Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Kostyál László: Nemzetközi hírnév és permanens kompatibilitás (Lojalitás, neobarokk és szocreál viszonya Kisfaludi Strobl Zsigmond művészetében)

322 Kostyál László Vadak Párizstól Nagybányáig. Kiállítási Katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006, 85-94; 86. p. Párizs vendége Szombathelyen. Esti Hírlap 1965. május 11. Passuth Krisztina: A Dôme kávéház. In: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig. Kiállítási Katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006, 79-84. p. Plágium egy művész ellen. Pesti Napló 1913. július 8; K. S. Zs: Emberek és szobrok, 44-45. p. Teles feltehetően nehezen tudta megemészteni, hogy az a szegény vidéki fiú, aki 1905 nyarán Bécsből hazatérve - ahol az Akadémia ideiglenes bezárása miatt egy évet nem ott, hanem a Stadtgewerbe Schuléban tanult - az ő műtermében képezte magát segédként, nyolc évvel később már eredményesen szerepel egy pályázaton vele szemben. Ez a társaság egyik törzshelye lehetett, tulajdonosát, Gundel Károlyt Kisfaludi Stróbl 1910-ben portretírozta, a buszt ma a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében található. Az egyik jelenlevő barát, Szivessy Tibor építész - aki Jánszky Bélával együtt a kecskeméti művésztelep műterem-házainak tervezője - kétoldalas, tréfás tudósítást írt az összejövetelről, Pólya Tibor le is rajzolta a művészt, s ezt az emléklapot a jelenlévők többsége aláírta. Pólya rajzán Stróbl az egyik kezében a Horváth Mihályszobrot, a másikban nagy köteg pénzt tart. Ott volt még többek között Lányi Dezső, Sámuel Kornélné (későbbi felesége), Falus Elek, Pásztor János, Körmendi Frimm Ervin, Ligeti Miklós, Csikasz Imre, Szép Ernő, Ernszt Lajos, Faragó Géza és sokan mások. Csikasz és Lányi erre az alkalomra egy kis festett szobrot is mintázott az ünnepeltről, amely gyerekként, ruhátlanul ábrázolta őt, más kollégái pedig a Százados úti otthonából titkon elorozott tárgyaiból kis kiállítást rendeztek Stroblról. A Gundelből a leírás szerint Stroblt barátai vállon vitték az angolparkba, majd innen a Casino de Paris-ba vonultak. A Szivessy aláírásával ellátott gépirat és az emléklap Pólya rajzával Kisfaludi Stróbl hagyatékában maradt meg (Göcseji Múzeum, képzőművészeti gyűjtemény). Fülep Lajos: Művészet és világnézet. In: Fülep Lajos: Magyar Művészet, tanulmánykötet, Budapest 1971, 219-266; 248-250. p. (Eredetileg: 1923.) Az 1963-ban készült interjú során azt is megfogalmazta: „Régimódi művész vagyok, nem absztrakt". Majd: „Nem elég percipiálni a természet jelenségeit, appercipiálni kell azok esztétikai lényegét". Turista 1963/11. Polgár Judit interjúja Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal. Wehner Tibor: Köztéri szobraink, Budapest 1986; 9. p. Ilyen szempontból különösen tanulságos az 1950-es Sztálin-szoborpályázatra érkezett terveket egymás mellé állítva vizsgálni az adott kereteket. Az egyenruhás alak állhat leeresztett, kissé felemelt vagy a magasba lendített, karba tett, gesztikuláló, csípőre tett, kabáthajtokáján nyugvó, hátra tett, könyvet tartó stb. kézzel, más szabadsága a művésznek nemigen volt. Erről azonban nem ő, hanem a feladat megfogalmazója tehet, s így ő a kizárólagos felelőse annak is, ha az utókor e műveket álművészetinek tartja. Ld. Pótó János: Az emlékeztetés helyei. Egy korszak jelképe: A Sztálin-szobor, 1949-1956, 1975; 169-234. p, bőséges képanyaggal. 19 Aradi Nóra például a két világháború közötti emlékműveknek hamis pátoszt tulajdonít, valamivel később pedig a Gellért-hegyi Szabadságszobrot „egy korábbi emlékműszobrászat pátosza"-ként értékeli (a kifejezés számára a jelek szerint negatív tartalommal telített). A művészet története Magyarországon. Budapest 1983, 446. és 493. p. 20 Kostyál László: Miért nem az, ami? Kis magyar háttértanulmány. Pannon Tükör 2004/4, 58-61. p. 21 Pótó János: Az emlékeztetés helyei. Emlékmüvek és politika. Budapest 2003, 20. p. 22 Kisfaludi Stróbl Gyűjtemény, Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum. Az állandó kiállítás katalógusa, Zalaegerszeg 1981, 5. p. A katalógust és ezen belül a művész életrajzát összeállította Sárkány József. 23 Pótó János: Az emlékeztetés helyei; 111. p. 24 K. S. Zs: Emberek és szobrok; 74. p. Szocialista művészet 1964/7. A szakszervezet archívumából: Kisfaludi Stróbl Zsigmond levele. 25 K. S. Zs: Emberek és szobrok; 68. p. 26 K. S. Zs: Emberek és szobrok; 74. p. 27 Magyar művészet 1919-1945. Főszerk. Aradi Nóra, szerk. Kontha Sándor. 202. p. A korszak emlékmüszobrászatát vázlatosan, de átfogóan elemzi Székely András: 197-203. p. Jellemző módon az Észak szobrát Kisfaludi Stróbl részéről ő is politikai állásfoglalásnak tartja, szembeállítva a művész önmagát apolitikusnak aposztrofáló nyilatkozatával. 28 Tormay G: A magyar kiállítás Párizsban. Magyar Iparművészet 1937. 150. p. 29 Életrajzának legutóbbi összefoglalása: Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884-1975). A zalaegerszegi K. S. Zs. Gyűjtemény katalógusa. írta és szerkesztette Kostyál László. Zalaegerszeg 2004; 3-11. 30 Pesti Hírlap 1934. április 29. 3

^ (Vigil): Megjegyzések a Madách-szobor pályázathoz. Magyarság 1938.10.27. 32 Karay Gyula: Kisfaludi Stróbl Zsigmond. Magyarság 1942.07.19-26. 33 Kovács Péter: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából. Budapest 1992, 11-12. p. 34 K. S. Zs: Emberek és szobrok; 168-170. p. 35 Ö.I: Beszélgetés Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal. Szabad Nép 1949. augusztus 7. 36 Beszélgetés Kisfaludi Stróbl Zs. szobrászművésszel. Kis Újság 1950. december 31. 37 Végvári Lajos: Első Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Magyar Nemzet 1950.09.10. 38 A művészi szabadság fogalmának értelmezéséről a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának 1966-os kiállítása kapcsán bontakozott ki érdekes sajtópolémia. Értékelő ismertetése: Csanádi-Bognár Szilvia: A szabadság retorikája. A művészi szabadság vitája a Magyar Ifjúság lapjain. In: Tiltás és tűrés. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának 1966-os és 1967-es kiállítása (rekonstrukció). Budapest, Ernst Múzeum, 2006. szeptember 24. - november 8. Kiállítási katalógus 24-35. p.