhein und der unteren Donau. Hrsg.: Roman, P. Diamandi, S. Bucuresti 2001, 385-435. KÖNINGER-KOLB-SCHLICHTHERLE 2001 Köninger, J. - Kolb, M. - Schlichtherle, H.: Elemente von Boleráz undBaden in Feuchtbodensiedlungen des südwestdeutschen A Ipenvor

landes und ihre mögliche Rolle im Transformationsprozess des lokálén Endneolithikums. In: Cernavodá III - Boleráz. Ein vorgeschichtliches Phànomen zwischen dem Az M7-es autópálya dél Zala megyei szakaszán 2005 őszén került feltárásra Eszteregnye-Bozókföldjén a korábbi terepbejárásokból ismert lelőhely nyomvonalba eső része (1. kép 1, 2). A 6.930 m

2-t érintő felületen összesen negyvenhárom régészeti jelenség került elő, melyek közül legnagyobb számú és legjelentősebb a Berki-patakot övező magaslaton talált huszonnégy rézkori objektum (1. kép 3). Az objektumok harmada olyan kerek, illetve ovális, méhkas profilú körben kitapasztott és keményen átégett gödör (2-5. kép), melyek kezdetleges edényégető kemencék lehettek. Betöltésükből, valamint a környékükön feltárt sekély hulladékgödrökből előkerült kerámiaanyag egységes, a rekonstruálható edényformák közt bögréket és csészéket (6. kép 1-2), S profilú (6. kép 3-4), bikónikus (6. kép 5-6) és mély tálakat (6. kép 7-8) találni, de több töredék alapján csőtalpas edényekkel (7. kép 7-10), korsókkal (8. kép 9) és amforákkal (8. kép 10) is számolhatunk. Továbbá Oberrhein und der unteren Donau. Hrsg.: Roman, P. Diamandi, S. Bucuresti 2001, 641-672. MAKKAY 2005 Makkay, J.: Supplement to the Early Stamp Seals of South-Easth Europe. Budapest 2005. PAVÚK2001 Pavuk, J.: Hausgrundrifí und Furchenstichkeramik der Gruppé Bajc-Retz aus Cataj in der Slowakei. In: Cernavodá III - Boleráz. Ein vorgeschichtliches Phànomen zwischen dem Oberrhein und der unteren Donau. Hrsg.: Roman, P. - Diamandi, S. Bucure§ti 2001, 563-578. RUTTKAY 1988 Ruttkay, E.: Zur Problematik der Furchenstichkeramik des östlichen Alpenvorlandes: Beitrag zum Scheibenhenkelhorizont. SlovArch 36:1 (1988) 225-240. RUTTKAY 1998 Ruttkay, E.: Zur jungneolitischen Furchenstichkeramik im östlichen Mitteleuropa. - Die Fazies Gajary. In: Chronos. Beitrâge zur pràhistorischen Archâologie zwischen Nord- und Südosteuropa. Festschrift für Bernhard Hansel. Hrsg.: Becker, С et al. Eselkamp 1997, 165-180. SZÁRAZ o.J Száraz Cs.: Eszter

egnye-Kender-fôldek. In: Régészeti feltárások az M7-M70 autópálya nyomvonalán. Szerk.: Horváth L. - Frankovics T. Becsehely, ohne Jahr, 33. jellemző típus a hosszú, enyhén ívelt, szűk nyakú fazék vagy korsó (7. kép 1-2; 9. kép 10). A telep legszembetűnőbb leletköre a gazdagon díszített finomkerámia (9. kép) és az agyagpecsétlők (10. kép 7-10), melyek párhuzamai számos dunántúli, illetve közép-európai középső- és késő rézkori lelőhelyről ismertek, a Dunántúl vonatkozásában a tűzdeltbarázdált díszű kerámia és a protoboláráz időszak hagyatékában találni meg az eszteregnyei leletanyag legjobb párhuzamait. Bár a Balaton-Lasinja kultúra és a Boleráz időszak közti két nagyon hasonló emlékanyagot azok rendkívül szoros kapcsolata miatt — nagyobb/folyamatos telepek hiányában — sok esetben pillanatnyilag még nehéz szétválasztani, a leletanyag sajátosságai alapján mégis az tűnik valószínűbbnek, hogy az eszteregnyei telepet a Furchenstich kerámia kultúrájának/fázisának Zala megyében is egyre inkább bővülő hagyatékának egy újabb lelőhelyeként tekintsük. Eszteregnye-Bozók-földje: Középső rézkor végi település