Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Kvassay Judit: Árpád-kori és késő középkori településrészletek Balatonmagyaród–Alsó-Koloni-dűlő lelőhelyen

266 Kvassay Judit késő római fazék vízszintesen kihajló, hornyolt peremtöredékét, fekete festés nyomaival, valamint három hullámvonallal és vízszintes vonallal, ill. sűrűn bekarcolt vízszintes vonalakkal díszített Árpád-kori fazékoldalt; vassalak. Az előtér K-i szélén, alj fölött 25 cm-el nyílt a 47. kemence (szűk, 40 cm-es) szája. Barna, laza, erősen faszenes-paticsos (alját 2 cm vastagon szenessé égett növényi maradványok borították) betöltésű, tojásdad, K-Ny-i hossztengelyű, 128x40-90 cm-es. Gyengén, 2-3 cm vastagon átégett, Ny-felé lejtő alj 57 cm mélységben került elő. Oldal erősebben, 2-4 cm vastagon égett át, a felmenő fal 9 cm magasságig maradt meg. Leletek (NTM 2003.1.22.1.): egy darab római edénytöredék. 39. cölöplyuk. Szürkésbarna, laza, enyhén faszenes betöltésű, tojásdad, ÉK-DNy-i hossztengelyű, 44x32 cm-es, 20 cm mély, egyenesen szűkülő oldalú, lapos aljú. Lelet nélkül. 40. cölöplyuk. Szürkésbarna, laza betöltésű, kerek, 38 cm átmérőjű, 10 cm mély, ívelt oldalú és aljú. Lelet nélkül. 41. járószint? (2. kép 6.). A humusz aljában, nagyméretű, amorf, sok edénytöredéket tartalmazó foltként jelentkező objektumnak csak egy része esett a feltárási területre. A kibontott részlet jellemzői: a szürkésbarna, laza, foltokban enyhén faszenes-paticsos, 25-70 cm vastag/mély, talán járószintként értelmezhető jelenségbe kilenc jól elkülöníthető gödör (49, 50, 52, 57, 58, 68, 70, 71, 72.) mélyedt, amelyeket különböző korszakokban ástak. Leletek (NTM 2003.1.17.1-57.): az előkerült tárgyak zöme késő római (3-4 századi), jelentős része késő középkori (15-16. századi), de volt a betöltésben egy korabronz-kori tál peremtöredéke, egy pattintott kovakő eszköz, valamint egy kaptafa alakú csiszolt kőbalta töredéke, és néhány jellegzetes Árpádkori fazékoldal, továbbá állatcsont és vassalak is. A római leletek közül említésre érdemes egy behúzott peremű, úgynevezett „Soldatenteller" töredéke, egy szürke, a perem fölé magasodó fülű korsó darabja, dörzstál oldaltöredéke, valamint egy hasáb alakú, zöld üvegpalack aljának és oldalának töredéke. Az aljon fenékbélyeg: ívelt oldalú rombusz közepén kör. A késő középkort, pl. ujjbenyomkodással fodrosra nyomott, illetve galléros peremű, továbbá vörös festéssel díszített fazéktöredékek és egy Steyr-i típusú vaskés töredéke képviselik. 42. gödör. A sötét, laza, faszenes-paticsos betöltésű gödörnek csak É-i darabja esett a feltárási területre. A kibontott részlet jellemzői: sötét, laza, faszenes-paticsos betöltésű, ovális, K-Ny-i hossztengelyű, 130x52 cm-es, 26 cm mély, egyenesen szűkülő oldalú, egyenetlen aljú. Leletek (NTM 2003.1.18.1-2.): késő középkori fazék tagolt peremtöredéke és egy rúdvasból laposra kalapált kis karika; állatcsont, vassalak. 43. gödör. A sötét, laza, faszenes-paticsos betöltésű gödörnek csak É-i darabja esett a feltárási területre. A kibontott részlet jellemzői: ovális, K-Ny-i hossztengelyű, 105x50 cm-es, 16 cm mély, egyenesen szűkülő oldalú, lapos aljú. Leletek (NTM 2003.1.19.1-2.): két késő középkori fazékoldal; álltacsont. 44. gödör. Szürke, laza betöltésű, ovális, K-Ny-i hossztengelyű, 70x52 cm-es, 22 cm mély, ívelt oldalú és aljú. Lelet nélkül. 45. épület (4. kép; 5. kép 2.). Cölöpszerkezetü, alapárkos paticsfalu, kétosztatú gazdasági épület. Téglalap alakú, ÉK-DNy-i hossztengelyü, külső mérete: 15,40x6,80 méter; a K-i helyiség 8,60x6,80, a Ny-i helyiség 6,80x6,80 méteres. A falalapárkok 30-65 cm szélesek, 45-60 cm mélyek. A sarkokon és az osztófal végein egy-egy nagyméretű, a falak síkjából kiálló cölöp (54, 59, 77, 78, 86, 108.) tartotta a tetőt. Az alapárkokba (31, 56, 60, 82, 85.) további, kisebb méretű cölöpöket, illetve karókat állítottak. Az utóbbiak nyomait a K-i (31.) falnál lehetett legjobban megfigyelni. Az épületen belül sem padló, sem tüzelőberendezés nyomát nem találtuk. Az épület alapjainak ásásakor megbolygatták a 32, 80, 100, 101, 106, 121. Árpád-kori gödröket, valamint a 123. objektum D-i szélét. Az épületre részben ráásták a 124., azonos szerkezetű gazdasági épületet, megbolygatva az É-i (56.) és a Ny-i (82.) fal egy-egy kis szakaszát. Az osztófal középső részének Ny-i szélét érint a 95. gödör. A K-i helyiség ÉNy-i sarkában kibontott 111. verem hasa az 56., illetve a 85. fal alá ível. DNy-i sarkának kibontására idő hiányában nem volt lehetőségünk. Az épület elemeinek részletes ismertetése: É-i falalapárok (56.): barna, keményre tömörült, erősen paticsos, enyhén faszenes betöltésű, ÉK-DNy-i irányú, 15,40 m hosszú, 30-60 cm széles, 45-50 cm mély, oldal egyenesen szűkül, alj egyenetlen. K-i helyiség közepén fal síkjából kissé kiálló cölöp nyoma, Ny-i helyiség közepén egy nagyobb, szintén kiálló cölöplyuk (30.), osztófal (85.) csatlakozásánál 77, K-i végén 54, a fal síkjából erősen, Ny-i végén 108. enyhén kiugró cölöplyuk. Ráásták a 80, 101, 121. Árpád-kori gödrökre és a 123. objektum D-i szélére. A Ny-i helyiségben, az osztófal Ny-i oldalán vágja a 124. épület 109. fala. A K-i helység ÉNy-i sarkánál alá fut a 111. verem hasa. Leletek (NTM 2003.1.27.1-25.): zömmel késő középkori, erősen tagolt, galléros és ujjbenyomkodással fodrosra nyomott szélű fazékperemek, ujjbenyomkodással tagolt bordával díszített oldal, fedőtöredékek, korsónyak, de belekerült a betöltésbe néhány késő római és Árpád-kori fazéktöredék, agyaggolyó töredéke; állatcsont. K-i (31.) falalapárok: betöltésében sok, nagy paticsdarab közt kevés, enyhén faszenes, keményre tömörült, barna föld volt. ÉNy-DK-i hossztengelyű, 6,80 m hosszú, 30-40 cm széles, 38-65 cm mély, oldal egyenesen szűkül,