Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)
Kalicz Nándor: Ein Idolkopf der formativen Phase der Lengyel-Kultur aus Letenye–Szentkeresztdomb (Kom. Zala)
Ein Idolkopf der formativen Phase der Lengyel-Kultur aus Letenye— Szentkeresztdomb (Kom. Zala) Ъ1 Egy töredékes idolfej ugyan nem objektumból származik, és mivel a lelőhelyen csak ez az egyetlen Lengyel fázis található, a Lengyel kultúrához tartozása nem vonható kétségbe. A fej ugyanis csak a Sé típusú idolokra jellemző vonásokat visel, ami a karcolással alkotott hajviselet és az arcot keretező ívelt vonalak gondos kidolgozásában mutatkozik és így az egyéb kerámiai leletekkel együtt határozott vonásokkal jellemzi a Lengyel kultúra legidősebb, formatív fázisát (2. kép la-e). A Sé típusú idolok csak egy meghatározott területre és meghatározott időszakra jellemzők. Lelőhelyei a Nyugat-Dunántúlon, AlsóAusztriában, Délnyugat-Szlovákiában, és már kissé megváltozott formában, Morvaországban találhatók. Szinte mindenhol általános az idolok töredékessége, ami nem véletlen, s a szertartásokkal lehet kapcsolatos. A számomra eddig ismert Sé típusú idolokat 1-20 számokon ismertetem. Az 1-5. képeken. Ruttkay Erzsébet felismerte ezen idolok jelentőségét és a Lengyel kultúra általa három csoportba sorolt idoljai közül az elsőnek a Sé-Unterpullendorf nevet adta. A másodikba csoportba sorolta a valamivel fiatalabb morvaországiak és alsó-ausztriaiak egy részét, a harmadikba pedig keleti csoport korai klasszikus, nem kanonizált sokféle idoljait. Ruttkay felismerte a Sé típusú idolok különleges helyét a korra jellemző körárkoknál. Ezt kiegészítettem azzal, hogy Seben a körárkok körzetében több mint 130 idol, illetve lényegében töredék került elő. A Sé típusú idolok nem mindennapi használatát jelzik az áldozati gödrökben vagy temetkezés mellet egészben vagy kevéssé töredékesen talált Sé típusú idolok (4. kép 1-2; 5. kép 1-2). Kifejtés történik arról is, hogy a legidősebb vagy formatív fázison belül kisebb időbeli eltérések figyelhetők meg. Pl. Sé és Sormás a kezdeti időszakot képviseli, míg Letenye, Zalaszentbalázs-Pusztatető, Friebritz Alsó-Ausztriábana, valamint a szlovákiai lelőhelyek a kissé fiatalabb fejlődési időszakba, de még a formatív fázisba sorolhatók. A kisebb tipológiai különbségeken alapuló eltéréseket még nem lehet időrendi szintekbe foglalni. Letenyével kapcsolatban felmerül egy másik még megoldásra váró időrendi probléma is. Ez a Sopot kultúrával kapcsolatos. Az a kérdés, hogy mivel a korábban az egyik előzménynek tartott Sopot kultúra és a Lengyel kultúra legidősebb formatív fázisának elterjedése a Dunántúlon nagy területen fedi egymást, úgy hogy önállóságukat megőrzik, lehetnek-e akkor egyidősek? A legújabb kalibrált radiokarbon adatok inkább az egyidejűséget hangsúlyozzák. Erre a kérdésre a jövő kutatásának kell feleletet adni. Abb. 1 : Die Fundorte der Statuetten und Bnichstücken von Тур Sé (Fundante im Text) 1. kép: A Sé típusú idolok és töredékek elterjedése (lelőhelyek a szövegben)
