Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Molnár Ferenc: Az Árpád-kori Kolon (Balatonmagyaród) település vassalak-depójának anyagvizsgálata: a technológia és a nyersanyageredet kérdése

ZALAI MÚZEUM 15 2006 281 Molnár Ferenc r Az Árpád-kori Kolon (Balatonmagyaród) település vassalak-depójának anyagvizsgálata: a technológia és a nyersanyageredet kérdése* 1. Bevezetés Az Árpád-kori Kolon település területét érintő vezetékfektetést (SávT-2 jelű gyüjtőállomás inertgázellátása) megelőző feltárás keretében 1100 m

2 terület kutatása történt meg. A Kis-Balaton egykori mocsárvidékének keleti szélén É-D-i irányban elnyúló Zalakomár-Balatonmagyaródi-hát közepét K-Ny-i irányban átszelő nyomvonalon (amely keresztezi a Zalakomár-Balatonmagyaródi országutat) 124 objektumot (gödröket, cölöplyukakat, tűzhelyeket, kemencéket, vermeket, kutat és két nagyméretű késő középkori gazdasági épülethez tatozó fal alapárkokat) bontottunk ki. A településjelenségek a domb derekán, az országút nyugati széle közelében sűrűsödtek. Néhány objektum római kori, egy gödör kora Árpádkori (10-11. századi), számos objektum Árpád-kori (12-13. századi) leleteket tartalmazott. A legtöbb objektumból késő középkori kerámia és vas használati tárgyak kerültek elő. A feltárt Árpád-kori kút rétegsora nagymennyiségű és jó megtartású vassalakot szolgáltatott. E lelet összhangban van azzal az írásos dokumentumokból és régészeti adatokból is ismert ténnyel, hogy a X-XII. század során Kolon jelentős gazdasággal rendelkező központ volt. A vassalak mennyisége és tömege ezt a képet azzal árnyalja, hogy e központban a vasművesség is fontos szerepet játszott. Nyugat-Magyarország vasművességének honfoglalás-, és Árpád-kori jelentősége - fontos kelta, római és avar kori előzményekkel - a feltárt kohók és kovácsműhelyek nagy számában is tükröződik (GÖMÖRI 2000, 23). A nyugat-magyarországi gyepvasérc lelőhelyek fontos szerepet játszottak a vasművesség központjainak kialakulásában. A helyi gyepvasérc nyersanyag kiaknázásán alapuló, hosszabb ideig működő kohászati központokra ad példát a Kolontól DK-re mintegy 50 km-re Somogyban Somogyfajsz, Pusztakovácsi, Bodrog-Alsóbű és Somogyvámos környezetében megismert nagyszámú kohómaradvány. A kohászati központok mellett a vas feldolgozásának ott alakulhattak ki lényeges központjai, ahol a kereskedelmi és egyéb gazdasági tevékenység is súllyal bírt. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy noha Kolon környezetében nem ismerünk kohómaradványokat, mégis e területről számos, jelentősebb kovácsműhelyre utaló leletanyag került elő az utóbbi évtizedekben (Csatár, Csonkahegyhát, Letenye). E kovácsműhelyek az ENymagyarországi és a somogyi kohászati központoktól kb. egyenlő távolságban, a fontos EK-DNy-i irányú kereskedelmi útvonalak mentén helyezkedtek el. A jelenlegi vizsgálódásunk tárgyát képező koloni vassalakok kapcsán első lépésben az a kérdés vetült fel, hogy vajon kohászati tevékenységhez, vagy egy jelentősebb kovácsmühelyhez kapcsolható a salakdepó kialakulása. A salakanyag részletesebb fénymikroszkópos, elektronsugaras mikrokémiai és röntgendiffrakciós fáziselemzése részben szintén e kérdés vizsgálatát célozta, de egyben alkalmas volt arra is, hogy a nyersanyag eredetére is ismereteket szerezzünk. 2. A salakdepó jellemzői A koloni salakdepó az ásatás során feltárt 10. kútból került elő. A 10. kút környezetében még további 23 Árpád-kori (12-13. századi) objektumot (hulladékgödrök, cölöplyukak, 1 kemence előtérrel) azonosítottunk. Közülük - a kúton kívül - még 12 objektumban volt vassalak. Egyik sem mühelygödör. Az ásatástól 300 méterre DNy-ra 1987-ben Szőke Béla Miklós végzett feltárást, ahol 10-11. századi mühelygödröt talált (SZŐKE 1988, 65), amelyben sok vassalak és állatcsont is volt (Szőke В. M. szíves szóbeli közlése).