Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Müller Róbert: A Várvölgy–Nagy-Lázhegyen feltárt későbronzkori magaslati településrészlet szerkezete

A Várvölgy-Nagy-Lázhegyen feltárt későbronzkori magaslati településrészlet szerkezete 193 nagyobb üres felületek a település lakóövezetében. A berajzolt körök átmérője 12 m, néhol szinte házsorok is feltételezhetők. Persze nem csak ott állhattak lakóházak és gazdasági épületek, ahol nem kerültek elő objektumok, hisz az eddigi telepfeltárások során több helyen találtak olyan épületeket, amelyek belsejében verem vagy más gödör került elő.

28 A Várvölgy-Nagy-lázhegyi magaslati, erődített település bizonyára központi szerepet játszott szűkebb vagy tágabb környezetében. A. Jockenhövel 50-150 km

2 nagyságúra becsülte a központi településekhez tartozó territórium nagyságát, amely természetesen több nyílt települést is magába foglalt. Az erődített települések lakossága elérhette szerinte az 1000 főt, a territórium - a törzs - pedig összesen a 2000-es lélekszámot.

29 A várvölgyi platón, tekintve a 160 hektáros felületet, és azt, hogy a feltárt intenzív településrészleten kívül, mint láttuk további résztelepülésekkel is számolni kell a lelőhelyen, elképzelhetőnek tartjuk, hogy az összlétszám esetleg meghaladta az 1000 főt is. A feltárt településrészen a leletek és a telepjelenségek alapján feltételeztük, hogy elsősorban a bronzfeldolgozással és az ehhez kapcsolódó kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet folytatók élhettek. Az erődített magaslati településen jelen lehetett a társadalmi 1 A lelőhely átnevezésének magyarázata MÜLLER 2006b. 227. 1. jegyzet 2

NOVÁKI 1991. 3 A meglévő és a bányászás során megsemmisített tavak helyét feltünteti Nováki Gy. térképe (NOVÁKI 1991. 160. 2. kép). 4 JOCKENHÖVEL 1996. 209. 5 JÀGER-LOZEK 1987. 16. és 26. 6 M7 Somogy 7 Az ásatási térkép elkészítéséért, a pontok magasságának meghatározásáért a ZMMI becsehelyi térinformatikai munkatársainak, Soós Zsoltnak és Vadász Norbertnek tartozom köszönettel. 8 A faluban élő hagyomány szerint beerdősülése, beerdősítése előtt itt jó minőségű szántóföldek voltak. 9 MÜLLER 2006b 228. 10 MÜLLER 2006a.; MÜLLER 2006b. 11 MÜLLER 2006b. 229. 12 Most nem kívánunk foglalkozni azzal a kérdéssel, amely a raktárleletek funkcióját érinti. A két bronzkovács eszközkészletről joggal feltételezhetjük, hogy tulajdonosaik a szerszámaikat, ép és újraolvasztásra váró töredékes tárgyaikat ill. nyersanyag készletüket valamilyen támadás elől rejthették el itt, de meg kell jegyeznünk, hogy piramis csúcsán álló harcosok rétege is. Erre utalhat, hogy lelőhelyünkön megtalálható(k) a tumulus(ok), a törzsi vezető réteg jelenlétének bizonyítéka(i).

30 Már Nováki Gy. feltüntetett a lelőhely felmérését mutató térképén két tumulust (1. kép 4.). Ezeket mi sajnos nem találtuk meg, de a közelében ráleltünk egy legalább 20-25 m átmérőjű és még ma is csaknem 3 m magas halomsírra,

31 amit a tetején látható enyhe besüllyedés alapján már bizonyára kiraboltak. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne számolhatnánk itt még a tudomány számára fontos leletekkel. De a vezetőréteg jelenlétére utalhat az is, hogy a lelőhelyen két aranykincs is előkerült már,

32 és a bronz depot-kban előfordulnak a fegyverek, a bronzedények és a kocsi alkatrészek.

33 A jóváhagyott bányaműszaki terv alapján a következő években a bánya már csak a mostani feltárástól ÉK-re, a Vörösföld-tető túlsó oldalán terjeszkedhet, de annak a területnek a nagy részéről a meddő réteget már korábban letermelték, és így a kulturrétegeket megsemmisítették. A Nagy-Lázhegy D-i, még érintetlen harmadát már nem fenyegeti ez a veszély, mert az oktatási és kulturális miniszter a 2/2006 (VII. 19.) sz. OKM rendelettel ezt a területet kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánította. S. Hansen nagy összefoglaló munkájában, minden raktárleletet szakrális rendeltetésűnek tartott, és éppen a dunántúli-burgenlandi „depot-régió" egyik jellemzőjének tartja, hogy kalapácsokat is tartalmaznak a raktárleletek. HANSEN 1994. 125., 233., 357. és 390-396. 13 JOCKENHÖVEL 1996. 213. 14 AMBS 1990. 269. 12. kép. 15 MATÚZ 1997. 216.; A felsőtárkányi házak is a kisebb alapterületűek közé tartoztak (MATÚZ 1992.). A békési Várdombon volt olyan lakóépület amelynek alapterülete az 5 m

2-t sem érte el, ill. 4 m

2-nél kisebb gazdasági épületet is találtak (BANNER 1955.; VARGHA 1955.). 16 KŐSZEGI 1988. 106-107. csak azt írta, hogy a Budapest, XI. Sztregova utcai és a Budapest, IV. KáposztásmegyerPavilon lelőhelyeken „nagyobb kiterjedésű lakóteknő" maradványaira bukkantak, tűzhely nyomaival, járószínttel és az előbbi közepén egy cölöplyukkal. A 17 és 30 m hosszú, 50-160 cm mély „lakóteknők" szerkezete nem rekonstruálható (MATÚZ 1997. 213.). Az objektumok környezetében nem került elő nagyobb mennyiségű patics. 17 Pl. Pécsvárad-Aranyhegy, 1942/HI. 80. objektum (DOMBAY 1959. 85. 16. kép); Slupca, Lengyelország, Korún vajdaság (BUKOWSKI 1990. 88-89. és 2. kép). 18 M7 Somogy, II. 30. Jegyzetek: